Vucic kiemelte: a haszonkulcsot korlátozó intézkedések 23 termékcsoportra vonatkoznak, erről megállapodtak a kereskedelmi láncokkal, és ennek eredményeképpen mintegy háromezer termék ára fog csökkenni.
„Látni kell, miért magasabb a színvonal az EU-ban” – mondta az elnök, majd hozzátette, hogy amíg Nyugaton a teljes fogyasztói kosár 13-15 százalékát teszik ki az élelmiszerek, addig Szerbiában ez az arány 40-47 százalék között mozog, és az embereknek kevesebb pénze marad másra.
Hozzátette: a jövő héten életbe lépő rendelet legfeljebb 20 százalékos haszonkulcsot engedélyez, jelenleg a legnagyobb kereskedelmi láncok körülbelül 45,2 százalékos árréssel dolgoznak. „A négy legnagyobb üzletlánc – a Delez, a Merkator, a Lidl és az Univerexport – a kereskedelmi forgalom 51 százalékát adják” – mutatott rá.
Vucic szerint az intézkedések nem vonatkoznak majd a helyi jellegű kiskereskedelmi üzletekre, amelyek szerinte „nem tudnak lépést tartani a nagy láncokkal”.
A kiskereskedelmi láncok mellett a rendelkezés a nagykereskedelmi láncokra is kiterjed, a szabálysértés pedig nagy büntetéssel jár majd – tette hozzá.
Az elnök hangot adott azon elvárásának, hogy a piacon összhangba hozzák az árakat a gazdasági intézkedésekkel, különös tekintettel a hazai termelők és beszállítók védelmére, akiket Vucic szerint túlzottan megterhelnek a kiskereskedelmi láncokkal szemben felmerülő költségek
(MTI)
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
