A kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak – írja az Mfornak küldött kommentjében az Országos Kereskedelmi Szövetség.
„A lakosság az egyszeri élelemiszerár-csökkenés óta is pontosan érzékeli az élelmiszerek áremelkedését. A lakosság 75 százaléka érzékel érdemi élelmiszerár-emelkedést, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik szerint ezért leginkább a gazdaságpolitika felelős” – utalnak arra a felmérésre, aminek eredményeiről lapunk is beszámolt.
Ráadásul, az árrésstop rontja a kiskereskedelem alkupozícióját a beszállítókkal szemben. A lényegében fix árrés felfedte a termelők és beszállítók előtt egymás értékesítési árait, aminek következtében (a GVH vizsgálati megállapításai szerint) megszaporodtak a beszállítók szerződésmódosítási igényei a kiskereskedelemmel szemben. „Az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető” – mondta Kozák Tamás, a szövetség főtitkára.
A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem közel felét adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH legfrissebb, tavalyi adatai szerint 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység zárt be. Húsz éve még közel 49 ezer ilyen üzlet volt az országban, tavaly már kevesebb, mint 32 ezer maradt.
Az OKSZ a háttéranyagában is kihagyta az árrésstop kivezetésének dátumát: ez azt jelenti, ők sem tudják, meddig lesz érvényben az intézkedés.
Nem megy Luxemburgba. 
