Banglades energiaszükséglete 95 százalékban importra támaszkodik, amely energiaellátás zavart szenved a Közel-Keletet sújtó iráni háború miatt. Az ország bezárta az egyetemeket, és üzemanyag-jegyrendszert vezetett be pénteken a pánikvásárlás és a felhalmozás korlátozására a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó súlyosbodó energiaválság miatt – írja az Al Jazeera. Például a motorosok tankonként legfeljebb két liter üzemanyagot vásárolhatnak.
A hatóságok hétfőtől bezárták az ország összes állami és magánegyetemét, előrehozva az Eid al-Fitr iszlám ünnepet az áram- és üzemanyag-megtakarítási intézkedések részeként. A tisztviselők szerint a lépés nemcsak az áramfogyasztást csökkenti, hanem a forgalmi torlódásokat is enyhíti, ami üzemanyag-megtakarításhoz vezet.
Az egyetemi kampuszok nagy mennyiségű áramot fogyasztanak a kollégiumok, tantermek, laboratóriumok és a légkondicionálás energiaigénye miatt.
„A jelenlegi globális helyzetre tekintettel döntés született az áram- és üzemanyag-fogyasztás csökkentéséről” – közölte Banglades oktatási minisztériuma az egyetemi hatóságoknak küldött irányelvben. Az alsóbbfokú állami és magániskolák már zárva tartanak a ramadán szent hónapja alatt.
De a szélesebb körű megszorító intézkedések részeként a kormány arra is felkérte az összes külföldi tantervű iskolát és magán oktatóközpontot, hogy függesszék fel működésüket ebben az időszakban az áramfogyasztás korlátozása érdekében.
A bezárások mellett a kormány irányelveket adott ki, amelyekben arra ösztönzi az intézményeket és irodákat, hogy hatékonyabban használják fel az áramot, beleértve a természetes napfény maximalizálását, valamint a felesleges világítás és energiafogyasztás minimalizálását.
Gázhiány
A súlyos gázhiány miatt Banglades már kénytelen volt leállítani az öt állami műtrágyagyárából négy működését, és a rendelkezésre álló gázt az erőművekbe irányította át, hogy elkerülje a széles körű áramkimaradásokat.
A 170 milliós ország – a világ nyolcadik legnépesebb országa – jelentősen magasabb áron vásárolt cseppfolyós gázt, LNG-t az azonnali (angoul: spot) piacról, miközben további szállítmányokat keres az ellátási hiányosságok áthidalására.
„Mindent megteszünk a fogyasztás csökkentése és az energia-, üzemanyag- és importkészletek stabilitásának biztosítása érdekében” – mondta az Energiaügyi és Ásványi Erőforrások Minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője.
Fotó: Wikipédia/Pinu Rahman (2020)
Az energiaelemzők szerint az ilyen lépések rövid távú enyhülést jelenthetnek az energiaszektor számára, amíg a hatóságok az üzemanyag-import stabilizálásán és az elosztás irányításán dolgoznak. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az egyetemi tanulás elhúzódó megszakítása kihívásokat jelenthet a diákok számára, ha az energiaválság folytatódik.
A hatóságok nem jelezték, hogy mennyi ideig maradnak érvényben a bezárások, bár az intézmények várhatóan az ünnepek után visszatérnek a normál akadémiai ütemtervhez, ha az energiahelyzet javul.
Kifizetetlen erőművi számlák
Az ország villamosenergia-szektora kifizetetlen számlák alatt roskadozik: az erőművek felé fennálló tartozások összege már közelíti a 460 milliárd takát (jelenlegi árfolyamon 3,8 milliárd dollárt, ami az ország becsült 2025-ös GDP-jének 1 százaléka). Ez a pénzügyi nyomás megbénítja az energiatermelést, mivel a magánerőművek tulajdonosai szerint az elmaradt kifizetések rendezése nélkül nem tudnak üzemanyagot vásárolni.
Emiatt egyre nagyobb a félelem attól, hogy a nyáron súlyos áramszünetek jöhetnek. A közműszolgáltató hatalmas hiánya – amelyet évek óta felhalmozódó kifizetetlen számlák és egy olyan árképzési rendszer táplál, amely veszteséggel értékesíti az áramot – aláásta a rendszer reagálóképességét. A külső sokkok és a belső gyengeségek kombinációja teszi a jelenlegi válságot különösen súlyossá Banglades számára – írja az Ainvest.
Inflációs nyomás, termelékenységi gondok
Az energiaválság már nem csupán az erőművek problémája: aktívan alakítja át Banglades gazdasági pályáját. A legközvetlenebb nyomás az inflációban jelentkezik, amely januárban 8,6 százalékra gyorsult. Ez már a harmadik egymást követő havi emelkedés, amelyet különösen az élelmiszerárak hajtanak: ezek 8,3 százalékkal nőttek, miközben a háztartások a ramadánra készülnek.
A legnagyobb terhet az ipar viseli. A gyárak termelékenysége csökken, mivel az áramszünetek és az emelkedő gázárak megzavarják a működést. Jelentések szerint egyes gyártók havonta akár 100 munkaórát is elveszítenek az energiasokkok miatt. Egy olyan országban, ahol az ipari szektor a GDP 38 százalékát adja, ez komoly visszahúzó erőt jelent a kibocsátás és a versenyképesség szempontjából.
Ez a működési zavar már a növekedési kilátásokat is elhomályosítja. A kormány hivatalos előrejelzése a 2026-os évre 4,9 százalék. Ez a cél azonban jelentős lefelé mutató kockázatoknak van kitéve az energiaszektor instabilitása miatt.
Összességében egy ördögi kör kezd kialakulni. Az energiahiány növeli az inflációt, ami rontja a vásárlóerőt és a fogyasztói bizalmat. Ugyanakkor közvetlenül visszaveti az ipari termelést, így a gazdasági növekedés motorját is veszélyezteti.
