Történelmi kamatcsökkentési pálya indulhat el Magyarországon

Az idei első negyedévben a vállalati és a háztartási hitelek piaca is tovább élénkült Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 28-án publikált hitelezési felméréséből.

A hitelintézetek vállalati hitelállománya éves összehasonlításban 9,7 százalékkal, a háztartásoké pedig 17,3 százalékkal bővült. Közös pont, hogy bár európai uniós szinten kifejezetten erős dinamikát láthattunk mindkét szegmensben, az eladósodottságunk még mindig nagyon alacsonynak számít.

Bajban a gazdaság? Kamattámogatást neki!

A Magyarországon működő cégek hitelállományának növekedési üteme meghaladta a 8,5 százalékos régiós, illetve 3,5 százalékos EU-s átlagot is. A legnagyobb, 17,8 százalékos bővülést Litvániában mérték, majd Lettország és Luxemburg következnek. Németország a lista legalján kullog, 1,3 százalékos növekedéssel. De Franciaországról (2,1 százalék) és Finnországról (2,3 százalék) sem mondható, hogy erősen pörgött volna a vállalati hitelpiac az év elején.

Fontos azonban hozzátenni, hogy jóval alacsonyabb bázisról indulnak a magyarországi cégek.

A hazai vállalatok GDP-arányos eladósodottsága 15,7 százalék (ez 2025 végi adat), miközben az Európai Unió átlaga 29,1 százalék.

Érdekesség, hogy Magyarországon ez a mutató 2010 óta egyszer sem kúszott 30 százalék fölé (a rekord a 2010 második negyedévében mért 29,1 százalék volt). 2015 óta pedig folyamatosan 20 százalék alatti értékeket láthattunk (a mélypontot 2025 első és harmadik negyedéve hozta el, 15,3 százalékkal).

Miközben az előző, Orbán Viktor vezette kormány több kamattámogatott hitellel is próbálta feléleszteni a vállalati hitelpiacot (a Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program fix 3 százalékos hitelei), az MNB friss statisztikái alapján ezeknek az intézkedéseknek a hatása legalábbis felemásnak mondható.

A jegybank még a mostanit megelőző, február végén publikált hitelezési felmérésében írt arról, hogy 2025 negyedik negyedévében – 2023 második negyedéve óta először – a megkérdezett bankok 33 százaléka tapasztalta a vállalati hitelkereslet emelkedését.

Az idei első negyedévben tovább erősödött a cégek aktivitása, azonban a felvett hitelek leginkább forgóeszköz-beszerzésre és a napi működés fenntartására irányultak. „A fordulat a beruházási hitelek iránti keresletben továbbra is várat magára” – írja az MNB, pedig az a gazdasági növekedés beindítása céljából kulcsfontosságú lenne.

Az viszont jól látszik, hogy a kamattámogatott hitelek részaránya jelentősen meglódult a hazai tulajdonú cégek körében. Míg 2024 végén a mikro-, kis- és középvállalkozások újonnan felvett kölcsöneinek 18,3 százalékát tették ki ezek a konstrukciók, addig 2026 első negyedévében ez az arány már 35,8 százalékra, vagyis csaknem a duplájára emelkedett.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy már 3 éve nem változnak érdemben a piaci kamatfeltételek. A legfeljebb egy éves kamatperiódusú, 1 millió euró összegű forinthitelek esetében 8,6 százalék, míg az 1 millió eurót meghaladó hitelek esetében 8,5 százalék az átlagos kamatláb. Ami igazán csak a Magyarországon működő multinacionális cégek számára kényelmesen kigazdálkodható.

Nagyon nem szeretjük az eladósodást

Lakossági oldalon is hasonló mintákat látunk. Az idei első negyedévben regisztrált 17,3 százalékos magyarországi hitelállomány-növekedésnél csak Bulgária 21,5 százalékos üteme volt nagyobb (mögöttünk Litvánia végzett 15,5 százalékkal, míg a lista legalján 0,1, illetve 0,2 százalékos „bővüléssel” Finnországot és Franciaországot láthatjuk).

Azonban a GDP-arányos eladósodottságban még a vállalati szegmenshez képest is jóval nagyobb a lemaradásunk.

2025 végén a teljes lakossági hitelállomány a GDP 14,6 százalékát tette ki, míg az Európai Unió átlaga 42,6 százalék. Ebben a tekintetben az MNB által V3 országoknak titulált Lengyelország, Csehország és Szlovákia 31,7 százalékos átlagához képest is jelentős hátrányban vagyunk.

„Ez rendkívül alacsony arány, a lakosság és a vállalkozások is bőven tudnák még növelni az eladósodottságukat. Amire szükség is lesz, hiszen a magyar gazdaság – főleg az év második felétől – pörögni fog az európai uniós forrásoknak és az egyre több beruházásnak köszönhetően. Idén 20-25 százalékos hitelállomány-növekedésre számítok a lakosság és a kisvállalatok körében” – mondta el a Privátbankár megkeresésére Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezető igazgatója.

Nem elsősorban a kamatoktól függ az Otthon Start kivezetése

Az MNB első negyedéves adataiból is jól látszik, hogy a lakossági jelzáloghitelezésben döntő jelentősége van a kamattámogatott hiteleknek. Hogy ne kerülgessük a forró kását, az Otthon Start Program keretében tavaly szeptember és idén március vége között, tehát 7 hónap alatt mintegy 1200 milliárd forint értékű szerződéskötés történt. Összehasonlításképp 2025 egészében 1969,96 milliárd forintnyi új lakáshitel került a piacra (ez a teljes lakossági hitelállomány – amiben például a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek is benne vannak – 51,2 százalékát tette ki).

Még beszédesebb adat, hogy idén januártól márciusig, az újonnan kibocsátott lakáshitelek 72 százalékát adta a 3 százalékos kamatozású Otthon Start. A kulcs itt is – akárcsak a vállalati hiteleknél – a 6,5 százalék körüli piaci feltételeknél jóval kedvezőbb kamatokban keresendő.

Úgy tűnik azonban, hogy fordulat előtt állhat a hitelpiac. A Netrisk szerint markáns kamatcsökkenés várható Magyarországon rövidebb és hosszabb távon is, a folyamatot pedig az euró bevezetése koronázhatja meg.

„A kamatok rövid távú csökkenéséhez nem is feltétlenül szükséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank júniusban mérsékelje a 6,25 százalékon álló irányadó rátát. A hosszútávú referenciakamatok már pusztán a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozásoknak köszönhetően is elindultak lefelé” – mondta Besnyő Márton.

Jelenleg a bankok kínálatában elérhető lakossági jelzáloghitelkamatok 6-7 százalék között mozognak. Azonban Magyarországon is egyre több hitelfelvétel egy olyan harmadik, közvetítő cégen keresztül történik, amely egyedi kondíciókat biztosíthat az ügyfél számára.

A legkedvezőbb ajánlatok jelenleg 5,5-5,7 százalékos kamatozásúak, ami persze még mindig távol van az Otthon Start feltételeitől. Egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű, végig fix kamatozású lakáshitelnél 3 százalékos kamat mellett havi 111 ezer forint a törlesztőrészlet. 6 százalékos kamat mellett ez az összeg 143 ezer forint.

Besnyő Márton szerint, ha továbbra is ilyen erős marad a forint és a Magyar Nemzeti Banknak lesz lehetősége (akár többször is) kamatot csökkentenie, akkor az egyedi ajánlatok esetében a piaci alapú jelzáloghitelkamatok az év végére 5 százalék alá is süllyedhetnek. Erre legutóbb 2019-ben volt példa.

A szakértő hozzátette: az Otthon Start 3 százalékos hitelének jövőbeli kivezetése elsősorban nem attól függ, hogy a piaci kamatok mikor érik el a kamattámogatott szintet.

„Nemcsak Magyarországon, hanem minden országban az állami beavatkozások piactorzító és árfelhajtó hatással bírnak. A tavalyi utolsó negyedévben például csaknem 30 százalékkal emelkedtek átlagosan az ingatlanárak a fővárosban és a megyeszékhelyeken. Az eladók azonnal beépítették az áraikba a támogatott konstrukció jelentette kamatelőnyt. Ugyanezt láttuk a babaváró hiteleknél is” – magyarázta Besnyő Márton. Nem beszélve arról, hogy az Otthon Start Program fenntartása 120 milliárd forintos költségvetési terhet ró az államháztartásra.  

Arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank mit gondol a támogatott hitelek ingatlanpiacra gyakorolt hatásairól, bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Besnyő Márton szerint azt javasolják az új kormánynak, hogy egyszerűsítsék a kamattámogatott hitelek rendszerét.

„9 hónapja kezdtünk el hitelezéssel foglalkozni a Netrisknél és elhűlve tapasztaltam, hogy 54 darab kamattámogatott hiteltermék létezik Magyarországon. Ez áttekinthetetlen a közvetítők, a bankszektorban szereplő kollégák, de leginkább az ügyfelek számára.”

A szakértő szerint a jövőben is fontos szerepet játszhatnak a kamattámogatások egyes célok (zöld átállás, gyermekvállalás) érdekében. Azonban alaposabban kellene megtervezni és átgondolni az egész rendszert.

Időzített bombán ülnek a kamatstoposok

Egy másik, a Tisza-kormányra váró kihívás a hitelpiacon a 2021 decemberében bevezetett és jelenleg határidő nélkül érvényben lévő, lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop sorsa (ez eredetileg június végéig volt érvényben, de a kormány eltörölte a lejárati határidőt).

„A kamatstop 200 ezer családot érint. Ha holnap kivezetnék ezt az intézkedést, akkor a 2019 és 2022 között felvett és 2-4 százalék között rögzített hitelek kamata 7-8 százalékra ugrana, ami 30-40 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel sokkolná az érintetteket”

– hívta fel a figyelmet Besnyő Márton.

A szakértő szerint a kamatkörnyezet hosszú távon várható csökkenése miatt ismét felerősödhet a hitelkiváltás szerepe.

„Csehországban az új lakossági kihelyezések 70 százaléka hitelkiváltáshoz kapcsolódik. Ha felveszünk egy 20-30 éves hitelt, az nem azt jelenti, hogy ennyi időre elköteleződünk egy bankhoz. 2-3 évente nyugodtan felül lehet vizsgálni az adott konstrukciót.”

Amikor Magyarországon legutóbb egy markáns kamatcsökkentési periódus volt tapasztalható, akkor 30 százalékig ment fel a hitelkiváltások aránya a hazai lakossági hitelezésben. Besnyő Márton szerint azóta jóval nagyobb teret nyert a digitalizáció, egyre több az árösszehasonlító oldal és az ügyfelek is tudatosabbak lettek. Ennek eredményeként pedig ezúttal lényegesen magasabb hitelkiváltási hullám várható Magyarországon.

Az euró teheti fel a koronát a folyamatra

A magyarországi hitelkamatok csökkenésének betetőzését az euró bevezetése hozhatná el. Az euróövezetben jelenleg 3 százalék alatti standard (tehát nem a közvetítőkön keresztül elérhető egyedi) ajánlatokkal lehet találkozni a lakossági hiteleknél. 

„Ha Magyarországon bevezetnék az eurót, akkor 2,5-3 százalék közötti piaci jelzáloghitelkamatokra számíthatnánk. Az euró másik óriási előnye, hogy míg az importtermékeket a kereskedők jelenleg drágábban adják el a végső felhasználóknak, mivel az árfolyamkockázatot beépítik az áraikba, addig a közös európai devizával ez a bizonytalansági tényező eltűnne, egy stabilabb, kiszámíthatóbb környezet jönne létre”

– tette hozzá Besnyő Márton.

A szakértő szerint még az euróövezeti csatlakozás esetén is elképzelhető, hogy Magyarország országkockázati megítélése enyhén magasabb lenne például Ausztriáénál. Ez azonban maximum néhány tizedszázalékos pluszt jelentene a kamatszintekben.