Donald Tuskék vagy Magyar Péterék? Ki vitte haza gyorsabban az EU-s forrásokat?

Óriási és teljesen érthető örömünnep vette kezdetét a közösségi médiában Magyar Péter miniszterelnök és a vele Brüsszelbe tartó miniszterek közösségi oldalain, miután a belga fővárosban a magyar kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentették, hogy megnyílt az út Magyarország számára a korábban jogállamisági problémák miatt évekig befagyasztva tartott, 16,4 milliárd eurónyi EU-s források előtt.

A Tisza Párt egyik legfontosabb és legsürgetőbb választási ígérete az európai uniós források hazahozatala, illetve az ehhez szükséges jogállamisági reformok, korrupcióellenes intézkedések megtétele volt. Leginkább emiatt hasonlították sokan a kampányban a Tisza Pártot a Donald Tusk vezette lengyel Polgári Platformhoz (PO), amely szintén a Lengyelország számára befagyasztott európai uniós források feloldását tartotta az elsődleges feladatának – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.

A 2023. október 15-én tartott lengyelországi parlamenti választásokon a hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) végül nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget, Tuskék „népfrontja” pedig véget vetett Mateusz Morawiecki 6 éve tartó miniszterelnökségének.

Donald Tuskot december 13-án választották hivatalosan is kormányfővé, majd két nappal később, december 15-én érkezett a bejelentés, hogy a lengyel kormány még abban az évben biztosan számolhat egy több mint 5 milliárd eurós összeggel, amit a REPowerEU keretében energetikai projektekre használhat fel.

A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az igazi áttörést a zárolás alatt lévő európai uniós források ügyében a Tisza Párt érte el gyorsabban. De az is kiderül, hogy milyen célokra lehet fordítani EU-s pénzeket a magyar gazdaságban.