A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében is megerősítette, hogy 2026 első negyedévében éves szinten – a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján is – 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság.
„Kiemelendő az ipar teljesítménye, ami 13 negyedév (vagyis több mint 3 év után – a szerk.) után tudott ismét emelkedni, éves alapon 0,8 százalékkal. A bővülésben az alacsony bázis mellett szerepe lehetett a nagyberuházások (különösen a debreceni BMW-gyár – a szerk.) termőre fordulásának” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
„Persze ez a növekedés még egyelőre törékeny, különösen az iráni háború fényében”
– tette hozzá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az ipar mellett a belső fogyasztás és a szolgáltatásokon belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív területen látott 5,3 százalékos növekedés húzták a GDP-t. Ezek jelentősen összefüggenek az április 12-i választásokkal. Hogy miként, az a teljes cikkből kiderül.
A gyengébben teljesítő ágazatok közül első helyen az építőipart és a nettó exportot kell kiemelni. Miként a beruházási fordulat sem még jött el (igaz, a mélypontot a stagnálással már elérhettük). A korábban zárolás alatt lévő, 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrás lehívása viszont sokat segíthet.
Az Mfor cikkében arról is olvashatnak, hogy 2026 egészében milyen növekedésre számítanak az elemzők, mikortól lehet számottevő az EU-s pénzek hatása és hogy milyen kockázatokkal néz szembe a magyar gazdaság.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
