A Tisza-kormány első GDP-bizonyítványa.

A teljesítményt leginkább a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazata húzta vissza.

A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.

Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 

Miközben továbbra is zajlik a projekt teljes felülvizsgálata, az üzletfolytonosságot szem előtt tartva megkezdődött az 5. blokki reaktorépület alaplemezének kivitelezése.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Igazán markánsan a 2020-as évektől látszódik a távol-keleti nagyberuházók szerepének felértékelődése a magyar gazdaságban. Tavaly Kína és Szingapúr hozta a legnagyobb volumenű befektetéseket hazánkba, az ázsiai tőke különösen a feldolgozóiparban lett meghatározó. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány alatt változhat-e ez a felállás.

A mintegy 2800 embernek munkát adó Magyar Suzuki Zrt. újabb szintre emeli a hazai járműgyártást: a 76 milliárd forintos fejlesztés révén az elektromos autók és az akkumulátorgyártás kerül a fókuszba a hazai gyárban.

A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.

Csúnyán beszakadt a magyar építőipar teljesítménye májsuban. Az előző hónaphoz, de az egy évvel korábbi adathoz hasonlítva se mszép a látvány.

A cégek 92 százaléka beruházna, mégis alig teszik meg.

Több mint 3 éve nem láthattunk olyan erőteljes GDP-adatot Magyarországon, mint az idei első negyedévben. Januártól márciusig 1,7 százalékkal bővült a gazdaság éves alapon. Az elemzők szerint 2026 egészében is nagyjából ekkora növekedésre lehet számítani. A nagy nyertes és egyben feltámadó az ipar.

Három és fél évre tolódott ki a beruházások zuhanása – derül ki a KSH péntek reggel közzétett idei első negyedévi adataiból.

A hétvégén kirobbant közel-keleti háború is veszélyezteti a magyar gazdaság idei évre várt növekedési ütemét. A KSH részletes, 2025-ös GDP-adatát követően az elemzők nem túl optimisták, sőt, az ING Bank 1,7 százalékra rontotta az idei előrejelzését.  

A várakozásokat messze felülmúló sikerrel zárult a Vulcan Shield Hungary (VSH) első hivatalos állásbörzéje Békéscsabán. Több százan jelentkeztek az állásokra.

A növekedés egyik fő motorja lefulladt: a tavalyi negyedik negyedévi beruházások a nyers adatok szerint 1,3, szezonálisan kiigazítva 1,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2024 azonos időszakában – tette közzé a KSH.

Most először egy hazai videojáték-fejlesztő beruházásához nyújt támogatást a kormány – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.

A Norvégiából hazahozott profitjából építi új gyárát Dunaföldváron a Vajda-Papír, a beruházást a kormány 25 milliárd forinttal támogatja – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt kedden, az üzem alapkőletételi ünnepségén.

Az EVE Power Hungary Kft. január végén toborzási kampányt indít Debrecenben és a környező településeken: mintegy 400 új munkavállaló, elsősorban technikus, mérnök és támogató munkatárs felvételét tervezik az épülő debreceni gyárukba, amely a BMW Group beszállítója – jelentették be a gyár vezetői kedden sajtótájékoztatón.

Látszólag szöges ellentétben állnak egymással Szijjártó Péter szavai és a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy 2025-ben minden idők harmadik legtöbb külföldi befektetése érkezett Magyarországra, miközben a KSH szerint közel két éve csökken a nemzetgazdasági beruházások volumene. A jelenség hátterét, valamint az év legfontosabb, vállalkozásokat segítő intézkedéseit laptársunk, az Mfor.hu foglalta össze.

Hiába az elmúlt időszakban hazánkba érkező külföldi, leginkább kínai és dél-koreai külföldi működőtőke-beruházások egész sora, összességében évek óta zuhanórepülésben vannak a vállalati beruházások Magyarországon. A KSH legfrissebb, harmadik negyedéves adata újabb esésről árulkodik. Öröm az ürömben, hogy az éves alapú csökkenés mértéke már lassul, szakértők szerint pedig van esély arra, hogy a gödör aljáról megindulhat a szektor felfelé. Az ágazat teljesítményét a Trend FM hétfői műsorában szálaztuk szét.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a beruházások a harmadik negyedévben csak feleakkora éves mínuszban voltak, mint a másodikban, így sem tört meg a már közel három éve tartó negatív trend.

Az elmúlt években, a folyamatos válságok ellenére is húsz százalék körül bővült a magyarországi faktoringpiac. A terméket a legtöbben a hitellel tévesztik össze, azonban van néhány fontos különbség. A bankok a faktorfinanszírozásnál például nem az ügyfelet, hanem annak vevőkörét minősítik, így egy vállalat akár magasabb összeghez is hozzájuthat, mint egy hitel esetében – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási ügyvezető igazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. 

Jön a kilencedik amerikai beruházás Magyarországra, Donald Trump januári beiktatása óta. Ezúttal a Citibank jelentette be, hogy folytatja magyarországi tevékenységének bővítését.

A magyar beruházási adatok rendkívül rosszul alakulnak, a 2022 nyári szint 70 százalékára esett vissza a volumen. A dinamika megtörésének több oka van, ezek között az egyik nyilvánvalóan az EU-forrásokhoz való hozzájutás megnehezülése, elakadása.

A vállalkozások hosszú távú növekedésének kulcsa a jövőbe vetett bizalom. Egy-egy beruházási döntést mindig alapos mérlegelés előz meg: a gazdasági környezet, a finanszírozási lehetőségek és a piaci kilátások mind befolyásolják, hogy a cégek belevágnak-e a fejlesztésekbe. A Cégkassza Podcast legújabb adásában Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a vállalati hitelezés a finanszírozás mellett a bankok szerepéről is szól, akik partnerként támogatják ügyfeleiket a tudatos döntések meghozatalában.

Bár a beruházások második negyedéves visszaesése enyhébb lett az első negyedévinél, a -8,2 százalék így sem ad okot örömre.

A Demján Sándor Program 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program rövid idő alatt vált a hazai vállalkozásfejlesztés meghatározó eszközévé. Az eddig több mint 1300 pozitív támogatói döntés a program sikerét igazolja, emellett rávilágít arra is, mennyire sokszínű a magyar vállalkozói szféra: az űripartól a vendéglátáson át a kutatólaborokig a legkülönbözőbb ágazatok vállalkozásai kaptak lehetőséget a fejlődésre. A Garantiqa támogatásával rendszeresen megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója osztotta meg gondolatait a program eddigi eredményeiről és az MGFÜ tanácsadói szerepéről.

Kedden megszavazták a költségvetést, amiről már most lehet sejteni, hogy az abban foglalt számok nem fognak találkozni a realitásokkal, többek között erről is beszélt kollégánk, Király Béla az ATV tart műsorában. A műsorban szóba került, hogy miért csalóka az átlagbért figyelni, és terítékre került a magyar ipar is, amely áprilisban életjeleket mutatott.

A külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten tárgyalt a montenegrói miniszterelnök-helyettessel, Nik Gjeloshajjal.

A beuházási kedv szomorú képest fest. Erről és a fizetések közötti szakadékről beszélt kollégánk, Csernátony Csaba a Trend FM hétfő reggeli műsorában. 

A nemzetgazdasági miniszter szerint újra kell indítani a beruházásokat.

Hosszabb távon a fejlesztéseké a főszerep. 

A berlini kormány mellett működő tanácsadó testület szerint 2025-ben stagnálni fog a német gazdaság. 

Az első negyedévben több mint 12 százalékkal estek vissza a beruházások, pedig már a bázis is alacsony volt. 

A gyógyszeriparra is vámok kivetését tervezi az amerikai kormány, a Roche előre menekülne?

Az amerikai elnök gyorsított engedélyezési eljárásról biztosított minden, az Egyesült Államokban beruházást tervező vállalatot – az amerikai elnök ezt arra reagálva közölte, hogy az NVIDIA chipgyártó 500 milliárd dollár új beruházás tervét jelentette be.

Szerdahelyen nyit üzemet a holland Innofa.

A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.

Nem lesz elég az ázsiai tőke. 

Újabb lesújtó adat érkezett a magyar gazdaságról, hogy lesz ebből „fantasztikus év”?

A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.

A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak.

Románia hamarosan büszkén mondhatja majd el magáról, hogy van egy kvantumszámítási központja, ami igencsak menő high-tech technológiai dolognak hangzik. 

Úgy tűnik, az 5 százalékos teljes hiteldíjmutatójú lakáshitelek csak egy szűkebb szegmensre fognak vonatkozni. Erről is beszélt Dobos Zoltán kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közzétette a második negyedév beruházási adatait.

Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.