Kulcskérdésnek nevezte a gazdaság szempontjából a beruházások beindulását a következő hónapokban a Magyar Bankszövetség elnöke, aki a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában nyilatkozott csütörtökön.
A gazdaság kulcskérdése, hogy a következő hat-kilenc hónapban sikerül-e „beruházási boomot” elérni, ezen keresztül a GDP-t növelni
- mondta Jelasity Radován.
A szövetség elnöke, aki az Erste Bank elnök-vezérigazgatója is, a vállalati hitelállomány-bővülés akadályának nevezte, hogy Magyarországon az utóbbi két-három évben „földbe álltak” a beruházások. Mindenki várja az irányt, ebben nagy segítség lesz az új költségvetés – jelezte.
Hozzátette, a vállalatoknak jelenleg több a betéte, mint a hitele, ám reményei szerint az állami programok is azt segítik majd, hogy a jövőben a befektetők merészebben nyúljanak a pénzükhöz.
A szakember a gazdaság kulcskérdéseként szólt arról, hogy sikerül-e a beruházásokat beindítani. Sokkal könnyebb lesz 2030-ban elérni a 2,8-3 százalékos költségvetési hiánycélt, ha közben jelentősen nő a gazdaság – mutatott rá.
Jelasity Radován, a 2027-es költségvetést értékelve elmondta, az óvatosan optimista, reális GDP-növekedéssel számol, a kiadások és bevételek össze vannak benne hangolva.
Ha a költségvetésben meghatározott számokat sikerül elérni, az a bankoknak is jót tesz majd – közölte.
Hozzáfűzte, az is látszik, hogy a mostani kormány „lassan, de biztosan” kivezeti a korábbi kormányzat eszköztárát, megjegyezte azonban: reménykedett abban, hogy a korábbi, unortodox gazdaságpolitika hamarabb elkezd változni. Méltatta ellenben, hogy újraindul a lakástakarékpénztárak állami támogatása, összegezve pedig elmondta: bizakodó a költségvetést illetően.
Arra a kérdésre, hogy mekkora terhet jelentenek a magyarországi bankoknak a bankadó, a kamatstop és a tranzakciós illeték, elmondta, jelenleg a bankszektor effektív adózási rátája 45 százalék. A bankok ennek lassú, de biztos csökkentésében reménykednek, a szektor nyereségessége ugyanis az extra terhek bevezetése óta megfeleződött, míg az extraprofitadó megduplázódott – jelezte.
A lakástámogatásokról szólva felidézte, hogy a közgazdászok „vakarták a fejüket”, amikor az egy évvel ezelőtt bevezetett fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel keretrendszerét nagyon nagylelkűen szabta meg az akkori kormány. Ez nagyon sok pénzbe kerül az adófizetőknek, ezért felelősségteljes húzás, hogy most úgy döntött a kormány, csak az újépítésű lakások vásárlásánál támogatja a 3 százalékos hitelt – értékelt.
Jelasity Radován elmondta, jelenleg az ú építésű ingatlanokra felvett hitelek 70-80 százaléka fix 3 százalékos kamatozású. Ez biztosan át fog alakulni, és remélhetőleg sokkal több lesz majd a piaci alapú hitel – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: a bankszektor nem az államilag támogatott programokból él, ezekről szívesen lemondana, főleg akkor, ha ennek fejében nem kellene extra adókat fizetnie. Az igazi út előre a piaci alapú, nem pedig az adófizetői pénzből támogatott hitelezés – emelte ki.
Elmondta azt is, hogy lehetségesnek látja a piaci hitelezés fellendítését. Ma Magyarországon nem az a kérdés, hogy csökkenti-e a jegybank a referencia kamatot, hogy csökkennek-e a hozamok, hanem csak az a kérdés, hogy mikor. Jelenleg a negatív világgazdasági folyamatok okozzák csak, hogy ez a csökkenés nem gyorsabb – fejtette ki.
Kiemelte, a bankszektor bízik abban, hogy mielőbb megtörténik a kamatcsökkenés, amely a költségvetésbe vetett bizalom jelentős erősödéséhez is hozzájárulhat.
A gazdaság kilátásait illetően jelenleg a bankszektor és a kormány előrejelzései egybeesnek, „mindenki ugyanabból a kottából játszik”
- mondta el Jelasity Radován, aki a bankok és a kormány közötti kommunikációt is fairnek és transzparensnek a értékelte.
(MTI)
Nem volt túl jó hangulat a budapesti tőzsdén. 
