Visszatér az állami támogatás a lakástakarékoknál

Szinte napra pontosan 8 évvel azután, hogy 2018. október 16-án az Orbán-kormány egy huszárvágással megszüntette a lakás-takarékpénztári (LTP) termékek után járó 30 százalékos állami támogatást, a Tisza-kormány bejelentette: 2027-től visszatér az állami támogatás a lakástakarékoknál, a vadonatúj Wekerle Plusz program keretein belül.

A lépés mögött valószínűleg szakmai elkötelezettség is van, hiszen Kármán András pénzügyminiszter korábban éveken át az Erste Lakástakarékpénztár elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. A szektor alapos ismerőjeként így nem meglepő, hogy hivatali ideje alatt a kormány kiemelten kezeli ezt az otthonteremtési és lakáscélú öngondoskodási formát. 

Hogyan működik az új támogatás?

A kormány bejelentése szerint a korábbi Otthon Start lakáshitel-konstrukciót jövőre a Wekerle Plusz program váltja fel. Ennek a második pilléreként vezetik be a támogatott lakástakarék-rendszert azok számára, akik 5 vagy 10 éves futamidőre vállalnak rendszeres megtakarítást a jövedelmükből. 

Az új állami kiegészítés mértéke sávosan változik a megtakarítási idő függvényében:

• Az első 5 évben a havi befizetések 10 százalékát teszi hozzá az állam.
• A 6. évtől a 10. évig a támogatás mértéke 20 százalékra emelkedik.

Bár a támogatási intenzitás elmarad a 2018 előtti fix 30 százaléktól, a maximálisan elérhető állami támogatás összege a hosszú távon takarékoskodók számára akár az 1,8 millió forintot is elérheti.

Miért kiemelkedően vonzó az új konstrukció?

A változások várhatóan drasztikusan növelik majd a lakástakarékok népszerűségét, amelyek eddig is jelentős saját bónuszokkal igyekeztek fennmaradni. A piacot jelenleg uraló három nagy szolgáltató – az Erste Lakástakarék, a Fundamenta és az OTP Lakástakarék – már eddig is jelentős saját kamatbónuszokkal (akár 30-40 százalék) próbálta ösztönözni az ügyfeleket.

Ha a pénztárak saját bónuszaihoz hozzáadódik a 2027-től induló állami támogatás, a konstrukcióval messze az infláció feletti, kockázatmentes hozam érhető el. Ez különösen nagy előny most, amikor a hivatalos várakozások szerint az infláció tartósan alacsony szinten stabilizálódhat. Emellett az eurókonvergencia miatt a kamatszintek és az állampapírhozamok is csökkenhetnek, vagyis a lakosság igazán jól járhat egy államilag is támogatott lakástakarékkal. 

A magas hozam mellett várhatóan a klasszikus előnyök is megmaradnak:

1. Adómentesség. A megtakarításokon elért nyereség teljesen kamatadó- és szocho-mentes.
2. Biztonság. Az elhelyezett összegeket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja.
3. Kedvezményes hitel. A felhalmozott betéti rész mellé a lakástakarékok kedvező feltételű hitelt is nyújthatnak.

Három szereplő van a piacon 

A szektort jelenleg három piaci szereplő alkotja, a negyedik pénztár, az Aegon egy évvel az állami támogatás megszüntetése után, 2019 őszén átadta az állományát az Erstének. A Magyar Nemzeti Bank Aranykönyve szerint a legnagyobb szereplő 2025 végén a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. (MBH Bank-csoport) volt, amelynek a mérlegfőösszege meghaladta a 645 milliárd forintot, a lakossági betétállománya pedig több mint 527 milliárd forint volt. 

A második helyen az OTP Lakástakarékpénztár volt közel 428 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 281 milliárd forintot elérő betétállománnyal. Az Erste Lakástakarékpénztár jelenleg a legkisebb piaci szereplő 130 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 113 milliárd forintos betétállománnyal.

Az OTP Bank a Privátbankár kérdésére válaszolva közölte:

üdvözli az új, államilag támogatott lakástakarék-konstrukció bejelentését, hiszen maga is kiemelten fontosnak tartja a lakáscélú megtakarítások ösztönzését. Részletes tájékoztatást az új lehetőségről és arról, hogy a hitelintézet miként tudja becsatornázni a támogatást termékkínálatába, csak a jogszabály kihirdetése után adhatunk. 

Az OTP Lakástakarékpénztár a korábbi államilag támogatott konstrukció kivezetését követően, 2023-tól kínálja ügyfelei számára saját konstrukcióját, amelyet évente több tízezer új szerződő veszi igénybe. A jelenleg elérhető 10 éves futamidejű konstrukció esetében nagyjából 30 ezer forint az átlagos havi betét nagysága, amelyhez a szerződéses összeg csaknem 8 millió forint, ami magába foglalja a hozzá igényelhető lakáskölcsön összegét is.

Mire és kik használhatják fel az összeget?

A lakástakarékban összegyűlt tőke, a bónuszok és az állami támogatás az alábbi – szigorúan lakáscélú – konstrukciókra fordíthatók:

• Új vagy használt lakóingatlan vásárlása és építése.
• Meglévő lakás felújítása, korszerűsítése és bővítése.
• Lakáshitelek előtörlesztése vagy végtörlesztése.
• Fontos könnyítés: a korábbi jogszabály-módosítások óta már üdülők, hétvégi házak vásárlására, építésére vagy felújítására is felhasználható az LTP-megtakarítás.

Szintén fontos könnyítés, hogy kedvezményezettként meg lehet adni hozzátartozót is, tehát az összegyűlt pénzt a gyerek, unoka, szülő, nagyszülő, házastárs és testvér ingatlancéljaira is fel lehet használni. 

A piacon most is lehet lakástakarék-szerződéseket kötni, kérdés viszont, hogy érdemes-e. Bár az érintett hitelintézetek kedvező konstrukciókkal rukkoltak elő, valószínűsíthető, hogy az állami támogatás csak az új szerződéseket érinti majd 2027-től. Az OTP-nél és a többi intézménynél is köthető most is lakástakarék. Az OTP azt is elárulta, hogy a konstrukcióba beépített hitel lehetőségével az ügyfelek kisebb hányada él csak, a megtakarítást pedig a legtöbben lakásfelújításra, lakáshitel törlesztésre és lakásvásárlásra fordítják.

Mi történt valójában 2018-ban?

A lakástakarékok állami támogatásának története nem mentes a politikai és gazdasági feszültségektől. Amikor a parlament 2018. október 16-án egy rendkívül gyors, mindössze két nap alatt átvert törvénymódosítással eltörölte a 30 százalékos támogatást, a kormány azzal érvelt, hogy a rendszer túl drága volt, és nem maradt rá elegendő költségvetési forrás. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy abban az évben, 2018-ban az állam több mint 70 milliárd forintot költött a lakástakarékok támogatására a költségvetésből, ami nem volt kiemelkedően magas összeg.

A lakástakarékok támogatása tehát leállt, nem állították viszont le az úgynevezett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) állami támogatását. Vagyis nagyon úgy tűnt, a jogszabállyal a kormány a Rogán Antal által kezdeményezett, 2017-ben indított NOK, vagy közismertebb nevén a „lakáslottó” felé igyekezte a lakáscélra takarékoskodókat terelni, amelyre akár 4,5 millió forintos állami támogatást is kaphattak a belépők.

A NOK-ok iránt ugyanis finoman szólva is csekély volt az érdeklődés: az első csoport 2018-ban indult el, abba 180-an léptek be, a másodikba, amely 2019-ben, a lakástakarékok támogatásának megvonása után alakult, is csak 134-en. A számítás tehát, hogy a lakástakarékok helyett a NOK-ok tarolnak majd a piacon, nem jött be.

Ez a konstrukció működésében egyébként kísértetiesen hasonlított azokra a korábbi fogyasztói csoportokra (például Poligrupo, Carion), amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok súlyos kockázataik miatt rengetegszer bíráltak, majd a törvényhozás végül be is tiltott. A „lakáslottó”-nál a tagok pénzét egy csoportba gyűjtötték, és sorsolás vagy licit útján döntötték el, ki juthat előbb ingatlanhoz, miközben a tagoknak semmilyen betétbiztosítási garanciájuk nem volt.