Tejterméket egyre kevesebbet vesznek, százezreket hagynak ott nagybevásárlásnál, kezdik felélni tartalékaikat az emberek. Van, aki kapott béremelést, de mindenki tud említeni több olyan terméket is, amelynek az új ára nagyon érzékenyen érinti. Hogy melyek ezek, és hogyan reagálnak az emberek az inflációra, kiderül a videóból.

A 30-59 évesek átlagosan 7 hónap fizetésnélküli időszakot tudnának áthidalni egy friss felmérés szerint. 35 százalékuk viszont maximum 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait - az érintettek negyede pedig nem tud vagy nem szokott félretenni.

A 19-29 éves korosztály tagjainak csak a 20 százaléka nem takarékoskodik, 47 százalékuk havi rendszerességgel spórol, 18 százalék pedig azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak.

A mai magas infláció mellett nem árt egy kis gyakorlati útmutató állampapír-vásárláshoz, milyen lehetőségek vannak, melyik papír mennyit fizet, mik az előnyei, hátrányai. Valamint megpróbáljuk felrázni azokat az olvasókat, akik óriási összegeket tartanak folyószámlán, készpénzben, és ezzel sok kárt okoznak saját maguknak.

A sokat gyengülő forint és a magas infláció sok kisbefektetőt aggaszt, sokan közülük az aranyat vagy az ingatlant tekintik megoldásnak. Ám nagyobb valószínűséggel és alacsonyabb kockázattal tudjuk az inflációkövető állampapírokkal utolérni az inflációt. Kriptodevizákat infláció ellen inkább egyes feltörekvő országok befektetői vesznek.

Az állampapírok piaca teljesen átalakult, az egykor ünnepelt szuperkötvény mára a legrosszabb választássá vált. Vissza is váltottak belőle közel 1000 milliárdnyit, aminek a nagy részét azonban inflációkövető papírokra költötték. Ez jó választásnak látszik, bár a mélyrepülésben levő forint miatt az eurós sorozat is megfontolandó.

Megtakarítási szokásaik átalakításával reagáltak a magyar háztartások a háborús bizonytalanságra és a megugró inflációra az első negyedévben.

Tizenöt százaléknak pedig egyáltalán nincs megtakarítása.

A 9-10 százalékosra várt infláció ellenére óriásit nőtt a magyarok készpénzállománya - igaz, sokan nem forintot, hanem valutát halmoztak fel a háború kitörésének hírére. Az állampapírok népszerűsége esik, sokan menekülnek OTP-részvénybe.

A szárnyaló infláció miatt a betéti kamatok is érezhetően nőni kezdtek, amire reagáltak a megtakarítók. Egyetlen hónap alatt 40 százalékkal nőtt a lekötött lakossági betétek összege a bankokban.

A márciusban 8,5 százalékra megugró infláció, az ukrán-orosz konfliktus, valamint a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai lezárták a korábbi - alacsony kamatkörnyezet és jegybanki pénzbőség jellemezte -  korszakot.

Amíg a hitelek kamatai folyamatosan követik a jegybanki emeléseket, a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás. Így aztán hiába tart egyre több pénzt bankban a lakosság, a hatalmas vagyon csak veszít a reálértékéből. A nem túl népszerű lekötött bankbetéteknél már megindult ugyan a kamatok emelkedése, de ezek még mindig fényévnyire vannak az inflációtól, nem tudnak versenyezni az állampapírok hozamával - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Egy most publikált felmérés szerint 300 milliárd forintot félretennének a szülők a februárban kiutalt adóvisszatérítésből. Ugyanakkor sokan számolnak azzal is, hogy ezt a pénzt elköltik.

Bár erős az ellenszél, az idén a gazdasági növekedés folytatódik, a vállalati eredmények is tovább nőnek, és a monetáris és fiskális politika is minden szigorítás ellenére támogató marad. Továbbra is negatív a reálkamat, így nem várható tartós részvénypiaci lejtmenet – mondták az Eurizon Alapkezelő évnyitó sajtóbeszélgetésén.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben azért spórolnak, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől, de csaknem ennyien vannak azok is, akik nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb beruházásra költeni, autót vagy lakást vásárolni.

Annak ellenére, hogy a hazai bérek átlagban nominálisan 7,2, reálértéken 6,3 százalékkal nőttek a második negyedévben, a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem állt vissza a koronavírus-járvány előtti szintre – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb inflációs jelentésében. Egyúttal feltárta, hogy akkor mi is lett ezekkel a többletpénzekkel.

A konzervatívabb közgazdászok gyomra továbbra sem veszi be a bitcoint, és gyakran támadják. Egy vélemény szerint az emberi kultúrában az arany olyan mélyen gyökerezik, mint a gazdagság és a nagy érték szimbóluma, hogy ezzel a digitális pénzek nem kelhetnek versenyre. Ám a változások nagyon gyorsak, a fiatalok pedig mintha ezt máris igencsak másként gondolnák. Eidenpenz József jegyzete.

A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.

A befektetési alapok vagyona tovább nő, majdnem 7000 milliárd forint. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Aegon, az Év Portfóliómenedzsere Cser Tamás, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Munkácsi Dávid és Szűcs Zoltán lett.

Pénz nélkül nem lehetséges az életünk, és tartalékolnunk is kell, nem élhetünk egyik napról a másikra. A kiadásainkat és bevételeinket meg kell terveznünk, szükségünk van saját költségvetés készítésére. Csúnya csapdákat lehet így elkerülni, és lehetővé válik a spórolás a nagy értékű beszerzésekre, mint az autó, a lakás, az utazás.

Mi vajon a megtakarítás és a befektetés közötti különbség? Milyen befektetési lehetőségek között választhatunk? Milyen fontosabb elveket kell figyelembe vennünk a pénzünk elhelyezésénél?

A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2020 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek a 2019 végi adatok alapján. Az Év Alapkezelője az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Loncsák András, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Pekár Dávid lett. 

Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.

Egy felmérés szerint a lakosság több, mint fele számára fontos lenne, ha rendelkezne valamifajta megtakarítással, többségük pedig lakáscélra gyűjtene a félretett pénzből.

2018 októberében szűnt meg a lakástakarékok állami támogatása, ami miatt sokan úgy vélték, hogy a teljes szektor veszélybe kerül. A Fundamenta új termékekkel igyekezett megcáfolni ezeket a "hiedelmeket" cáfolni, az emúlt egy év tapasztalatait összefoglaló sajtóbeszélgetés alapján úgy tűnik sikerült.

Az amerikai nyugdíjasok élete annyira drága, hogy azzal az erővel már egy óceánjáró sétahajón is tudnak kabint bérelni hosszú távra. Legalábbis a statisztikák és a hajótársaságok ezt sugallják. Van, ahol pedig alkudni lehet az árból. Ám van sok buktató, az egészségbiztosítástól kezdve a kisállatok elhelyezéséig.

Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre, különösen a fiatalok ösztönzése a fontos – derült ki a Pénztárszövetség csütörtöki konferenciáján. Ezekhez a megtakarításokhoz a pénztárak jelentik az egyik legjobb lehetőséget. A pénztári tagsághoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezmény eleve vonzóvá teszi ezt a megtakarítást, a kasszák pedig hosszú - 10 és 15 éves – időtávon is jó eredményeket nyújtanak. A pénztárakra mind az állam, mind a befektetési piac partnerként tekint, ahogy persze a tagokra is. 

Az év végéhez közeledve gyakran számot vetünk pénzügyi helyzetünkről, átgondoljuk, hogy tisztában vagyunk-e azokkal a lehetőségekkel, amelyek komoly segítséget nyújthatnak a különböző élethelyzetekben. A segítség ezekben az esetekben kézzel fogható és forintban is mérhető.

A második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó pénzügyi megtakarítása 120 milliárd forintot tett ki.

Jelentős növekedés. Takarékoskodókból is egyre több van a korosztályban.

Elégedettek is, félnek is a német nyugdíjasok: a mostani nyugdíjemelés bőven infláció feletti volt, de nem lesz ez feltétlenül mindig így. Akik pedig a jövőben mennek nyugdíjba, azoknak egyre nehezebb sors juthat. Így melegen ajánlott elkezdeni spórolni, spórolni és spórolni. Mások viszont inkább fizetnek azért, hogy előbb nyugdíjba mehessenek.

Meglepően nagy összegek össze tudnak jönni egyenként pár száz forintos, de rendszeres kiadásokból évek alatt. Kiszámoltuk, hogyan járunk, ha le tudunk mondani napi egy kávéról, üdítőről, vagy rá tudjuk magunkat venni a gyorséttermek elkerülésére. Még tovább növeli az összeget, ha a pénzt mindjárt be is fektetjük – még a jelenlegi szerény kamatok mellett is.

4 hónap alatt 10 milliárd forintért vettek.

Egyre több magyar rendelkezik megtakarítással, és egyre többen tudnak önerőből fedezni komolyabb összegű váratlan kiadást is. Azonban az is látszik, hogy a magyarok nem használják ki eléggé a befektetési lehetőségeket, de gondolnak a nyugdíjas éveikre.

A legtöbben még kamatot sem tudnak számolni. Pedig még a Trónok Harca című sorozat is tartogat tanulságokat pénzügyi téren – a tél mindig eljöhet, nem árt felkészülni. Életünk szinte minden szakaszában kell valamire spórolni. Hogyan érdemes elkezdeni? - erről is szó volt a Privátbankár konferenciáján.

A kormány szeretné öt év alatt megduplázni a lakosság állampapír-állományát - ez elég nagyívű terv, de ha sikerülne kicsalogatni az irdatlan mennyiségű készpénzt a párnacihából, összejöhetne.

Ma lejárnak azok a TBSZ-számlák, amelyeket 2013-ban nyitottak, ez akár 600 milliárd forint értékű befektetés is lehet. A trendek szerint azonban a számlákon elhelyezett vagyon értéke szinte folyamatosan emelkedett a korábbi években, sok számlát várhatóan meghosszabbítanak vagy később újranyitnak majd.

Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat. Ehhez a három elérhető eszköz közül többet is kell választani.

Egy dolgot biztosan nem lehet a következő évre halasztani: a személyi jövedelemadó-kedvezmények kihasználását. Az ez év végi adóoptimalizálásra már csak hetek vannak hátra, a hosszabb távon gondolkodók, nyugdíj-előtakarékoskodók, kockázatok csökkentésére vágyók előnyben. Sok apró trükk van, amit nem ismerünk.

Ez a negyedéves GDP 4,9 százaléka.

Bár kevesebb fiatal gondol a nyugdíjas évekre, egyre többen tesznek félre kisebb összegeket.

Inkább a Magyar Államkincstárhoz viszik át a gyerek megtakarítását a családok.

A nyáron rendezett online konzultáción nagy többséggel győztek a nemek, azaz a többség az óraátállítás eltörlését szeretné. Az EU Bizottság ajánlást fog készíteni ezzel kapcsolatban – mondta ma egy szóvivő.

Újabb átverés terjed a magyar interneten: a csalók szokás szerint a hiszékenyek és/vagy alulinformáltak pénzére utaznak. Napi egymilliót, három hónap alatt 300 milliót ígérnek kevesebb mint 100 ezer forintos befektetésre, valamilyen titokzatos szoftver és talán kriptodevizák meg közösségimédia-adatok alapján - az egész kellően zagyva-misztikus és látszólag profi ahhoz, hogy az alacsony banki kamatokon kesergő amatőrök közül néhányat átejtsen.

A hitelintézet végleg kivezeti a papíralapú betétkönyveket.

Vannak országok, ahol a nyugdíjpénzek egy jelentős része magánmegtakarítás, és értékpapírokban fekszik. Már tizedik éve felfelé tartanak a részvényárfolyamok, ha visszaesnek, akkor egy egész generáció kerülhet bajba az USA-ban, mert nem tett félre eleget. Eközben az állami nyugdíjkasszával is baj van.

A jólétben eltöltött nyugdíjas évekhez az kéne, hogy az emberek gondoskodjanak magukról, azaz megtakarítsanak, befektessenek. Egy új felmérés szerint azonban az egész világon probléma, hogy az embereknek nincsenek ehhez meg a megfelelő pénzügyi ismereteik. Az ezt mérő index tavaly egyáltalán nem is javult.

Egyre kisebb a lakosság megtakarítási hajlandósága, amiről nagyrészt a főbb jegybankok tehetnek.