Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben, erősítette meg Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója Moszkvában csütörtökön az erről szóló korábbi sajtóhíreket.
Jövő héten lehet a csúcs
Mint mondta, az „elvi megállapodás” az amerikai fél javaslatára született meg. A találkozó helyszínében is megállapodtak, de csak később jelentik be. Az előkészítést megkezdték.
A csúcs időpontjáról annyit közölt, hogy a következő hetet jelölték meg „irányadóként”, de „nehéz megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe a felkészülés.” A jövő héthez, mint időponthoz Moszkva „pozitívan áll”.
A tanácsadó beszélt arról is, hogy Steven Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja szerdán Moszkvában – ahol Putyinnal tárgyalt – felvetette a háromoldalú találkozó gondolatát (tehát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását) is. Ezt azonban az orosz fél „kommentár nélkül hagyta”.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov
A New York Times korábban arról számolt be, hogy előbb az orosz és az amerikai elnök csúcstalálkozóját tartanák meg, majd Zelenszkij is csatlakozna hozzájuk. Washington szerint Trump nyitott arra, hogy mindkettejükkel találkozzon.
Az ukrán elnök a héten jelezte hajlandóságát erre.
„Úgy tűnik, hogy Oroszország most elkötelezettebb egy tűzszünet iránt”, mondta az ukrán elnök egy televíziós beszédében. „De a lényeg, hogy ne csapjanak be minket vagy az Egyesült Államokat a részleteket tekintve.”
Ami az időpontot illeti, a BBC egy Kreml-közeli forrásra hivatkozva azt írta: Putyin és Trump „a következő napokban” találkozhat egymással. A Reuters a Fehér Házból úgy értesült, hogy legkorábban jövő hét elején lehet a csúcs.
Putyin nem találkozott és nem beszélt Zelenszkijjel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete, 2022. február 24-e óta, és Trumppal is csupán telefonon tárgyalt a második elnökségének kezdete óta. Az utolsó amerikai-orosz csúcstalálkozóra 2021. júniusban, Genfben került sor, amikor Putyin Joe Bidennel tárgyalt négyszemközt.
Ha tehát létrejön a kettes vagy esetleg hármas csúcstalálkozó, az mindenképp jelentős fejlemény lenne az ukrajnai háborút tekintve.
Lejár az ultimátum
A mostani bejelentés előzménye, hogy Trump júliusban – látva, hogy nem sikerült érdemi előrelépést elérnie az ukrajnai tűzszünet ügyében, és továbbra is heves harcok folynak a két ország között – 50 napos ultimátumot adott Putyinnak a megegyezésre. Ezt később lerövidítette, így az e hét pénteken jár le.
Az amerikai elnök azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy ha addig nem lesz békekötés, akkor „komoly vámokat” vezet be vele szemben. Olyan másodlagos vámokra utalt, amelyek Moszkva kereskedelmi partnereit céloznák meg.
Akkor közölte azt is, hogy az európai országok közvetítésével újabb amerikai fegyverszállítmányokat – köztük Patriot légvédelmi rakétákat – kaphat Ukrajna.
Időközben pedig már konkrét lépéseket is tett.
Egyrészt szerdán bejelentette, hogy büntetővámot vezet be Indiával szemben az oroszországi kőolajbeszerzések miatt.
Az intézkedés alapján az Indiából az Egyesült Államokba érkező áruk után, minden érvényben lévő vámon felül, további 25 százalék vámot kell megfizetni. Az Egyesült Államok 21 nappal a rendelet megjelenése után kezdi alkalmazni a jogszabályt.
Kedden pedig az Egyesült Államok újabb, 200 millió dolláros katonai támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, amit többek között drónok gyártására fordíthat Kijev. Azaz úgy tűnik, hogy Washington egyre inkább próbálja nyomás alá helyezi Moszkvát.
Magában bízik Trump
A New York Times értékelése szerint Trump nagyon hisz a meggyőzőerejében, tehát abban, hogy ami nem sikerült telefonon keresztül, az sikerülni fog személyesen, azaz képes lesz alkut kötni Putyinnal.
Ha azonban csak Putyin-Trump talákozó lesz – teszik hozzá –, az egyfajta győzelmet jelentene az orosz elnök számára, akivel a NATO-tagállamok vezetői eddig nem voltak hajlandóak személyesen találkozni.
Elemzők a tapasztalatok alapján óvatosan várják a találkozót, hiszen eddig annak ellenére sem történt áttörés, hogy Witkoff már négy alkalommal tárgyalt Moszkvában, Trump pedig szintén számos alkalommal, hosszan egyeztetett telefonon az orosz elnökkel.
Ezzel kapcsolatban Trump a BBC-nek július közepén azt mondta: csalódott Putyinban, ugyanakkor még nem adta fel. Arra a kérdésre pedig, hogy bízik-e benne, azt válaszolta: „Szinte senkiben sem bízok”.
De mit akar Putyin?
Az amerikai lap friss elemzése szerint Putyin számára a találkozó kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy elérje ukrajnai céljait.
Az elsődleges célja nem feltétlenül az, hogy egy bizonyos nagyságú területet elfoglaljon a csatatéren, hanem az, hogy olyan békét kössön, amellyel eléri a geopolitikai céljait.
Ezek közé tartozik Ukrajna NATO-csatlakozásának, valamint a katonai szövetség további terjeszkedésének a megakadályozása.
Ebben pedig – teszik hozzá – pozíciójánál fogva az amerikai elnök segíthet neki a legtöbbet, emiatt is próbálja kerülni Moszkva a konfrontációt Washingtonnal.
Két új területtel öt divízió alakul. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
