Wéber Balázs cikkei

Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem az Egyesült Államok háborúja.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A szombat hajnalban kezdődött támadás nemzetközi felhatalmazás nélkül indult, azzal a hivatkozással, hogy Irán fenyegetést jelent Izraelre és az Egyesült Államokra. Irán válaszul közel-keleti amerikai katonai bázisokat, valamint izraeli célpontokat vett tűz alá. A támadás, amelynek előjátéka tavaly nyáron már megtörtént, hosszú évek óta a levegőben lógott. 

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Krakkóban több mint 10 év alatt csaknem hatezer ember halálát előzték meg azáltal, hogy betiltották a fűtést szénnel és fával, támogatni kezdték a környezetbarát fűtési módokat, és ezáltal javították a levegő minőségét. Az átállást a különböző politikai pártok egységesen támogatták. 

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Atomenergiai együttműködésről szóló megállapodást kötött egymással az Egyesült Államok és Magyarország. Orbán Viktor szerint Donald Trump magyarországi meghívása továbbra is érvényben van, de részleteket nem közölt. Marco Rubio szerint a magyar választók döntenek majd áprilisban a kormány jövőjéről, ugyanakkor Donald Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolata nagyon előnyös a két ország viszonyára nézve.

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

A háború kezdetéhez képest jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik területveszteségeket is elfogadnának a háború befejezése érdekében. A teljes Donbász feladása az ukránok felének továbbra is vörös vonal, ötből ketten viszont már ebbe is belemennének – ez a társadalom háborús fáradtságának egyértelmű jele.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

A legnagyobb baszk város még télen is kellemes célpont, az élet nyugodt, az árak meglepően visszafogottak. Az éttermekben pedig még az is megesik, hogy egy pohár bor helyett kapunk egy egész üveggel. A Világjáró ezúttal folytatja bilbaói sorozatát. 

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

A baszk egy egyedülálló nyelv, az Athletic Club pedig egy egyedülálló futballklub. Ideje volt, hogy mindkettőt személyesen megismerjük. A Világjáró e heti állomása: Bilbao.

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita, hogy Nicolás Maduro illegitim vezető, az eltávolításának módjáról azonban igen. A hidegháború vége óta ilyen beavatkozás nem történt az amerikai földrészen, a Monroe-elv és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el lapunknak Lénárt András Latin-Amerika szakértő a Venezuelával szembeni amerikai beavatkozással kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a történelmi háttér mellett beszélt a narkoterrorizmus vádjának gyenge pontjairól, a helyi olajkincs kihasználatlanságának okairól, valamint az ellenzék és a demokratizálódás esélyeiről is.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.

A miniszterelnök neve a címben, úgy tűnik, garantálja a sok nézőt – főleg, ha nem éppen pozitív kontextusban kerül elő. Például amikor arról megy a vita, hogy miért maradt el a gazdasági repülőrajt, mennyire botrányos a kormány külpolitikája, és lesz-e jövő tavasszal kormányváltás. Íme, az idei év legnézettebb Ez Viszont Privát műsorai!

A Világjáró szerzői idén is számos ismert és kevésbé ismert helyen néztek szét szerte a világban, Európa talán legtalányosabb szigetétől kezdve Svájc legendás hegyein át a perui kondorkeselyűk völgyéig. Íme, az idei toplistánk!

Az idei sem volt éppen szívderítő év a külpolitikában, ráadásul év végén még berobbanhat egy újabb lőporoshordó. Nagyító alatt ezúttal 2025.

Az uniós tagállamok vezetői egy maratoni csúcson sem tudtak megegyezni arról, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna finanszírozására használják fel. Ugyanakkor egy 90 milliárd eurós uniós hitel formájában továbbra is támogatják az országot. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt a hitelnyújtásban.

Továbbra sincs megegyezés az EU-csúcson az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ügyében, amit Ukrajna finanszírozására fordítanának. A helyszínről jelentjük.

Ma indul a brüsszeli EU-csúcs – a magyar miniszterelnök délelőtt már meg is érkezett az Európai Tanács főépületébe. 

Traktorokra és tüzekre ébredt Brüsszel az EU-csúcs napján. 

A tél ellenére is forró hangulatra lehet számítani az unió fővárosában a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, kívül és belül egyaránt. Míg a tagállami vezetők között Ukrajna finanszírozásáról és a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról várhatók késhegyig menő viták, addig Brüsszel utcáin mintegy 10 ezer, több ezer traktorral felvonuló gazdálkodó okozhat forró pillanatokat.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai harcok lezárását gyakorlati szempontból két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák. Amíg ezekben nem születik kompromisszum, és amíg Putyin nyeregben érzi magát, addig lehet bármilyen békecsúcs, aligha fognak elhallgatni a fegyverek. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat és Ukrajna súlyos dilemmái.

Az európaiak fele szerint nagy a veszélye az Európa és Oroszország közötti nyílt háborúnak, kétharmaduk szerint pedig országuk nem tudná megvédeni magát egy orosz támadás esetén. De valóban korszakhatárhoz érkeztünk? Mennyire indokoltak ezek a félelmek?

Egészen őrült túrát nyomott le kerékpárral egy olasz világutazó – és a java még csak most jön.     

Zelenszkij az elnöksége alighanem legnehezebb napjait éli: a méretes korrupciós botrányba a legfontosabb embere is belebukott, a stratégiai jelentőségű Pokrovszkot elfoglalhatták az oroszok, miközben egyre nagyobb a nyomás rajta egy súlyos kompromisszumokat tartalmazó béketerv elfogadása érdekében. És hirtelen aktivizálódott egy régi riválisa, aki mihamarabb lezárná a háborút. Mi történik Ukrajnában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A Balti-tenger vad morajlása máig nem ment ki a fejemből, mint ahogy egy bűbájos belvárosi kávézó hangulata sem. Gdansk sok szempontból hűvös hely, megtépázta a történelem, de szépsége megmaradt. A Világjáró e heti állomása a lengyel tengerpart.

A befagyasztott orosz vagyont hasznosító jóvátételi hitel uniós jóváhagyása csúszik, ezért az EU most más, áthidaló megoldásokat keres Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartására.  

Egy héten belül gyakorlatilag két béketerv is napvilágot látott az ukrajnai háború lezárására, és jelenleg is gőzerővel folynak a tárgyalások egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérésén. Miközben az ukrán elnök Washingtonban tárgyalna a terv véglegesítéséről, Orbán Viktor pénteken Putyinnal egyeztethet Moszkvában. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Washington amerikai LNG-vel is helyettesítené az orosz gázt Európában, amiben elosztóközpontként kulcsszerepet szán Görögországnak. A tervnek azonban megvannak a hátulütői: az amerikai cseppfolyósított földgáz jelenleg nagyon drága, az infrastruktúra-kiépítés környezetvédelmileg aggályos, a megújulók előretörése pedig lassulhat.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Gulyás Gergely januárban még arról beszélt, hogy belátható időn belül lesz Trump-Orbán találkozó. A fehér házi vizitre azonban végül novemberig kellett várni. Az amerikai elnök mintegy kéttucatnyi külföldi vezetőt hamarabb hívott meg a magyar miniszterelnöknél. A magyar kormány ugyan szövetséges, de Washingtonból nézve továbbra is csak egy távoli pont. 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

Hétfőn a Hamász mind a 20, még életben lévő izraeli túszt elengedte, ezt követően pedig Izrael is szabadon bocsát csaknem kétezer bebörtönzött palesztint.   

Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  

Az EU vezetői szeretnének az eddiginél többet tenni Európa védelme érdekében, újabb ötleteik is vannak, de ezekről egyelőre nem sikerült megállapodniuk a tagországokkal. A végső szót a konkrét lépésekről továbbra is a nagy tagországok vezetői mondják ki.

Trump már nem akarja kitelepíteni a palesztinokat Gázából, de a hétfőn bemutatott terve még így is aggályos rájuk nézve. Például nem köteleződik el a palesztin állam mellett, a teljes izraeli kivonulást rigorózus feltételekhez köti, a megszállt Ciszjordániát meg sem említi. Az Izraelnek járó biztonsági garanciák ugyanakkor rögzítve vannak. Nagyító alatt ezúttal Gáza jövője.

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Jegyzet arról, hogy az orosz drónok tömeges bereptetése Lengyelországba teszt, erődemonstráció és a pszichológiai hadviselés része is egyben, de nem háborús célzatú provokáció. Putyin jelenleg „csak” annyira huzigálja meg a NATO bajszát, hogy felidegesítse, de ne késztesse egy totális háborút elindító ellencsapásra. 

Franciaországban és Nagy-Britanniában is a radikális jobboldal vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely már Németországban is majdnem beérte a kormányzó jobbközépet. A franciáknál hétfőn megbukott a kormány, a briteknél bő egy év után át kellett szervezni a kabinetet. Mi történik Nyugat-Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.