Wéber Balázs cikkei

Trump két-három héten belül kiszállna az iráni háborúból, akár a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is.

Az amerikai elnök Izrael nyomására besétált az iráni háborúba, és egyre nehezebben tud kisétálni belőle. Sőt, már egy korlátozott szárazföldi hadműveletet is mérlegel. Eközben a hétvégén országszerte több mint nyolcmillió (!) amerikai tüntetett a politikája, ezen belül a háború ellen. Nagyító alatt ezúttal az eszkalálódó közel-keleti válság.    

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Az izraeli titkosszolgálat mindeddig nem tudott érdemi lázadást szítani Iránban a háború idején, és a kurd milíciák iráni inváziója is elmaradt – az iráni rezsim továbbra is a helyén van. Mindeközben a háború eszkalálódása a történelem legsúlyosabb globális energiaválságával fenyeget – most, úgy tűnik, mindenki visszalépett egyet a szakadék széléről. 

Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.

Moszkva készen áll ismét olajat pumpálni a Barátság kőolajvezetékbe, Brüsszel pedig helyszíni szemlére kért lehetőséget Ukrajnától, és szintén szeretné helyreállítani a szállítást. Kijev továbbra is ódzkodik ettől – szerdán mindenesetre magyar tárgyalóküldöttség indult az ukrán fővárosba. 

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Egybehangzó lapértesülések szerint valószínűleg amerikai légicsapás érte az oktatási intézményt, összesen 168 ember halálát okozva.

Az amerikai elnök iráni háborúját már republikánus véleményvezérek is kritizálják, mivel szembemegy Trump választási ígéreteivel, és a gyanú szerint főleg Izrael, nem pedig az Egyesült Államok érdekét szolgálja. Amerikai lapértesülések szerint Trumpot hosszú hónapok óta presszionálta az izraeli kormányfő a háború megindítása érdekében.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A szombat hajnalban kezdődött támadás nemzetközi felhatalmazás nélkül indult, azzal a hivatkozással, hogy Irán fenyegetést jelent Izraelre és az Egyesült Államokra. Irán válaszul közel-keleti amerikai katonai bázisokat, valamint izraeli célpontokat vett tűz alá. A támadás, amelynek előjátéka tavaly nyáron már megtörtént, hosszú évek óta a levegőben lógott. 

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Krakkóban több mint 10 év alatt csaknem hatezer ember halálát előzték meg azáltal, hogy betiltották a fűtést szénnel és fával, támogatni kezdték a környezetbarát fűtési módokat, és ezáltal javították a levegő minőségét. Az átállást a különböző politikai pártok egységesen támogatták. 

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Atomenergiai együttműködésről szóló megállapodást kötött egymással az Egyesült Államok és Magyarország. Orbán Viktor szerint Donald Trump magyarországi meghívása továbbra is érvényben van, de részleteket nem közölt. Marco Rubio szerint a magyar választók döntenek majd áprilisban a kormány jövőjéről, ugyanakkor Donald Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolata nagyon előnyös a két ország viszonyára nézve.

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

A háború kezdetéhez képest jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik területveszteségeket is elfogadnának a háború befejezése érdekében. A teljes Donbász feladása az ukránok felének továbbra is vörös vonal, ötből ketten viszont már ebbe is belemennének – ez a társadalom háborús fáradtságának egyértelmű jele.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

A legnagyobb baszk város még télen is kellemes célpont, az élet nyugodt, az árak meglepően visszafogottak. Az éttermekben pedig még az is megesik, hogy egy pohár bor helyett kapunk egy egész üveggel. A Világjáró ezúttal folytatja bilbaói sorozatát. 

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

A baszk egy egyedülálló nyelv, az Athletic Club pedig egy egyedülálló futballklub. Ideje volt, hogy mindkettőt személyesen megismerjük. A Világjáró e heti állomása: Bilbao.

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita, hogy Nicolás Maduro illegitim vezető, az eltávolításának módjáról azonban igen. A hidegháború vége óta ilyen beavatkozás nem történt az amerikai földrészen, a Monroe-elv és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el lapunknak Lénárt András Latin-Amerika szakértő a Venezuelával szembeni amerikai beavatkozással kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a történelmi háttér mellett beszélt a narkoterrorizmus vádjának gyenge pontjairól, a helyi olajkincs kihasználatlanságának okairól, valamint az ellenzék és a demokratizálódás esélyeiről is.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.

A miniszterelnök neve a címben, úgy tűnik, garantálja a sok nézőt – főleg, ha nem éppen pozitív kontextusban kerül elő. Például amikor arról megy a vita, hogy miért maradt el a gazdasági repülőrajt, mennyire botrányos a kormány külpolitikája, és lesz-e jövő tavasszal kormányváltás. Íme, az idei év legnézettebb Ez Viszont Privát műsorai!

A Világjáró szerzői idén is számos ismert és kevésbé ismert helyen néztek szét szerte a világban, Európa talán legtalányosabb szigetétől kezdve Svájc legendás hegyein át a perui kondorkeselyűk völgyéig. Íme, az idei toplistánk!

Az idei sem volt éppen szívderítő év a külpolitikában, ráadásul év végén még berobbanhat egy újabb lőporoshordó. Nagyító alatt ezúttal 2025.

Az uniós tagállamok vezetői egy maratoni csúcson sem tudtak megegyezni arról, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna finanszírozására használják fel. Ugyanakkor egy 90 milliárd eurós uniós hitel formájában továbbra is támogatják az országot. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt a hitelnyújtásban.

Továbbra sincs megegyezés az EU-csúcson az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ügyében, amit Ukrajna finanszírozására fordítanának. A helyszínről jelentjük.

Ma indul a brüsszeli EU-csúcs – a magyar miniszterelnök délelőtt már meg is érkezett az Európai Tanács főépületébe. 

Traktorokra és tüzekre ébredt Brüsszel az EU-csúcs napján. 

A tél ellenére is forró hangulatra lehet számítani az unió fővárosában a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, kívül és belül egyaránt. Míg a tagállami vezetők között Ukrajna finanszírozásáról és a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról várhatók késhegyig menő viták, addig Brüsszel utcáin mintegy 10 ezer, több ezer traktorral felvonuló gazdálkodó okozhat forró pillanatokat.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai harcok lezárását gyakorlati szempontból két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák. Amíg ezekben nem születik kompromisszum, és amíg Putyin nyeregben érzi magát, addig lehet bármilyen békecsúcs, aligha fognak elhallgatni a fegyverek. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat és Ukrajna súlyos dilemmái.

Az európaiak fele szerint nagy a veszélye az Európa és Oroszország közötti nyílt háborúnak, kétharmaduk szerint pedig országuk nem tudná megvédeni magát egy orosz támadás esetén. De valóban korszakhatárhoz érkeztünk? Mennyire indokoltak ezek a félelmek?

Egészen őrült túrát nyomott le kerékpárral egy olasz világutazó – és a java még csak most jön.     

Zelenszkij az elnöksége alighanem legnehezebb napjait éli: a méretes korrupciós botrányba a legfontosabb embere is belebukott, a stratégiai jelentőségű Pokrovszkot elfoglalhatták az oroszok, miközben egyre nagyobb a nyomás rajta egy súlyos kompromisszumokat tartalmazó béketerv elfogadása érdekében. És hirtelen aktivizálódott egy régi riválisa, aki mihamarabb lezárná a háborút. Mi történik Ukrajnában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A Balti-tenger vad morajlása máig nem ment ki a fejemből, mint ahogy egy bűbájos belvárosi kávézó hangulata sem. Gdansk sok szempontból hűvös hely, megtépázta a történelem, de szépsége megmaradt. A Világjáró e heti állomása a lengyel tengerpart.

A befagyasztott orosz vagyont hasznosító jóvátételi hitel uniós jóváhagyása csúszik, ezért az EU most más, áthidaló megoldásokat keres Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartására.  

Egy héten belül gyakorlatilag két béketerv is napvilágot látott az ukrajnai háború lezárására, és jelenleg is gőzerővel folynak a tárgyalások egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérésén. Miközben az ukrán elnök Washingtonban tárgyalna a terv véglegesítéséről, Orbán Viktor pénteken Putyinnal egyeztethet Moszkvában. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Washington amerikai LNG-vel is helyettesítené az orosz gázt Európában, amiben elosztóközpontként kulcsszerepet szán Görögországnak. A tervnek azonban megvannak a hátulütői: az amerikai cseppfolyósított földgáz jelenleg nagyon drága, az infrastruktúra-kiépítés környezetvédelmileg aggályos, a megújulók előretörése pedig lassulhat.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Gulyás Gergely januárban még arról beszélt, hogy belátható időn belül lesz Trump-Orbán találkozó. A fehér házi vizitre azonban végül novemberig kellett várni. Az amerikai elnök mintegy kéttucatnyi külföldi vezetőt hamarabb hívott meg a magyar miniszterelnöknél. A magyar kormány ugyan szövetséges, de Washingtonból nézve továbbra is csak egy távoli pont. 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)