Wéber Balázs cikkei

Nagyító alatt ezúttal a kereszttűzbe került Baltikum.

Mélypontra süllyedt az amerikai elnök népszerűségi indexe hazájában: a választók kétharmada szerint hiba volt elindítani az iráni háborút, és a gazdaság is bajban van. Mindeközben közeleg a novemberi időközi választás – mi jöhet addig? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Nem fog minden egy csapásra megváltozni, de a szándék kétségkívül megvan; Magyarország visszatért az európai útra; Magyar Péter technokratákra épít, a kormányban a szakértelem fontosabb a politikai érzelmeknél – ezt írják osztrák, német és svájci lapok a magyarországi kormányváltásról.       

Orbán Anita bizottsági meghallgatásán is világossá tette, hogy külpolitikailag az új kormány fő célja Magyarország visszavezetése Nyugatra, valamint a Visegrádi Négyek újjáélesztése. Ugyanakkor maradtak még megválaszolatlan kérdések: marad-e a magyar vétó az uniós energiaszankciók ügyében, hogyan lehet jóban lenni a Benes-dekrétumokhoz ragaszkodó szlovák kormánnyal, és milyen lesz a viszony a népirtással vádolt Netanjahu-kormánnyal? Nagyító alatt ezúttal az új kormány külpolitikai tervei. (Frissítve)

Természetesen a külföldi média is részletesen foglalkozott az új miniszterelnök szombati beiktatásával: az általunk szemlézett írásokban túlsúlyban volt a reménykedés és a dicséret, ugyanakkor erős kritika is érte Magyar Péter kormányfőt. Egy német, egy osztrák és egy brit lap írásaiból idézünk.

Trump szerint óriási előrelépés történt a megállapodás felé Iránnal, az amerikai külügyminiszter pedig már egyenesen befejezettnek nyilvánította a hadműveleteket. Úgy tűnik, hogy az amerikai elnök próbál nagyobb politikai veszteség nélkül kifarolni a háborúból – még akkor is, ha a deklarált céljainak nagy részét nyilvánvalóan nem érte el.  

Az ukrán hadsereget továbbra is sújtó emberhiány túlterheli a fronton szolgáló egységeket, ami apátiához vezet. Ukrajna mozgósítási válsággal küzd, százezrek menekültek külföldre a behívó elől. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai fronthelyzet.  

Amal el-Halíl az első támadást még túlélte, az azt követő légicsapás azonban már végzett vele.

Miközben az Irán elleni háború napi kétmilliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak, a hadikiadások pedig szerte Nyugaton megugrottak, a nemzetközi segélyezésre jutó források radikálisan csökkennek, és – részben a háború miatt – egyre nő a rászorulók száma. Egy ENSZ-becslés szerint az iráni háború első két hetére költött pénzből 87 millió életet lehetett volna megmenteni.

Az ukrán elnök két legyet ütött egy csapásra azzal, hogy a magyar választások utánra időzítette a Barátság kőolajvezeték újraindítását. Ezzel már nem Orbán Viktornak, hanem Magyar Péter leendő miniszterelnöknek tett egy kvázi gesztust, miközben bebiztosította, hogy Ukrajna még időben megkapja az uniós hitelcsomagot. Nagyító alatt ezúttal a Barátság körüli politikai játszma.

Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.

Miközben Orbán Viktor kormányfő kedden J.D. Vance amerikai alelnök fogadásával ünnepelte a magyar kormány és a Trump-adminisztráció szoros barátságát, az amerikai elnök elképesztő mondatokkal sokkolja a világot: Irán kőkorszakba való visszabombázásával és egy egész civilizáció eltörlésével fenyeget. Donald Trump egyre nagyobb veszélyt jelent a globális biztonságra – több mint 20 kongresszusi képviselő már kezdeményezte elmozdítását a hatalomból. A világ végül nyert egy kis időt: Irán és az USA szerdára virradó éjjel két hetes tűzszünetben egyezett meg.

Trump két-három héten belül kiszállna az iráni háborúból, akár a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is. Menjen oda, akinek fontos, üzente. Otthon ketyeg az óra, és háborúellenes a hangulat. Azért búcsúzóul még „visszabombázza a kőkorszakba” Iránt. És amúgy fontolgatja a kilépést a NATO-ból. De mennyire lehet még komolyan venni a szavait?  

Az amerikai elnök Izrael nyomására besétált az iráni háborúba, és egyre nehezebben tud kisétálni belőle. Sőt, már egy korlátozott szárazföldi hadműveletet is mérlegel. Eközben a hétvégén országszerte több mint nyolcmillió (!) amerikai tüntetett a politikája, ezen belül a háború ellen. Nagyító alatt ezúttal az eszkalálódó közel-keleti válság.    

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Az izraeli titkosszolgálat mindeddig nem tudott érdemi lázadást szítani Iránban a háború idején, és a kurd milíciák iráni inváziója is elmaradt – az iráni rezsim továbbra is a helyén van. Mindeközben a háború eszkalálódása a történelem legsúlyosabb globális energiaválságával fenyeget – most, úgy tűnik, mindenki visszalépett egyet a szakadék széléről. 

Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.

Moszkva készen áll ismét olajat pumpálni a Barátság kőolajvezetékbe, Brüsszel pedig helyszíni szemlére kért lehetőséget Ukrajnától, és szintén szeretné helyreállítani a szállítást. Kijev továbbra is ódzkodik ettől – szerdán mindenesetre magyar tárgyalóküldöttség indult az ukrán fővárosba. 

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Egybehangzó lapértesülések szerint valószínűleg amerikai légicsapás érte az oktatási intézményt, összesen 168 ember halálát okozva.

Az amerikai elnök iráni háborúját már republikánus véleményvezérek is kritizálják, mivel szembemegy Trump választási ígéreteivel, és a gyanú szerint főleg Izrael, nem pedig az Egyesült Államok érdekét szolgálja. Amerikai lapértesülések szerint Trumpot hosszú hónapok óta presszionálta az izraeli kormányfő a háború megindítása érdekében.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A szombat hajnalban kezdődött támadás nemzetközi felhatalmazás nélkül indult, azzal a hivatkozással, hogy Irán fenyegetést jelent Izraelre és az Egyesült Államokra. Irán válaszul közel-keleti amerikai katonai bázisokat, valamint izraeli célpontokat vett tűz alá. A támadás, amelynek előjátéka tavaly nyáron már megtörtént, hosszú évek óta a levegőben lógott. 

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Krakkóban több mint 10 év alatt csaknem hatezer ember halálát előzték meg azáltal, hogy betiltották a fűtést szénnel és fával, támogatni kezdték a környezetbarát fűtési módokat, és ezáltal javították a levegő minőségét. Az átállást a különböző politikai pártok egységesen támogatták. 

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Atomenergiai együttműködésről szóló megállapodást kötött egymással az Egyesült Államok és Magyarország. Orbán Viktor szerint Donald Trump magyarországi meghívása továbbra is érvényben van, de részleteket nem közölt. Marco Rubio szerint a magyar választók döntenek majd áprilisban a kormány jövőjéről, ugyanakkor Donald Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolata nagyon előnyös a két ország viszonyára nézve.

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

A háború kezdetéhez képest jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik területveszteségeket is elfogadnának a háború befejezése érdekében. A teljes Donbász feladása az ukránok felének továbbra is vörös vonal, ötből ketten viszont már ebbe is belemennének – ez a társadalom háborús fáradtságának egyértelmű jele.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

A legnagyobb baszk város még télen is kellemes célpont, az élet nyugodt, az árak meglepően visszafogottak. Az éttermekben pedig még az is megesik, hogy egy pohár bor helyett kapunk egy egész üveggel. A Világjáró ezúttal folytatja bilbaói sorozatát. 

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

A baszk egy egyedülálló nyelv, az Athletic Club pedig egy egyedülálló futballklub. Ideje volt, hogy mindkettőt személyesen megismerjük. A Világjáró e heti állomása: Bilbao.

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita, hogy Nicolás Maduro illegitim vezető, az eltávolításának módjáról azonban igen. A hidegháború vége óta ilyen beavatkozás nem történt az amerikai földrészen, a Monroe-elv és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el lapunknak Lénárt András Latin-Amerika szakértő a Venezuelával szembeni amerikai beavatkozással kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a történelmi háttér mellett beszélt a narkoterrorizmus vádjának gyenge pontjairól, a helyi olajkincs kihasználatlanságának okairól, valamint az ellenzék és a demokratizálódás esélyeiről is.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.

A miniszterelnök neve a címben, úgy tűnik, garantálja a sok nézőt – főleg, ha nem éppen pozitív kontextusban kerül elő. Például amikor arról megy a vita, hogy miért maradt el a gazdasági repülőrajt, mennyire botrányos a kormány külpolitikája, és lesz-e jövő tavasszal kormányváltás. Íme, az idei év legnézettebb Ez Viszont Privát műsorai!

A Világjáró szerzői idén is számos ismert és kevésbé ismert helyen néztek szét szerte a világban, Európa talán legtalányosabb szigetétől kezdve Svájc legendás hegyein át a perui kondorkeselyűk völgyéig. Íme, az idei toplistánk!

Az idei sem volt éppen szívderítő év a külpolitikában, ráadásul év végén még berobbanhat egy újabb lőporoshordó. Nagyító alatt ezúttal 2025.

Az uniós tagállamok vezetői egy maratoni csúcson sem tudtak megegyezni arról, hogy az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna finanszírozására használják fel. Ugyanakkor egy 90 milliárd eurós uniós hitel formájában továbbra is támogatják az országot. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt a hitelnyújtásban.

Továbbra sincs megegyezés az EU-csúcson az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának ügyében, amit Ukrajna finanszírozására fordítanának. A helyszínről jelentjük.

Ma indul a brüsszeli EU-csúcs – a magyar miniszterelnök délelőtt már meg is érkezett az Európai Tanács főépületébe. 

Traktorokra és tüzekre ébredt Brüsszel az EU-csúcs napján. 

A tél ellenére is forró hangulatra lehet számítani az unió fővárosában a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, kívül és belül egyaránt. Míg a tagállami vezetők között Ukrajna finanszírozásáról és a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról várhatók késhegyig menő viták, addig Brüsszel utcáin mintegy 10 ezer, több ezer traktorral felvonuló gazdálkodó okozhat forró pillanatokat.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai harcok lezárását gyakorlati szempontból két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák. Amíg ezekben nem születik kompromisszum, és amíg Putyin nyeregben érzi magát, addig lehet bármilyen békecsúcs, aligha fognak elhallgatni a fegyverek. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat és Ukrajna súlyos dilemmái.