Wéber Balázs cikkei

Az izraeli kormány nem veszi jó néven, hogy a spanyol kormány nyíltan kritizálja őt a sok gázai civil áldozat miatt.

Henry Kissinger az amerikai külpolitika korszakos, de vitatott alakja volt. Bár hatalmi pozícióban csak nyolc évig dolgozott, ténykedése és személye hosszú időre meghatározta a nemzetközi politikát. Nobel-békedíjat kapott, sokan ugyanakkor háborús bűnösnek tartják, aki az emberi jogokat semmibe véve képviselte az amerikai érdekeket. Kissinger 100 évesen hunyt el tegnap connecticuti otthonában.

Oroszországban nem életbiztosítás szembeszállni a hatalommal, egy háromgyerekes édesanya mégis erre készül. Jekatyerina Duncova befejezné a háborút, demokratizálná az országot, és ennek érdekében választásokon győzné le Vlagyimir Putyint. Vadul hangzik, de Oroszországgal kapcsolatban már semmin sem lepődünk meg. Nagyító alatt ezúttal Jekatyerina Duncova.

A több gázai kórházban is szolgálatot teljesített londoni sebész szerint Izrael szándékosan rombolta le a palesztin egészségügyi rendszert.

A spanyol kormányfő szóvá tette, hogy gyerekek ezrei halnak meg az izraeli hadműveletekben, a belga kormányfő pedig a humanitárius jog betartására szólította fel a zsidó államot. Izrael mindkét ország nagykövetét bekérette.   

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

Dara Massicot szerint jelenleg valószínűtlen, hogy az ukrán hadsereg képes lesz áttörést elérni, az orosz csapatok nagyon beásták magukat a vonalaik mögé. Moszkva hosszú háborúra készül, és megpróbálja felőrölni az ukrán haderőt. Emiatt egyes kihívásokat kezelnie kell a Nyugatnak is.

Négy napig szünetelnek majd a harcok. A Hamász 50 izraeli túszt, Izrael 150 palesztin bebörtönzött palesztint enged majd el, és az eddiginél jóval több segély fog bejutni az övezetbe. Mindez azonban még nem jelenti a háború végét.

A dél-amerikai ország új elnöke látszólag orbitális hülyeségeket beszél, de valójában nem annyira őrült, mint elsőre látszik. Karizmájával és a politikai elit leváltásának ígéretével képes volt megnyerni a választásokat. Ki Javier Milei valójában, és mi várható tőle? Ezt nézzük meg ez e heti Nagyítóban.

Nekik sikerült megmenekülni. 

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.

Jelentősen gyengültek a Magyarországon jelen lévő német vállalatok üzleti várakozásai. A cégek visszafogják a foglalkoztatási és beruházási terveiket, és kockázatnak tartják a gazdaságpolitikai keretek bizonytalanságát is – derül a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréséből. Sávos András, a testület elnöke lapunk kérdésére azt mondta: legutóbb két hete egyeztetett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel a magas energiaárakról.

Bombameglepetésként érte a brit közvéleményt, hogy hét év után visszatért a politika élvonalába David Cameron. Az egykori miniszterelnök egyből az egyik legrangosabb tisztséget, a külügyminiszteri posztot kapta meg Rishi Sunaktól. De mi áll a nagy visszatérés hátterében? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az amerikai elnök szerint meg kell védeni a gázai Al-Shifa kórházat, amely a WHO szerint szinte már temetővé vált.

Olekszij Aresztovics korábban Zelenszkij tanácsadója volt, időközben azonban kegyvesztetté és riválissá vált. A közismert politikus indulni kíván a jövő tavaszi elnökválasztáson, és befejezné a háborút, a Krím-félsziget és a Donbász elvesztése árán is. Szerinte nincs esély Ukrajna győzelmére, az emberek pedig belefáradtak a harcokba.

Egy végzettséget nem igénylő munka ennyivel ér többet a mai Magyarországon a jövő generációját nevelőkénél.      

Hétfő este Mateusz Morawiecki kapott kormányalakítási megbízást Lengyelországban. A regnáló kormányfő pártjának azonban nincs többsége a parlamentben, és egyetlen párt sem kíván összefogni vele. Ha elbukik, akkor az Orbán-kormány legfontosabb uniós szövetségesét veszíti el.

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Izraelen, hogy szüneteltesse a hadműveleteket a gázai humanitárius katasztrófa mérséklése érdekében. A légicsapásoknak már több mint 10 ezer áldozata van, köztük több mint 4 ezer gyerek. Egy friss elemzés szerint három tényező segíthet hozzá a tűzszünethez: a térségbeli országok érdemi bevonása, az Egyesült Államok erőteljes nyomása és egy jövőkép a holnaputánról. Washingtonra mindenképp kulcsszerep hárul a vérontás megállításában.

Ez az első olyan bejelentett segélyszállítmány, amely légi úton jutott el a gázai civilekhez.    

Izrael és az Egyesült Államok után Franciaországban él a legtöbb zsidó, és egyben ott van az otthona a legnagyobb európai muszlim közösségnek. Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása idején mindig megugrik a zsidókat érő verbális és fizikai támadások száma – ez történik a mostani háború idején is. Ugyanakkor vannak pozitív példák is a zsidó-arab együttélésre.

A Hamász brutális mészárlása semmivel sem igazolható, mint ahogy nők és gyerekek tömegeinek Izrael által elkövetett szétbombázása és éheztetése sem. Aki valóban humanista, annak mindkettőt el kell ítélnie. A Gázai övezetben apokaliptikus, emberi ésszel szinte felfoghatatlan állapotok uralkodnak. A Nyugat félszeg tehetetlenkedése dühítő, az Orbán-kormány és a magyar baloldal hallgatása pedig szégyenletes. Jegyzet.

A Hamász és Izrael közötti háború már eddig is nagyon sok civil áldozatot követelt, pedig az izraeli szárazföldi offenzíva még csak most indult el igazán. De mi lesz a gázaiak sorsa, ha majd véget érnek a harcok? Megszállás? Elűzés? És megdönthető-e egyáltalán a Hamász, amely be van ágyazva az ottani társadalomba? Erre kerestük a választ az e heti Nagyítóban.

Miközben a magyar külgazdasági és külügyminiszter eddig említést sem tett a gázai háború sok ezer palesztin civil áldozatáról, és minden kritika nélkül kiáll Izrael mellett, addig az egyik spanyol miniszter a Netanjahu-kormányt előre eltervezett népirtással, Európát pedig képmutatással vádolja, és szankciókat sürget az országgal szemben. Mindez jól példázza, hogy az EU-n belül még kormányzati szinten is elképesztően eltérő a közel-keleti háború megítélése. A megosztottságot jelzi az is, hogy a humanitárius tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatot 8 uniós tagállam szavazta meg, 15 tartózkodott és mindössze 4 utasította el – ezek egyike Magyarország volt.

A közel-keleti háború súlyos civil áldozatokkal jár, köztük rekordszámban vannak újságírók. Legtöbbjük palesztin, akikkel a Gázai övezetben végeztek izraeli légicsapások, néhányan pedig izraeliek, akiket a Hamász ölt meg. Az áldozatok száma a péntek éjjel kiszélesített szárazföldi offenzíva és a minden korábbinál intenzívebb bombázások nyomán minden bizonnyal jelentősen növekedni fog.

Így fejezték ki szolidaritásukat a palesztinokkal a Celtic szurkolói szerdán este az Atletico Madrid elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a Hamász mellett az izraeli kormány és a hadsereg is háborús bűnöket követ el a most zajló háborúban. A kollektív büntetés, a nők és gyerekek tömeges halálát okozó bombázások és a civileket alapvető szükségletektől megfosztó blokád ugyanis annak minősül. A Nyugat ennek ellenére nem szólít fel tűzszünetre, a magyar kormány pedig mélyen hallgat a gázai vérontásról. Nagyító alatt Gáza, ezúttal az ottani civilek szemszögéből.

Az uniós intézmények csaknem ezer dolgozója tiltakozik amiatt, mert szerintük az Európai Bizottság elnöke elfogult az izraeli-palesztin konfliktusban. Mint írják, a Bizottság látszólag közönyösen reagál a gázai civilek lemészárlására, valamint a nemzetközi jog Izrael általi semmibevételére. Szerintük ezzel az EU saját hitelességét kockáztatja. 

Az amerikai elnök további támogatásáról biztosította Izraelt Tel-Aviv-i látogatásán, és ismételten elítélte a Hamász terrortámadását. A Gázai övezetben kibontakozó humanitárius katasztrófáról viszont Netanjahu előtt, nyilvánosan nem beszélt, és nem kérte önmérsékletre az izraeli haderőt. Minderre később, saját sajtótájékoztatóján tért ki. Mindeközben az ENSZ-főtitkár azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mintegy 800 jogtudós pedig nyílt levélben arra figyelmeztetett, hogy szerintük a Gázai övezetben fennáll a népirtás veszélye.

Az ellenzéki pártoknak többségük lesz az új parlamentben a választások hivatalos végeredménye szerint. Donald Tusk gyors cselekvést kért a lengyel államfőtől, hogy minél előbb felállhasson az új kormány.

Civilek, köztük nők és gyerekek legyilkolása semmivel sem indokolható – akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó. A médiának mindkettőről azonos súllyal kellene beszélnie – az izraeli ellencsapások és blokád okozta humanitárius katasztrófáról éppúgy, mint a Hamász-terroristák vérengzéséről. Az a média vagy politikus, amely vagy aki egyikről „elfeledkezik”, nem méltó a bizalomra. Nagyító alatt ezúttal az izraeli-palesztin válság.

Az Al Shifa kórházat elárasztják a menekültek, a halottasház megtelt, a bombázásokban egész családok tűnnek el a föld színéről.

Az exit pollok szerint hiába nyerte meg a lengyelországi parlamenti választásokat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), nem lesz kormányzóképes többsége, hanem az ellenzék alakíthat majd kormányt. A már megszámolt szavazatok alapján szintén erre lehet következtetni, mégha a PiS valószínűleg így is megpróbálkozik majd a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül neki, akkor az Orbán-kormány legfontosabb és gyakorlatilag egyetlen uniós szövetségesét veszíti el.

Marad az EU-szkeptikus, autokrata kormány vagy egy EU-barát, centrista vezetése lesz Lengyelországnak? Ez az egyik fő tétje a vasárnap kezdődő lengyel parlamenti választásnak, amely korántsem lefutott, végkimenetelét pedig a kis pártok szereplése döntheti el. Az Orbán-kormány a status quóban érdekelt, hiszen az elmúlt nyolc évben a lengyel kabinet volt az egyetlen valódi szövetségese uniós szinten.

Az izraeli hadsereg 24 órát adott 1,1 millió embernek, hogy elhagyja a Gázai övezet északi felét.   

Izrael arra szólította fel a Gázai övezet északi részének lakóit – 1,1 millió embert –, hogy 24 órán belül távozzanak az övezet déli részére. Az ENSZ szerint ennek pusztító humanitárius következményei lennének a Gázai övezetben, ahol már most is embertelen állapotok uralkodnak az állandó izraeli légicsapások és a blokád miatt. Mindeközben az iráni külügyminiszter figyelmeztetett: ha Izrael folytatja a „háborús bűnöket”, akkor a palesztinok szövetségesei válaszolni fognak erre.

Légvédelmi sziréna és rakétacsapás hangjára ébredt szombat reggel Bernadett és családja a közép-izraeli Petah Tikván. Most már veszélyben érzik magukat, a támadásokat lépcsőházban vagy éppen raktárakban vészelik át. Visszaköltözésen azonban továbbra sem gondolkoznak.

Minden eddiginél jobb eredményt ért el az Alternatíva Németországért (AfD) a bajorországi és a hesseni választásokon vasárnap. A bevándorlásellenes párt Kelet-Németország mellett már ezekben a nyugati tartományokban is a legnépszerűbb ellenzéki erő. A választásokat a jobbközép CDU/CSU nyerte, a baloldali és liberális pártok bajban vannak. De mi áll mindennek a hátterében?

Két német tartományban is választásokat tartanak vasárnap. A CSU-fellegvárnak számító Bajorországban a győztes kiléte ezúttal sem kérdés – a jobbközép pártban abban bíznak, hogy egy jó eredmény akár Markus Söder kancellárjelöltségének is megágyazhat. Hessenben a CSU-testvérpárt CDU szintén egyértelmű győzelemre számíthat. A liberálisok mindkét tartományban kieshetnek a parlamentből, miközben a nacionalisták érezhetően erősödhetnek.

Németország partnerként tekint Magyarországra, ugyanakkor felhívja a figyelmet az eleven civil társadalom, a hatalmi ágak szétválasztása és a sajtószabadság fontosságára.

Bár uniós illetékesek szerint erről szó sincs, újabb sajtóinformációk szólnak amellett, hogy Brüsszel alkura készül a magyar kormánnyal. Az Európai Bizottság 13 milliárd euró befagyasztott forrást szabadítana fel az ország számára, ha a kormány nem vétózza meg az Ukrajnának szánt újabb, 50 milliárd eurós támogatást. Magyarország ráadásul azt is szeretné elérni, ha az EU beépítene egy felülvizsgálati mechanizmust az ukrajnai kifizetésekbe. 

Az amerikai támogatás újabb részlete csúszik, Lengyelország leállítja a fegyverszállításokat, Szlovákiában pedig ugyanezt ígérte a választások nyertese, Robert Fico. Pedig Ukrajnának most nagyon szüksége van a segítségre az ellentámadás sikeréhez. De miért repedezik a nyugati egységfront? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.

Szakértők szerint a német Taurus robotrepülőgépek jelentősen növelnék az ukrán hadsereg képességeit, például a Krím félszigetet is sikeresen támadhatnák vele. Berlin hivatalosan még nem döntött a szállításról az eszkalációs kockázatok miatt, de NATO-diplomaták szerint hamarosan áldását adhatja rá.

Az orosz elnök Ramzan Kadirovot látta vendégül csütörtökön a Kremlben.

Azt biztosan ma sem tudjuk, hogy ki tette tönkre a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő gázvezetékpárokat 2022 szeptemberében. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a hatóságok egy év alatt sem közöltek érdemi információt erről. A hallgatás hátterében az állhat, hogy a szálak a Nyugat szövetségeséhez, Ukrajnához vezethetnek – ezt állítják nyugati tényfeltáró cikkek is. Nagyító alatt ezúttal egy kényes ügy és annak szerencsétlen kezelése.

A korábban jelzettnél 15 milliárd dollárral nagyobbak lehetnek Oroszország olajbevételei az idén, mivel nagyrészt sikerült megkerülnie az exportra kivetett ársapkát, az olaj világpiaci ára pedig erőteljesen emelkedik. Mindezek miatt több pénz juthat a háborúra is. Eközben Európának súlyos károkat okozhat, hogy Moszkva múlt héten leállította globális dízelexportját.

Szemerei Levente megnyerte a Varsói Maratont!

A brit tinédzserlányok csaknem fele nem érzi magát biztonságban az utcán, több mint negyedüket pedig már zaklatták szexuálisan, derül ki egy friss brit felmérésből. Félelemről számolt be a tizenéves fiúk negyede is. A brit médiában évek óta téma a fiatalok közötti erőszak, a késes támadások magas száma.

Egy palaui zászló alatt hajózó teherszállítónak sikerült eljutnia román vizekre egy új tengeri útvonalon kedd este. Ez az első gabonaszállítmány, amely kijutott egy fekete-tengeri ukrán kikötőből azóta, hogy júliusban Oroszország  lényegében blokádot hirdetett a tengeren.