Hat éve nem érkezett olyan kevés bevándorló illegális úton Európába, mint az idei első hét hónapban – ez derül ki az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) friss adataiból.
Kevesebb mint 10 ezren érkeztek havonta
Ezek szerint idén augusztus 3-ig bezárólag összesen 54,5 ezer migráns érkezett az Európai Unióba tengeren vagy szárazföldön keresztül. Összehasonlításul: 2025-ben 158 ezer, 2024-ben 209 ezer, 2023-ban 294 ezer, 2022-ben 190 ezer, 2021-ben 151 ezren jöttek az egész évet tekintve. Tehát az idei szám – hacsak nem történik váratlan fordulat, vagy nem ismétlődnek meg a ceutai események – várhatóan jóval alacsonyabb lesz ezeknél az értékeknél.
Az érkezők száma az idei első hét hónap mindegyikében 10 ezer alatt maradt, ami a korábbi öt évben egyszer sem sikerült.
Ennél alacsonyabb migrációs számokat utoljára 2020-ban, a Covid-járvány kitörésének az évében láthattunk: akkor az első hét hónapban összesen 41,5 ezren érkeztek Európába. 2020-ban összesen 99,9 ezer migránst regisztráltak.
Fotó: MTI/AP/Antonio Sempere
Szírek helyett bangladesiek
Érdekesség, hogy jelentősen változott az érkezők nemzetiségi összetétele is. Míg 2023-ban és 2024-ben még a szírek jöttek a legtöbben (a polgárháború hivatalosan 2024 decemberében ért véget), 2025-ben és 2026-ban már a bangladesiek voltak a legtöbben. Idén őket követik a szudániak és az afgánok.
Tavaly a második legnagyobb csoportot az egyiptomiak, tavalyelőtt pedig a Maliból érkezők alkották. 2023-ban Szíria után Guineából és Szenegálból érkeztek a legtöbben, emellett Algéria, Marokkó és Tunézia voltak a fő küldő országok 2021 óta.
Összegezve: az elmúlt 5-6 évben az észak-afrikai arab országok, Fekete-Afrika, valamint Dél-Ázsia (Banglades) voltak az Európába irányuló migráció legfőbb forrásai.
Egy részükben (Szíria, Szudán, Mali) polgárháború vagy háború dúlt vagy dúl, többségük viszont ebből a szempontból relatíve biztonságosnak számít – azaz a migránsok nagyobb része nyilvánvalóan gazdasági okokból, a szegénység elől menekülve jött Európába.
Belépési pontok: Görögország, Spanyolország, Olaszország
Az IOM szerint a bevándorlók jellemzően négy útvonalon érkeznek: nyugat-mediterrán útvonal (spanyol partok, Baleár-szigetek, Ceuta, Melilla) közép-mediterrán útvonal (Olaszország, Málta), nyugat-afrikai atlanti útvonal (Kanári-szigetek) és a kelet-mediterrán útvonal (Bulgária, Ciprus, Görögország).
Idén az érkezők túlnyomó többsége (mintegy 45 ezren) a tengeren keresztül érkezett, és alig több mint 9 ezren jutottak be az EU-ba a szárazföldön. És nagyjából egyenletesen oszlottak el Görögország, Olaszország és Spanyolország között.
A görög határt mintegy 20 ezren lépték át idén, közülük 15 ezren a tengeren keresztül érkeztek. Ez jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy 2025-ben még 49 ezren, 2024-ben 62 ezren, 2015-ben, a nagy migrációs válság évében pedig 862 ezren (!) jöttek az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa adatai szerint.
Olaszországban mintegy 17 ezren szálltak partra az idei évben. Ez szintén jelentős csökkenés ahhoz képest, hogy tavaly 66 ezren, 2024-ben 67 ezren, 2023-ban pedig még 158 ezren érkeztek. Azaz a bevándorlásellenes olasz kormányfőnek, Giorgia Meloninak, akit 2022 októberében iktattak be, idővel sikerült lejjebb szorítani a számokat. A csúcsot Olaszország esetében egyébként 2016 jelenti 186 ezer érkezővel.
Spanyolországba szintén mintegy 17 ezer migráns jutott be idén, többségük a tengeren keresztül. Ez szintén csökkenő tendenciát jelez, hiszen 2025-ben még 47 ezer, 2024-ben pedig 64 ezer volt az érkezők száma. A 2015-2016-os válság Spanyolországot még nem érintette, akkor mintegy 15 ezren érkeztek évenként.
A többi érintett ország (Bulgária, Ciprus) eltörpül a három nagy befogadó ország mellett: esetükben ezer körüli vagy annál kevesebb érkezőt regisztráltak idén. Máltán pedig gyakorlatilag megszűnt a migráció.
Mindezzel párhuzamosan némileg csökkent az út közben életüket vesztő – főleg tengerbe fulladó – emberek száma is. Még 2016-ban több, mint 5 ezren, 2023-ban pedig több mint 4 ezren haltak meg vagy tűntek el, addig idén kevesebb mint 2 ezren – ami persze még mindig nagyon magas szám.
Összegezve: migrációs nyomás továbbra is létezik, de a hivatalos adatok szerint 2023 óta folyamatosan és jelentősen csökken az EU-ba belépők száma, és ez a tendencia idén is folytatódik. A 2015-16-os válság számaihoz képest pedig egyenesen eltörpülnek a mostani adatok.
Fotó: IOM
Ez azt jelzi, hogy az uniós és tagállami intézkedések képesek érdemben mérsékelni az illegális migrációt, ami Európa számára előnyös, ugyanakkor ez az Észak-Afrikában vagy Fekete-Afrikában nyomorgókon nyilván nem segít.
Ezért is koncentrált az EU az elmúlt években a bevándorlási szabályok szigorítása és a maradásra jogosult emberek tagállamok közötti elosztása mellett arra, hogy megegyezzen legnagyobb küldő országokkal, és pénzzel (például a gazdaságot és a határőrizetet támogató programokkal) is segítse az elvándorlás megállítását.
A ceutai ostrom utóélete
Utóbbi cél teljesítésével persze komoly problémák vannak, ahogy azt a ceutai fejlemények is jelzik. Július végén bő egy nap alatt mintegy 70 ezer migráns hatolt be önkényesen az észak-afrikai spanyol exklávéba, Ceutába Marokkóból. Az átkelésben marokkói emberi jogi szervezetek szerint 141-en vesztették életüket. (Arról, hogy minden jel szerint egy előre megszervezett, destabilizációs célzatú akcióról volt szó, itt írtunk.)
Bár az érkezők többségét a spanyol rendőrök a katonaság segítségével visszaküldték Marokkóba, több ezren – köztük több mint 1300 kiskorú – Ceutában maradtak. A spanyol exklávéban azóta is rendszeresek a tüntetések: a tiltakozók szerint a spanyol kormány magára hagyta a várost, Ceuta vezetője, Juan Jesús Vivas pedig „abszolút tarthatatlannak” nevezte a kialakult helyzetet. Szerinte több, mint nyolcezren tartózkodnak továbbra is a városban illegálisan: ők az utcán, illetve a tengerparton táboroznak.
A spanyol kormány mindenesetre bejelentette, hogy a tengeren is kerítést épít a hasonló esetek megelőzésére. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter pedig kedden a helyszínen azt mondta, hogy Ceuta és Melilla (a másik észak-afrikai spanyol exklávé) garantálja az Európai Unió integritását, és senki sem távozott a városból a szárazföld belseje felé.
Ő is próbálta elejét venni egy újabb rohamnak. „Ceutából szólok azokhoz, akik Marokkóban vagy bárhol Afrikában hamis információkat olvasnak vagy kapnak arról, mit nyerhetnek a szabálytalan belépéssel Ceutába: ne tegyék kockára az életüket, pénzüket és jövőjüket egy eleve kudarcra ítélt kaland miatt” – fogalmazott.
Hozzátette: akik illegálisan lépnek be Ceutába vagy Melillába, azokat visszaküldik Marokkóba.
Azaz még a baloldali spanyol kormány is szigorít, ami beleillik az elmúlt évek uniós trendjébe. Az még kérdés, hogy mindez valóban elég lesz az újabb „rohamok” megelőzésére vagy megállítására.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
