Migrációról, tabuk nélkül.

Hogyan lehetséges az, hogy miközben olyan kis országok, mint Horvátország és Uruguay hosszú ideje kiemelkedően sikeresek a futballban, Magyarország már négy évtizede képtelen kijutni a világ legjelentősebb sporteseményére? A siker elsősorban nem a pénzen múlik – annál inkább a futballkultúrán, a tehetségen, a nevelésen és a mentalitáson. Nagyító alatt ezúttal a siker kulcsa a legnépszerűbb sportágban.

„Ki vagyok én, hogy tanácsokat adjak egy német kancellárnak?” – tette fel a költői kérdést a német fővárosban Magyar Péter, akit meglepően hamar fogadott Friedrich Merz. A német kancellár szemlátomást örül a Tisza-kormánynak és a magyar-német kapcsolatok új kezdetéről beszélt – ezen egyelőre az sem változtat, hogy Ukrajna kérdésében már érezhető némi konfliktus. Nagyító alatt ezúttal a berlini Magyar-vizit.  

Ukrán drónok Észtországban lerombolták egy erőmű kéményét, Litvániában óvóhelyre kényszerítették a miniszterelnököt, Lettországban pedig megbuktatták a kormányt. Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el a pilóta nélküli repülőiket – ugyanakkor más ok is lehet a háttérben. Nagyító alatt ezúttal az elszabadult drónháború.  

Mélypontra süllyedt az amerikai elnök népszerűségi indexe hazájában: a választók kétharmada szerint hiba volt elindítani az iráni háborút, és a gazdaság is bajban van. Mindeközben közeleg a novemberi időközi választás – mi jöhet addig? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Az oroszok futószalagon fejlesztenek új robotrepülőgépeket, Ukrajna viszont megkapta az elérhető legjobb rakéták egyikét az F-16-osokhoz. Nagyító alatt ezúttal a háború haditechnikai szemszögből.

Az ukrán hadsereget továbbra is sújtó emberhiány túlterheli a fronton szolgáló egységeket, ami apátiához vezet. Ukrajna mozgósítási válsággal küzd, százezrek menekültek külföldre a behívó elől. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai fronthelyzet.  

Az ukrán elnök két legyet ütött egy csapásra azzal, hogy a magyar választások utánra időzítette a Barátság kőolajvezeték újraindítását. Ezzel már nem Orbán Viktornak, hanem Magyar Péter leendő miniszterelnöknek tett egy kvázi gesztust, miközben bebiztosította, hogy Ukrajna még időben megkapja az uniós hitelcsomagot. Nagyító alatt ezúttal a Barátság körüli politikai játszma.

Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.

Évtizedek után érkezett újból amerikai alelnök Magyarországra. Nagyító alatt ezúttal az amerikai elnök budapesti látogatása. 

Az amerikai elnök Izrael nyomására besétált az iráni háborúba, és egyre nehezebben tud kisétálni belőle. Sőt, már egy korlátozott szárazföldi hadműveletet is mérlegel. Eközben a hétvégén országszerte több mint nyolcmillió (!) amerikai tüntetett a politikája, ezen belül a háború ellen. Nagyító alatt ezúttal az eszkalálódó közel-keleti válság.    

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.

Az idei sem volt éppen szívderítő év a külpolitikában, ráadásul év végén még berobbanhat egy újabb lőporoshordó. Nagyító alatt ezúttal 2025.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai harcok lezárását gyakorlati szempontból két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák. Amíg ezekben nem születik kompromisszum, és amíg Putyin nyeregben érzi magát, addig lehet bármilyen békecsúcs, aligha fognak elhallgatni a fegyverek. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat és Ukrajna súlyos dilemmái.

Zelenszkij az elnöksége alighanem legnehezebb napjait éli: a méretes korrupciós botrányba a legfontosabb embere is belebukott, a stratégiai jelentőségű Pokrovszkot elfoglalhatták az oroszok, miközben egyre nagyobb a nyomás rajta egy súlyos kompromisszumokat tartalmazó béketerv elfogadása érdekében. És hirtelen aktivizálódott egy régi riválisa, aki mihamarabb lezárná a háborút. Mi történik Ukrajnában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Egy héten belül gyakorlatilag két béketerv is napvilágot látott az ukrajnai háború lezárására, és jelenleg is gőzerővel folynak a tárgyalások egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérésén. Miközben az ukrán elnök Washingtonban tárgyalna a terv véglegesítéséről, Orbán Viktor pénteken Putyinnal egyeztethet Moszkvában. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  

Trump már nem akarja kitelepíteni a palesztinokat Gázából, de a hétfőn bemutatott terve még így is aggályos rájuk nézve. Például nem köteleződik el a palesztin állam mellett, a teljes izraeli kivonulást rigorózus feltételekhez köti, a megszállt Ciszjordániát meg sem említi. Az Izraelnek járó biztonsági garanciák ugyanakkor rögzítve vannak. Nagyító alatt ezúttal Gáza jövője.

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.

Franciaországban és Nagy-Britanniában is a radikális jobboldal vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely már Németországban is majdnem beérte a kormányzó jobbközépet. A franciáknál hétfőn megbukott a kormány, a briteknél bő egy év után át kellett szervezni a kabinetet. Mi történik Nyugat-Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       

A Barátság-kőolajvezeték elleni támadások Magyarországnak is fájnak, és – ha hosszútávon fennmaradnak – komoly energiaellátási problémákat okozhatnak. De valóban zsarolni akarja Kijev a magyar kormányt, vagy csak egy nagy művelet „mellékhatásáról” van szó? És mit tehetünk a nagyobb baj megakadályozásáért? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.

Az óriási érdeklődéssel várt orosz-amerikai csúcs helyszínválasztása elsőre meglepő, de valójában logikus, kompromisszumos döntésről van szó. Miért épp a legészakibb amerikai tagállamban ül le egymással Trump és Putyin, és miről állapodhatnak meg? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Már volt titkosszolgálati vezetők, jogvédők, művészek, tudósok és egyéb prominens értelmiségiek is egyre nagyobb számban tiltakoznak Izraelben a gázai vérontás és éheztetés ellen. Mindannyian a háború azonnali befejezését követelik, többen egyenesen népirtással vádolják országuk kormányát. A palesztinok tömegei mellett az izraeli túszok is egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Nagyító alatt ezúttal az éledező izraeli tiltakozás.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták. Összességében azonban ennél jóval kevesebb hozzáférhető, és még az sincs zsebben. A miniszterelnök szerint, ha kell, vétóval fogják kikényszeríteni, hogy Brüsszel minden pénzt felszabadítson. De működik-e ez az út, és valójában mennyi az annyi? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Február végén az amerikai elnök még Zelenszkijt alázta a Fehér Házban, múlt héten viszont már Putyinnak adott 50 napos ultimátumot. A Kreml ura ugyanakkor továbbra sem konfrontálódik Trumppal, telefonon elbeszélget vele a békéről, miközben tovább tolja előre a katonáit Ukrajnában. Neki a háborús célok a legfontosabbak. Nagyító alatt ezúttal a két nagyhatalom vezetőjének megromlott viszonya.

Gdanskban a szállás meglepően olcsó, az étkezés viszont meglepően drága. Néha váratlanul leszakad az ég, de amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van. A Nagyító ezúttal a Balti-tenger partjáról jelentkezik.