Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  

Trump már nem akarja kitelepíteni a palesztinokat Gázából, de a hétfőn bemutatott terve még így is aggályos rájuk nézve. Például nem köteleződik el a palesztin állam mellett, a teljes izraeli kivonulást rigorózus feltételekhez köti, a megszállt Ciszjordániát meg sem említi. Az Izraelnek járó biztonsági garanciák ugyanakkor rögzítve vannak. Nagyító alatt ezúttal Gáza jövője.

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.

Franciaországban és Nagy-Britanniában is a radikális jobboldal vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely már Németországban is majdnem beérte a kormányzó jobbközépet. A franciáknál hétfőn megbukott a kormány, a briteknél bő egy év után át kellett szervezni a kabinetet. Mi történik Nyugat-Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       

A Barátság-kőolajvezeték elleni támadások Magyarországnak is fájnak, és – ha hosszútávon fennmaradnak – komoly energiaellátási problémákat okozhatnak. De valóban zsarolni akarja Kijev a magyar kormányt, vagy csak egy nagy művelet „mellékhatásáról” van szó? És mit tehetünk a nagyobb baj megakadályozásáért? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.

Az óriási érdeklődéssel várt orosz-amerikai csúcs helyszínválasztása elsőre meglepő, de valójában logikus, kompromisszumos döntésről van szó. Miért épp a legészakibb amerikai tagállamban ül le egymással Trump és Putyin, és miről állapodhatnak meg? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Már volt titkosszolgálati vezetők, jogvédők, művészek, tudósok és egyéb prominens értelmiségiek is egyre nagyobb számban tiltakoznak Izraelben a gázai vérontás és éheztetés ellen. Mindannyian a háború azonnali befejezését követelik, többen egyenesen népirtással vádolják országuk kormányát. A palesztinok tömegei mellett az izraeli túszok is egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Nagyító alatt ezúttal az éledező izraeli tiltakozás.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták. Összességében azonban ennél jóval kevesebb hozzáférhető, és még az sincs zsebben. A miniszterelnök szerint, ha kell, vétóval fogják kikényszeríteni, hogy Brüsszel minden pénzt felszabadítson. De működik-e ez az út, és valójában mennyi az annyi? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Gdanskban a szállás meglepően olcsó, az étkezés viszont meglepően drága. Néha váratlanul leszakad az ég, de amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van. A Nagyító ezúttal a Balti-tenger partjáról jelentkezik.

Ha az Észak-Atlanti Szövetség nem áll készen arra, hogy megvédje a Suwalki-folyosót, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. A Nagyítóban ezúttal a NATO Achilles-sarkát vesszük górcső alá.

A magyar kormány látszólag folyamatosan hadban áll Brüsszellel, ugyanakkor továbbra is sok pénzt kaphat onnan: mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás továbbra is elérhető. Erről nem akar lemondani, és ennek is döntő szerepe volt abban, hogy mégsem lépett át bizonyos vörös vonalakat. Nagyító alatt ezúttal az EU-Magyarország viszony.

Sok iráni attól tart, hogy a nukleáris létesítményeket érő izraeli támadások atomkatasztrófát okoznak. Egy helyszíni beszámoló szerint a nagyvárosokban kezd hiány lenni alapélelmiszerekből, a cégek egy része leállt, a fizetések csúsznak. Bár kedd reggel Izrael és Irán is bejelentette a tűzszünetet, az törékenynek tűnik. Nagyító alatt ezúttal a háború egy kevésbé ismert szemszögből, az iráni civilekéből.

Mark Rutte szerint a közelgő hágai NATO-csúcs át fogja alakítani a szövetséget, radikálisan meg kell növelni a védelmi kiadásokat, és a társadalmakat is fel kell készíteni a legrosszabbra. A NATO-főtitkár az elrettentés révén őrizné meg a békét, ennek azonban óriási gazdasági ára lesz. Nagyító alatt ezúttal egy minimum nyugtalanító jövőkép. 

Vasárnap 600 dolláros drónokkal százmillió dolláros vadászgépek tucatjaira mért csapást Ukrajna mélyen Oroszországon belül, kedden pedig víz alatti bombákkal megrongálta Putyin egyik presztízsprojektjét, a Krími hidat. Kijev sikerre viszi a hadviselés új módját – de mire lesz ez elég? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Ahogy újabb vörös vonalakat lép át a magyar kormány, úgy hozhat egyre keményebb szankciókat az EU Magyarországgal szemben. A kötelezettségszegési eljárások és további uniós pénzek befagyasztása mellett már a „nukleáris opciót”, azaz a szavazati jog felfüggesztését is egyre több tagállam fontolgatja. Nagyító alatt ezúttal egy egyre mélyülő szakadék.      

Donald Trump valószínűleg nem ejti útba Izraelt e heti közel-keleti körútja során, Washington Iránnal, a húszikkal és a Hamásszal is egyedül tárgyalt. Egy tekintélyes amerikai elemző szerint az ultranacionalista Netanjahu-kormány már veszélyezteti az amerikai érdekeket, és valójában nem a szövetségesük. Mindeközben a Gázai övezetben a világ egyik legsúlyosabb, ember által okozott éhínsége bontakozik ki. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.    

A német köztársaság történetében még soha nem volt példa arra, hogy egy kancellárjelölt elbukjon a parlamenti szavazás első fordulójában. Friedrich Merzcel most ez történt, miután koalíciójából számos képviselő szembefordult vele. Másodjára már megválasztották, de ennél rosszabbul aligha kezdődhetett volna a kormányzása. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Apokalipszis, most – hétfőn minden előzmény nélkül összeomlott Spanyolország és Portugália áramellátása. Bár kedd reggelre helyreállt a rend, a történtekre egyelőre nincs egyértelmű magyarázat. Egy Dél-Spanyolországban tartózkodó kollégánk szerint sem az internet, sem a telefon nem működött, és hirtelen a készpénz lett az úr. Nagyító alatt ezúttal egy rejtélyes összeomlás.

Nagyító rovatunkban ezúttal az európai védelmi felkészültséget vesszük górcső alá. Eljött ugyanis Európa órája, hogy gondoskodjon saját biztonságáról. Ezt kontinensünkre az agresszív Oroszország és Trump hidegzuhanya kényszerítette rá. Ezen tektonikus geopolitikai változások figyelmen kívül hagyása többé nem lehetséges.

Míg a búcsúzó német kancellár, Olaf Scholz nem volt hajlandó nagy hatótávolságú Taurusokat szállítani Ukrajnának, a hamarosan hivatalba lépő utódja, Friedrich Merz átlépné a vörös vonalat. Moszkva – úgy tűnik – tajtékzik a dühtől. De milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az elmúlt egy hét fejleményeit tekintve aligha túlzás azt mondani, hogy az amerikai elnök által elkezdett vámháború, amibe Kína már keményen beszállt, gazdaságilag és politikailag is felbolygatta a világot. De valójában ki fizeti meg Trump vámjait? Mit érez meg majd ebből egy átlagember a tengerentúlon, és mit Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Benjamin Netanjahut a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi, országát nemzetközi emberi jogi szervezetek népirtással vádolják, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig szintén népirtás gyanújával vizsgálódik ellene a gázai háborúval kapcsolatban. A magyar kormányfő mégis hivatalos látogatáson fogadja az izraeli kormányfőt, egyedüliként az EU-ban. Nagyító alatt ezúttal egy több mint problémás vizit. 

Hiába tárgyalt egymással Moszkva és Washington kétszer is bő egy hónapon belül, a fegyverek továbbra sem hallgattak el. Bár a legfrissebb hírek szerint a Fekete-tengeren tűzszünet jöhet, a Kremlnek jelenleg nem érdeke a háború teljes leállítása – amíg a hadserege képes újabb területeket elfoglalni. Nagyító alatt ezúttal a háború darwini törvényei.

Megszavazta a német Bundestag kedden azokat az alaptörvény-módosításokat, amelyek fellazítják az adósságféket, és soha nem látott mértékű hitelfelvételre adnak lehetőséget. Ennek eredményeként – ha a Bundesrat is rábólint – megugornak majd a védelmi kiadások, még több katonai támogatás jut Ukrajnának, valamint jelentős pluszforrás nyílik meg az infrastrukturális és klímavédelmi fejlesztések előtt. Úgy tűnik, valóban új korszak kezdődik – de jó-e ez Németországnak és Európának? Nagyító alatt ezúttal egy vitatott történelmi döntés.

Miközben Szaúd-Arábiában magas szintű tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Ukrajna között egy esetleges tűzszünetről, az ukrán hadsereg a háború legsúlyosabb dróntámadását hajtotta végre Moszkva és környéke ellen. Az időzítés nyilván nem véletlen – de mi volt Kijev célja, és eléri-e azt? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Donald Trump múlt héten szinte kidobta Volodimir Zelenszkijt a Fehér Házból, most pedig teljes egészében felfüggesztette az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállításokat. Az üzenet mindkét esetben ugyanaz: amíg nem ülsz tárgyalóasztalhoz, nem látunk szívesen, és fegyvert sem kapsz. Az amerikai politikai fordulat súlyos politikai kompromisszumokra kényszerítheti Zelenszkijt – a legfrissebb hírek szerint az ukrán elnök hajlandó engedni. Nagyító alatt egy újabb drámai fordulat.

Magyarországon 2006 óta nem áll ki Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti vitára a rivális pártok vezetőivel, a kormánypárt kommunikációs vezére pedig ma már tegezi és „kicsizi” a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Németországban ez a hangnem elképzelhetetlen ezen a szinten, a választások előtt a kancellár pedig számos televíziós vitát bevállalt – ez nem is volt kérdés. Nagyító alatt ezúttal egy politikai kulturális szakadék.

Az ukrajnai háború kitörése óta először fordult elő, hogy közvetlenül tárgyalt egymással az Egyesült Államok és Oroszország. A keddi találkozón lényegében megállapodás született a béketárgyalások elindításáról és a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Ez egyértelmű fordulatnak tűnik az eddig mélyülő válságban – nagy kérdés persze, hogy sikerül-e mindenki számára elfogadható békefeltételekben megállapodni, és hogyan lehet garantálni Európa jövőbeni biztonságát. Nagyító alatt ezúttal a rijádi találkozó háttere.

Hivatalos látogatáson fogadja szerdán Orbán Viktor Alice Weidelt, az AfD elnökét. Bár a magyar kormánypárt igyekszik bizonyos távolságot tartani a radikalizmussal vádolt párttól, nagyon hasonló migráció- és EU-ellenes nézeteket hangoztat. Sőt, míg a magyar miniszterelnök már arról beszél, hogy „Magyarország a magyaroké,” addig ilyesmit Németországra vetítve még az AfD vezetői sem mondanak nyíltan. Nagyító alatt ezúttal egy vitatott vizit háttere.

Németországban amiatt forrong a politika és a média, hogy a jobbközép CDU-CSU a bevándorlásellenes AfD-vel közösen szavazott meg egy migrációt szigorítani hivatott törvényjavaslatot – amely végül elbukott. A javaslat célja valójában egy nagyon is valóságos probléma enyhítése volt. Úgy tűnik, a német politikai elit nem hallja meg az emberek hangját, és ezzel saját bukását készítheti elő. Nagyító alatt ezúttal egy politikai botrány háttere.

„Egy történet orosz emberekről” – így jellemezte az Orosz frontkatonák között című dokumentumfilmet Anastasia Trofimova orosz-kanadai rendező a budapesti bemutatón. A filmet ukrán nyomásra több nyugati filmfesztiválról kitiltották, pedig semmilyen szándékolt propaganda nincs benne. Ami viszont van benne: tragikus sorsok, némi háborúkritika és sok-sok szenvedés. Nagyító alatt ezúttal egy megosztó film, a front ritkán látott oldaláról.

A régi-új amerikai elnök már az első napon, szavakban és tettekben is világossá tette, hogy teljesen új korszak kezdődik az amerikai politikában – „Amerika mindenek előtt”. Orbán Viktor furcsa módon nem volt ott az ünneplők seregében. Vajon mi áll a háttérben? És egyáltalán, jár-e kézzelfogható előnyökkel majd a Trump-barátság? Nagyító alatt ezúttal egy új éra első napja.

A hét elején kormányalakítási megbízást kapott az osztrák államfőtől Herbert Kickl, így Ausztria történetében először lehet szabadságpárti kancellárja Ausztriának. Ehhez már „csak” az kell, hogy meg tudjon egyezni az Osztrák Néppárttal a kormánykoalícióról. De mit jelent mindez a magyar kormány szempontjából? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Ukrajnai háború, Trump-merénylet, német migrációs válság, uniós pénzek, EP-választások, Magyar Péter uniós startja és egy riport a világ végéről  – ezek a cikkek érdekelték az olvasókat legjobban a külpolitikában Nagyító rovatunk olvasottsági adatai szerint. Íme, a Top 10 írásunk 2024-ben!

Ukrán szolgálatok feltehetően már eddig is követtek el politikai merényleteket Oroszország területén, Kirillov altábornagy keddi meggyilkolása Moszkva egyik lakóövezetében azonban új szintet jelenthet a hibrid hadviselésben. Mi áll a háttérben, és mekkora a jelentősége a háború szempontjából? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Charterjáratokkal fuvarozná haza a szír menekülteket és menedékkérőket egy vezető német kereszténydemokrata politikus, miután szír lázadók amilyen váratlanul, olyan gyorsan megdöntötték el-Aszad rezsimjét. Ausztriában pedig már kormányzati szinten készül egy terv a visszatelepítésükre. De mit lép a többi európai ország, és valós lehetőség-e a visszatérés? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az ukrán hadsereg mind Kurszkban, mind Kelet-Ukrajnában meghátrálásra kényszerül, miközben küszöbön áll Donald Trump elnöksége. Míg a területek feladása sokáig tabutéma volt Kijevben, az ukrán elnök ma már nyíltan beszél erről – Kijev ideiglenesen lemondana egyes megszállt területeiről a megmaradt Ukrajna biztonságáért cserébe. Nagyító alatt ezúttal egy fájdalmas, de kényszerűnek tűnő lépés háttere.

Freiheit, azaz Szabadság – ezzel a címmel jelent meg kedden Angela Merkel önéletrajza több mint 30 országban, köztük Magyarországon is. A könyvben a volt kancellár felidéz kínos pillanatokat, valamint számot vet nagy port kavart politikai döntéseivel is. A Nagyítóban emellett felidézzük, amikor eljutottunk az irodájához, és amikor együtt láttuk diskurálni őt Vlagyimir Putyinnal.