Nagyító alatt ezúttal az eszkalálódó közel-keleti válság.

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.

Az idei sem volt éppen szívderítő év a külpolitikában, ráadásul év végén még berobbanhat egy újabb lőporoshordó. Nagyító alatt ezúttal 2025.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai harcok lezárását gyakorlati szempontból két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák. Amíg ezekben nem születik kompromisszum, és amíg Putyin nyeregben érzi magát, addig lehet bármilyen békecsúcs, aligha fognak elhallgatni a fegyverek. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat és Ukrajna súlyos dilemmái.

Zelenszkij az elnöksége alighanem legnehezebb napjait éli: a méretes korrupciós botrányba a legfontosabb embere is belebukott, a stratégiai jelentőségű Pokrovszkot elfoglalhatták az oroszok, miközben egyre nagyobb a nyomás rajta egy súlyos kompromisszumokat tartalmazó béketerv elfogadása érdekében. És hirtelen aktivizálódott egy régi riválisa, aki mihamarabb lezárná a háborút. Mi történik Ukrajnában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Egy héten belül gyakorlatilag két béketerv is napvilágot látott az ukrajnai háború lezárására, és jelenleg is gőzerővel folynak a tárgyalások egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérésén. Miközben az ukrán elnök Washingtonban tárgyalna a terv véglegesítéséről, Orbán Viktor pénteken Putyinnal egyeztethet Moszkvában. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  

Trump már nem akarja kitelepíteni a palesztinokat Gázából, de a hétfőn bemutatott terve még így is aggályos rájuk nézve. Például nem köteleződik el a palesztin állam mellett, a teljes izraeli kivonulást rigorózus feltételekhez köti, a megszállt Ciszjordániát meg sem említi. Az Izraelnek járó biztonsági garanciák ugyanakkor rögzítve vannak. Nagyító alatt ezúttal Gáza jövője.

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.

Franciaországban és Nagy-Britanniában is a radikális jobboldal vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely már Németországban is majdnem beérte a kormányzó jobbközépet. A franciáknál hétfőn megbukott a kormány, a briteknél bő egy év után át kellett szervezni a kabinetet. Mi történik Nyugat-Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       

A Barátság-kőolajvezeték elleni támadások Magyarországnak is fájnak, és – ha hosszútávon fennmaradnak – komoly energiaellátási problémákat okozhatnak. De valóban zsarolni akarja Kijev a magyar kormányt, vagy csak egy nagy művelet „mellékhatásáról” van szó? És mit tehetünk a nagyobb baj megakadályozásáért? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.

Az óriási érdeklődéssel várt orosz-amerikai csúcs helyszínválasztása elsőre meglepő, de valójában logikus, kompromisszumos döntésről van szó. Miért épp a legészakibb amerikai tagállamban ül le egymással Trump és Putyin, és miről állapodhatnak meg? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Már volt titkosszolgálati vezetők, jogvédők, művészek, tudósok és egyéb prominens értelmiségiek is egyre nagyobb számban tiltakoznak Izraelben a gázai vérontás és éheztetés ellen. Mindannyian a háború azonnali befejezését követelik, többen egyenesen népirtással vádolják országuk kormányát. A palesztinok tömegei mellett az izraeli túszok is egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Nagyító alatt ezúttal az éledező izraeli tiltakozás.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták. Összességében azonban ennél jóval kevesebb hozzáférhető, és még az sincs zsebben. A miniszterelnök szerint, ha kell, vétóval fogják kikényszeríteni, hogy Brüsszel minden pénzt felszabadítson. De működik-e ez az út, és valójában mennyi az annyi? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Február végén az amerikai elnök még Zelenszkijt alázta a Fehér Házban, múlt héten viszont már Putyinnak adott 50 napos ultimátumot. A Kreml ura ugyanakkor továbbra sem konfrontálódik Trumppal, telefonon elbeszélget vele a békéről, miközben tovább tolja előre a katonáit Ukrajnában. Neki a háborús célok a legfontosabbak. Nagyító alatt ezúttal a két nagyhatalom vezetőjének megromlott viszonya.

Gdanskban a szállás meglepően olcsó, az étkezés viszont meglepően drága. Néha váratlanul leszakad az ég, de amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van. A Nagyító ezúttal a Balti-tenger partjáról jelentkezik.

Ha az Észak-Atlanti Szövetség nem áll készen arra, hogy megvédje a Suwalki-folyosót, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. A Nagyítóban ezúttal a NATO Achilles-sarkát vesszük górcső alá.

A magyar kormány látszólag folyamatosan hadban áll Brüsszellel, ugyanakkor továbbra is sok pénzt kaphat onnan: mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás továbbra is elérhető. Erről nem akar lemondani, és ennek is döntő szerepe volt abban, hogy mégsem lépett át bizonyos vörös vonalakat. Nagyító alatt ezúttal az EU-Magyarország viszony.

Sok iráni attól tart, hogy a nukleáris létesítményeket érő izraeli támadások atomkatasztrófát okoznak. Egy helyszíni beszámoló szerint a nagyvárosokban kezd hiány lenni alapélelmiszerekből, a cégek egy része leállt, a fizetések csúsznak. Bár kedd reggel Izrael és Irán is bejelentette a tűzszünetet, az törékenynek tűnik. Nagyító alatt ezúttal a háború egy kevésbé ismert szemszögből, az iráni civilekéből.

Izrael arra hivatkozva támadta meg Iránt, hogy az iszlám köztársaság karnyújtásnyira van az atombomba előállításától, amit bevethetne a zsidó állam ellen. De mennyire megalapozott ez az érvelés, valamint tud vagy akar-e Irán egyáltalán atombombát gyártani? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Mark Rutte szerint a közelgő hágai NATO-csúcs át fogja alakítani a szövetséget, radikálisan meg kell növelni a védelmi kiadásokat, és a társadalmakat is fel kell készíteni a legrosszabbra. A NATO-főtitkár az elrettentés révén őrizné meg a békét, ennek azonban óriási gazdasági ára lesz. Nagyító alatt ezúttal egy minimum nyugtalanító jövőkép. 

Vasárnap 600 dolláros drónokkal százmillió dolláros vadászgépek tucatjaira mért csapást Ukrajna mélyen Oroszországon belül, kedden pedig víz alatti bombákkal megrongálta Putyin egyik presztízsprojektjét, a Krími hidat. Kijev sikerre viszi a hadviselés új módját – de mire lesz ez elég? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Ahogy újabb vörös vonalakat lép át a magyar kormány, úgy hozhat egyre keményebb szankciókat az EU Magyarországgal szemben. A kötelezettségszegési eljárások és további uniós pénzek befagyasztása mellett már a „nukleáris opciót”, azaz a szavazati jog felfüggesztését is egyre több tagállam fontolgatja. Nagyító alatt ezúttal egy egyre mélyülő szakadék.      

Gorka Sebestyén szerint Trump meg akarja állítani az ukrajnai „húsdarálót”, Washington pedig „addig a barátod lesz, amíg barátként viselkedsz vele”. Persze az sem árt – tesszük hozzá –, ha gazdaságilag is érdekeltté teszed a barátság fenntartásában. Az ukrajnai háború még tart, de a biznisz már körvonalazódik. Nagyító alatt ezúttal üzlet és politika.

Donald Trump valószínűleg nem ejti útba Izraelt e heti közel-keleti körútja során, Washington Iránnal, a húszikkal és a Hamásszal is egyedül tárgyalt. Egy tekintélyes amerikai elemző szerint az ultranacionalista Netanjahu-kormány már veszélyezteti az amerikai érdekeket, és valójában nem a szövetségesük. Mindeközben a Gázai övezetben a világ egyik legsúlyosabb, ember által okozott éhínsége bontakozik ki. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.    

A német köztársaság történetében még soha nem volt példa arra, hogy egy kancellárjelölt elbukjon a parlamenti szavazás első fordulójában. Friedrich Merzcel most ez történt, miután koalíciójából számos képviselő szembefordult vele. Másodjára már megválasztották, de ennél rosszabbul aligha kezdődhetett volna a kormányzása. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.