„Negyven nap után már nem törődnek a túléléssel” – döbbenetes állapotok az ukrajnai fronton

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy súlyos állapotokról rántotta le a leplet az ukrajnai fronton az a tanulmány, amelyet az ukrán Katonai Ombudsman Hivatal készített a közelmúltban.

Apátiába süllyedt katonák 

Az ukrán lapok által idézett kutatás talán egyik legfontosabb megállapítása, hogy azok a katonák, akik több mint 40 napja vannak a fronton, apátiába süllyednek, és „már nem érdekli őket, hogy túlélnek-e vagy sem”. (Ami nyilvánvalóan csökkenti a csapatok harci erejét is.)

„Minden, ami túl van a 40 napon, már nem tekinthető hatékonynak” – mondta Olha Reshetylova ombudsman az Ukrainska Pravdának, hozzátéve, a parancsnokoknak figyelembe kell venniük a kutatás megállapításait.

A jelenlegi szabályozás szerint a katonáknak maximum 15 napig szabadna egyhuzamban a fronton lenniük, de ezt a rendelkezést széles körben figyelmen kívül hagyják.

Emiatt a csapatok egy része egy hónapot vagy akár hónapokat is rotáció nélkül tölt a fronton.

„Ez egy halott rendelkezés, amit senki sem követ. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincsenek határok” – fogalmazott az ombudsman. Egyúttal jelezte, hogy a hivatala javaslatokat készít elő Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka számára a fronton töltött idő szabályozására.

Folyamatos emberhiány, változó attitűd  

A problémát ugyanakkor nem lesz egyszerű feladat orvosolni, a túlterhelés alapvető oka ugyanis az emberhiány: az ukrán hadsereg a sorozás és a rotáció tekintetében továbbra is „folyamatos kihívásokkal” küzd.

Ez persze korántsem újkeletű kihívás: a Washington Post már a 2024 elején készült tényfeltáró cikkében arról írt, hogy a fronton szolgáló gyalogos egységek félig sincsenek feltöltve, a harcosokat alig tudják rotálni, ami kimerültséghez és a morál romlásához vezet. Igaz, a front akkor vizionált összeomlása végül elmaradt.

Vörös Szabolcs újságíró, aki számos alkalommal járt már az ukrán front közvetlen közelében, lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban mindezzel egybehangzóan korábban arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az ukrán katonák ma már jóval kritikusabbak a háborúval és a kijevi vezetéssel szemben. Kevesebb a tabu, sok a dezertőr.

„A hazafias hév, ami fűtötte mind a katonákat, mind a társadalmat 2022 elején, már nyomokban nincsen. Fáradtság van, kiábrándultság van” – mondta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „a tudat is ott van, hogy ezt csinálni kell.”

Militarizált társadalom a cél 

Az ombudsman szerint az emberhiányra a mozgósítás a még szélesebb társadalmi rétegekre való kiterjesztése lehet a megoldás.

„Militarizált társadalommá kell válnunk, amelyben mindenki készen áll arra, hogy csatlakozzon a fegyveres erőkhöz” – fogalmazott.

Szerinte a szolgálat vonzóbbá tétele érdekében világosabbá kell tenni annak feltételeit. „Két-hároméves szolgálatot kell ajánlani az embereknek. Szerintem ez fair lenne.”

Az ombudsman számításai alapján összesen mintegy 1,6 millió embert lehetne potenciálisan mozgósítani, ami lehetővé tenné a fronton harcoló csapatok rendszeresebb rotációját.

Az ombudsman azután szólalt meg, hogy az ukrán vezérkar múlt héten bejelentette a 14. Gépesített Dandár és a 10. Hadtest parancsnokainak menesztését a harctéri kudarcok, a fronton lévő csapatok nem megfelelő támogatása és a fronton uralkodó állapotok elhallgatása miatt. A kiszivárgott hírek szerint a csapatok szegényes körülmények között szolgálnak, a Harkiv megyei 14. Dandár katonáit pedig egyenesen élelem és víz nélkül hagyták.

Mozgósítási válság 

Visszatérve a mozgósításra, annak kiterjesztése már most komoly társadalmi ellenállásba ütközik. Áprilisban az ukrán sajtó már mozgósítási válságról és fokozódó feszültségekről írt, amelyek a sorozótisztek elleni erőszakban is megnyilvánultak. Április elején a Vinnicja nevű városban például több tisztet is megkéseltek egy ellenőrzés során, Lvivben pedig egy vámellenőr megölt egy toborzótisztet.

Kyrylo Budanov, az ukrán Elnöki Iroda vezetője egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az ukrán társadalom „óriási problémával” küzd abban a tekintetben, hogy összhangba hozza a győzelmi igényeket a katonai szolgálat elutasításával.

Szerinte a háborúkat „nem emberek nélkül szokták megnyerni”, a szolgálat alóli széleskörű kibúvás pedig komoly problémát jelent az ukrán háborús erőfeszítéseket és a hosszútávú stabilitást tekintve. 

Ugyanakkor azokat is meg lehet érteni – tesszük hozzá –, akik féltik az életüket vagy megnyerhetetlennek látják a háborút, és próbálják megúszni a szolgálatot. Vagy úgy, hogy országon belül „alámerülnek”, vagy úgy, hogy – általában illegálisan, a zöld határon át – elhagyják Ukrajnát.

Utóbbiak száma sok százezerre tehető. A lengyel határőrség adatai szerint csak tavaly augusztus és október között mintegy 100 ezer 18-22 év közötti férfi távozott külföldre a lengyel határon keresztül (ők legálisan), miután Kijev akkor lazított a mobilizációs törvényen, és megengedte a határátlépésüket.  

Sok százezer halott  

Ami az áldozatok nagyságát illeti, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén februárban egy lapinterjúban azt mondta: 55 ezer ukrán katona vesztette életét a csatatéren az Oroszország által indított háború kezdete, 2022. február 24-e óta, és nagy számban vannak eltűntek. Szakértői becslések 100 és 200 ezer közé teszik a halálos áldozatok számát az ukrán hadseregben.

Orosz oldalon április elejéig több mint 210 ezer halálos katonaáldozatot tudott beazonosítani az orosz Mediazona és a BBC Russian kutatása nyilvánosan hozzáférhető adatok (gyászjelentések, rokonok közlései, regionális médiaközlések és hivatalos közlemények) alapján. A kutatás készítői hangsúlyozzák, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet: más becslések 230 és 500 ezer közötti számot említenek.

És akkor eddig még nem beszéltünk a civil áldozatokról: az ő számuk ukrán oldalon 12 ezerre, orosz oldalon mintegy ezerre tehető.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.