2026-ban eddig minden hónapban negatív volt a Privátbankár Árkosár-felmérés éves árindexe – magyarán mindig igaz volt, hogy kevesebbet kell fizetnünk a családi nagybevásárlásért, mint 2025 azonos hónapjában. Az elmúlt 3 hónapban ez az „előny” fokozatosan csökkent – az árindex ugyan negatív volt, de egyre közelebb kerültünk a nullához. Ez a trend azonban júniusban megtört, aminek a vásárlók örülhetnek igazán: ismét csökkent az árindex,
2026 júniusában 6,2 százalékkal olcsóbban tudhatjuk le a családi nagybevásárlást, mint az előző év azonos időszakában.
A grafikonon jól látszik, hogyan tört meg az emelkedő trend – nagyjából a három hónappal ezelőtti, márciusi szintre tért vissza az árcsökkenés mértéke.
Az előző hónaphoz képest éppen annyit estek az árak, mint amennyit korábban növekedtek:
1,6 százalékkal alacsonyabb lett a Privátbankár Árkosár ára májushoz képest. Átlagosan 594 forinttal kevesebbet kellett most fizetnünk a hipermarketekben, mint májusban.
Összességében az Auchanban, az Intersparban és a Tescóban végzett felmérésünk eredményeként az átlagos családi élelmiszer-nagybevásárlás 2026 júniusában 35 446 forintba került. Ez 2353 forinttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt:
A havi felmérést ezúttal június 1-jén végeztük el; ahogy bő 19 éve minden egyes hónapban, úgy ezúttal is 30 élelmiszer árát jegyeztük fel a hipermarketekben. Ezeket a termékeket egy átlagos család fogyasztási szokásai alapján állítottuk össze és súlyoztuk, így kaptuk meg a hipermarketekben mért átlagos nagybevásárlás-árat. A módszertanról itt írtunk bővebben >>
|
A vizsgált áruházak között meglehetősen egyöntetű az árcsökkenés. Mértéke éves szinten 4,1 és 8,2 százalék között szóródott; havi szinten egy áruházban minimális, 0,3 százalékos áremelkedést tapasztaltunk, a másik két helyen 2,5 százalékot valamivel meghaladó havi árcsökkenést mutattunk ki. Továbbra is nagyon kicsi a különbség az egyes áruházak között: az aktuálisan legolcsóbb és a legdrágább hipermarket között sem éri el az 5 százalékpontot a differencia – kevesebb mint 1800 forint a különbség az összesített kosárértékben.
A termékek szintjén persze adódnak eltérések – ha valaki mindent ott venne meg, ahol épp a legolcsóbban adják, akkor 32 151 forintból is megúszhatná a nagybevásárlást. Ezzel alig 3300 forintot spórolhatnánk az átlagárhoz képest – a tripla utazgatást és szervezést ez valószínűleg nem éri meg.
Honnan jött a nagyobb árcsökkenés?
Az okokat keresve először mindig a bázishatást érdemes figyelembe venni: egy évvel ezelőtt májusról júniusra nagyobb emelkedést mértünk az árakban, éppen akkor tört meg egy csökkenő trend – a magasabb bázis tehát mindenképp hozzájárult a mostani nagyobb árcsökkenéshez.
Továbbra is él az árrésstop intézménye – bár a kiskereskedők nagyon szeretnék, ha a kormány már kivezetné, ennek az előző kormány által szabott feltételei réges-rég teljesültek, az új kormány azonban nem kapkod ebben a – politikailag érzékeny – ügyben. Az árrésstoppal érintett termékek ára egyébként három kivétellel alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt – mivel az intézkedés a legtöbb termék esetében több mint egy éve van érvényben, ez azt jelenti, hogy árrésstoptól függetlenül is csökkenni tudott a termékek ára. Ez arra utal, hogy az alapfolyamatok is kedvezőbbek a termékek zöménél, valamint arra, hogy a kereskedők is visszafogottan áraznak az alapélelmiszerek esetében.
A harmadik tényező erre részben magyarázatot ad: a tavalyi év végére javult a globális élelmiszerár-helyzet. A FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) által mért élelmiszerár-index egy csökkenő trendet követően decemberre érte el a helyi mélypontját. A világpiaci tendenciák időbeli lecsapódása a hazai fogyasztói árakba nem azonnali: a feldolgozott termékek esetében átlagosan nagyjából 6 hónap alatt jelentkezik a hatás. Ez a tényező egyébként a folytatásra már áremelkedést ígér: a FAO-index ugyanis december óta újra folyamatosan emelkedik, ez a hatás várhatóan a magyar élelmiszerek árában is megjelenik majd – elég csak a geopolitikai bizonytalanságok, a háborúk miatt égbe szökő energiahordozó- és műtrágya-árakra gondolni. Egyelőre azonban ez a hatás még nem tapasztalható a magyar élelmiszerpiacon.
Negyedikként mindenképp meg kell említeni a masszív forinterősödést: az importnak erősen kitett magyar piac számára komoly előnyt jelent, hogy míg a választások előtti hónapban 393 forint körül járt az euró jegyzése, a választásokat követően meredek erősödésnek indult a magyar deviza. Az euró jegyzése cikkünk írásakor 355 forint alatt járt, 4-5 éve volt ilyen olcsó a közös pénz – ez pedig már bőven az a szint, ami szabad szemmel is látható árcsökkenést hoz a magyar üzletek polcain is.
Ezt a „Tisza-hatást” nem csak a forint árfolyamában láthatjuk: a lakosság és a vállalatok körében is jelentősen megugrott a bizalmi index az Orbán-kormány leváltását követően. Az optimizmus pedig könnyen megjelenhet az árazásokban is: ha egy vállalkozásnak nem kell beáraznia azt a bizonytalanságot, amit például az éjfél előtt megjelenő, éjfél után életbe lépő Magyar Közlönyök jelenthetnek, az a polcokra kihelyezett árcímkéken is meglátszódhat. Ez segíthet egyébként a piactorzító árrésstop kivezetésében is: bár egyes termékek esetében valóban jöhet áremelkedés, összességében a piaci, valódi kereslethez-kínálathoz alkalmazkodó viszonyok a teljes szortimenten keresztül normalizálódáshoz vezethetnek.
A cikkünkkel egy időben megjelenő Nyugdíjas-Árkosár is kisebb áresést mért május elejéhez képest a hipermarketekben a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt élelmiszerek körében. A Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkét itt találja.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző hónaphoz képest az általunk vizsgált 30 termék közül 11-nek nőtt az ára – közülük legnagyobb mértékben a túródesszert (+10 százalék) és a krumpli (+33 százalék) drágult. 12 termék lett olcsóbb, mint májusban – a kávé átlagára az akcióknak köszönhetően 16 százalékkal került lejjebb, míg a vizsgált tömény szeszesital 11 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt. A maradék 7 termék átlagára nem változott – magyarán, pont annyiba kerülnek most, mint egy hónapja.
Tavaly júniushoz képest nagyobb a mozgás: a 10 százalékot meghaladó árelmozdulások száma jóval magasabb. Öt termék legalább ennyit drágult – a csokoládé és a gyümölcsjoghurt vezeti a drágulási listát. Nyolc élelmiszer viszont két számjegyű árcsökkenést produkált – az a két termék, ami csak a második körben került be az árrésstopba (és ezzel még nem került ki a bázisból az árrésstop előtti magasabb ár), 40 százalékot meghaladó mértékben lett olcsóbb: a sertésmájasról és az almáról van szó. A tavalyi drágulási rekorder, a narancslé 26 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt a termelési körülmények rendeződésének köszönhetően. Az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze az egy év alatt legalább 10 százalékos árelmozdulást produkáló élelmiszereket:
Havi legolcsóbbak: cseresznye, bazsalikom, ásványvíz
Ebben a rovatban mindig kiválasztunk három terméket, és megvizsgáljuk, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát az általános módszertanunktól eltérve) hol adják azokat a legolcsóbban.
A cseresznyeszezon elkezdődött, de ez még nem igazán látszott meg a hipermarketeken ottjártunkkor: csak az Auchanban találtunk a csonthéjas gyümölcsből, a magyar cserkó kilója 3998 forintba került – az Intersparban és a Tescóban még nem volt elérhető a gyümölcs.
A zöldségosztályon megnéztük a cserepes bazsalikomokat is – ezek frissen használva a főzésnél jönnek jól, ügyesen gondozva, átültetve később akár egy házi pestóhoz elegendő mennyiséget is szüretelhetünk belőle. A Tescóban és az Intersparban is 699 forintért kaphattunk magyar származású cserepes bazsalikomot – az Auchanban ugyan egy százassal olcsóbb volt ugyanez, de az 599 forintos bazsalikom már nem nézett ki jól. Talán néhány ág vagy levél felhasználható volt a növényeken, de esetleges továbbgondozásra nem sok esély látszott.
A tavasz idén sem volt hosszú, hirtelen köszöntött be a nyár és a kánikula – ilyenkor több ásványvíz fogy. A legolcsóbb mentes vizet az Intersparban találtuk, literenként 62,5 forintra jött ki a sajátmárkás ásványvíz. A Tesco sajátmárkása literenként 66, az Auchn Pannon Aqua pedig 74,5 forintért volt kapható ottjártunkkor.
