25 bázisponttal 5,75 százalékra süllyed az irányadó ráta.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júniusban a májusi, több mint kétéves csúcsot követően.

Jókorát csökkent Ausztriában az infláció.

A Hormuzi-szoros körüli balhé csak a kezdet lehet, ha mindenki az Egyesült Államok és Irán nyomdokaiba lép. 200 dolláros olajár, globális infláció is jöhet?

Ez esetben azon, hogy az infláció júniusban csak négy európai országban lett alacsonyabb, mint nálunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Csak kicsit lehet rosszabb a helyezésünk az uniós országokat tekintve az Eurostat által kiszámolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében, amiről bizonyosságot a ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatokból kaphatunk. Üröm az örömben, hogy ehhez az is kellett, hogy a Magyar-kormány még fenntartsa az elődje által bevezetett piactorzító intézkedést, az árrésstopot.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Oroszországban gyorsult az infláció havi és éves szinten júniusban a statisztikai hivatal adatai szerint.

Bár a júniusi infláció 1,7 százalékra lassult, a magyar gazdaság komoly feszültségekkel néz szembe, amelyek ősszel jelentős korrekciót tesznek szükségessé. Az új kormányra vár a költségvetési hiány kezelése és a piaci torzulások felszámolása, ami véget vet az árak jelenlegi stagnálásának – írja Bod Péter Ákos az Mforon.

Az orosz-ukrán háború több ideje zajlik, mint ameddig az első világháború tartott. A Kreml különleges katonai művelet helyett már a nevén nevezi a háborút, miközben a burgonya ára közel a háromszorosára nőtt, az emberek pedig a magánéletüket féltik az állami mobilalkalmazástól. Magyarország továbbra is az orosz gáz és olaj legnagyobb vásárlója az Európai Unióban, ennek változása pedig érzékenyen érintené a választásra készülő orosz kormánypártot.

Kínában júniusban a vártnál lassabb fogyasztóiár-emelkedést és gyorsuló termelői inflációt mértek, miközben a magas energiaárak továbbra is visszafogják a belföldi keresletet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,6 százalékra javította Kína idei GDP-növekedési előrejelzését.

Mindössze 50 ezer körüli tagság maradt a magánnyugdíjpénztárakban, ők viszont nagyon jól jártak az idén. A részvénypiacok szárnyalása és az alacsony infláció miatt a tagok többségének több százezer, sokaknak akár egymillió forintnyi tiszta reálhozammal gyarapodott az egyéni számlája mindössze hat hónap alatt. Ha most visszalépnének a tb-be, ezt is zsebre tehetnék.

Pozitívan lepte meg az elemzőket a júniusi inflációs mutató, ami éves alapon 1,7 százalékra csökkent. Az adat ismét felveti az élelmiszerárréstop kivezetésének kérdését, de azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még annál is bátrabb lehet, mint amit Varga Mihály jegybankelnök a „mini kamatcsökkentési ciklus” június 23-i bejelentésekor kommunikált.

A forint erősödése az exportáló cégek közül azoknak fájhat, akik nem importból szerzik be a nyersanyagokat, félkész termékeket, nem merülnek fel devizában költségeik – vagy nem fedezik pénzügyi eszközökkel a devizakockázatukat. A turizmusban gondot okozhat, ha csökken a külföldi érdeklődés vagy a magyarok közül többen választanak külföldi úticélokat. Munkatársunk a Trend FM műsorában arról is beszélt: a forinterősödés az élelmiszerárak csökkenését is okozza, ami viszont mindenkinek jó hír.

Tavaly nyárhoz képest újabb komoly árcsökkenést jelez a hazai hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés – az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzhatják a hazai inflációt. Sokadik jelzés ez a kormányzatnak az árrésstop kivezetésének időszerűségére, de egyelőre a politikai szempontok érvényesülnek – csak nehogy a végén a magyar beszállítók igyák meg a levét a késlekedésnek.

Lassult az osztrák infláció.

Megérkezett az új Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés.

Ha most júniusban kivezetnék az árrésstopokat és árstopokat, akkor is csak 2 százalékos lenne az idén az infláció a friss Inflációs Jelentés szerint. Olyan jó a helyzet, hogy március óta 2 százalékponttal csökkent a jegybank inflációs várakozása. 

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Tulajdonképpen rózsaszín ködben, de legalábbis a nemzetközi befektetők kegyeiben találta magát a jó magyar forint. Ezt még tetézte mindaz, ami az elmúlt napokban történt. De meddig izmosodhat a hazai fizetőeszköz? Mi lehet a végső fal, ami útját állhatja a forint már-már álomszerű erősödésének az euróval és a főbb devizákkal szemben? Van-e ilyen egyáltalán? Ezeket a kérdéseket válaszolták meg a Privátbankárnak nyilatkozó szakemberek. Íme a részletek.

Kamatot emelhet a cseh jegybank. 

Bár a jókora kellemes meglepetést okozott májusi hazai éves inflációnál a harmonizált fogyasztóiár-index magasabb lett, még így csak négy olyan uniós ország akad, amelyben alacsonyabb lehet ez a mérőszám – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép becsléséből. Bizonyosságot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán délelőtt megjelenő adataiból kaphatunk.

Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában.

A Magyar Nemzeti Bank 2020-2025 közötti alelnöke, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök tanácsadója a június 11-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 99. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Miközben a világ jegybankjai az iráni konfliktus okozta inflációs nyomás miatt kamatemelésre készülnek, a Magyar Nemzeti Bank az irányadó ráták csökkentését fontolgatja. Első ránézésre ez ismét egy unortodox különút, ám a 2026-os választások utáni adatok azt mutatják: Magyarország valójában most kezdi el ledolgozni az elmúlt évek politikai kockázatait és a rendkívül magas kamatprémiumot – írja Bod Péter Ákos.

Az euróövezet központi bankja szeretne olyan monetáris politikát folytatni, ami biztosítja a 2 százalékos inflációt középtávon.

Ha viszont jól használjuk fel az uniós forrásokat, akkor tartósan 3 százalék lehet a következő években a ráta.

Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnak megfelelő mértékben, erőteljesen gyorsult az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme májusban az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics szerdán közzétett adatai alapján.

Fegyelmezett költségvetésre és termelékenységi fordulatra van szükség a magyar gazdaság növekedéséhez, hangzott el a K&H keddi sajtóeseményén.      

Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, havi szinten pedig stagnáltak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Drágák az energiahordozók, elszáll a műtrágya ára, hónapok óta emelkedik a globális élelmiszerár-index – az aggasztó kilátások ellenére mégis kellemes meglepetésben volt részünk június elején a magyarországi hipermarketekben. Lehet, hogy ez csak a vihar előtti csend, de az új kormány hivatalba lépését követő első hónapban a családok számára kifejezetten kedvezően alakultak az élelmiszerárak.

Újabb hónapok teltek el az iráni háború kirobbanása óta, így a 38 tagországot számláló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) menetrendszerűen tovább rontotta, 2,8 százalékra az idei átlagos globális gazdasági növekedési prognózisát. A fő ok az energiaválság és az abból fakadó inflációs kockázatok. Az Európai Unió különösen rosszul járhat, Belgium, Írország és Románia egyenesen recesszióba süllyedhet idén. Miközben a közel-keleti helyzet fő okozója, az Egyesült Államok változatlan növekedési kilátásokkal számolhat.

Fölgyorsult az infláció a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD országaiban áprilisban. Nem meglepő módon az energiaárak jelentős növekedése miatt következett ez be, de drágultak az élelmiszerek is.

A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.

Tovább gyorsult az infláció.

Lejárt az előző kormány által kialkudott moratórium, végigment a bankokon a díjemelési hullám.

Spanyolországban az előző havival azonos ütemben, 3,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves szinten májusban – derült ki a spanyol statisztikai hivatal (Instituto Nacional de Estadística – INE) előzetes adataiból.

Ezúttal is csökkenő árszínvonal volt a jellemző a diszkontokban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának május 26-i ülése után is 6,25 százalékon maradt az alapkamat.

Eredményesen működött az utóbbi több mint egy évben az alapfeladatai ellátására összpontosító Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Kell még mondanom valamit, Ildikó? podcast csütörtöki adásában.

Az iráni válság a magyar gazdaságnak sem kedvez, de biztató jeleket is látnak a szakértők: megérkezhetnek az uniós források, az euróbevezetés híre pedig erősíti a bizalmat az ország iránt – írja az Mfor.hu.

Az Európai Unió Luxemburgban székelő statisztikai hivatala, az Eurostat ugyanis szerda délelőtt teszi közzé a 27 tagországra általa kiszámított áprilisi harmonizált fogyasztóiár-indexeket, amelyek közül a Privátbankár Európai Inflációs Körkép becslése szerint a nyolcadik legalacsonyabb a magyar, 2,6 százalékos érték. Az általános inflációk összevetésében még előkelőbb helyen, a hatodikon végeztünk, ráadásul egész Európában. Kérdés, mi lesz akkor, ha a körülmények lehetővé teszik, hogy az előző kormány hatósági intézkedéseit (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezesse a Magyar-kabinet.

Ez azonban egy kutatás szerint még így is optimista érték.

A török jegybank a februárban várt 16 százalékról 24 százalékra változtatta az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzést – közölte Fatih Karahan bankelnök csütörtökön, amikor ismertette a központi bank negyedéves inflációs jelentését.