Míg a bankkártyás tranzakciók száma a második negyedévben 29 százalékkal emelkedett, a vásárlások összértéke markánsabban, 35 százalékkal bővült. A Biztosdöntés.hu elemzése szerint ez is jelzi az inflációt.

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább emeli a kamatokat annak ellenére is, hogy lassul az eurózóna üzleti aktivitása a rekordmagas infláció mellett - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) vezetője.

Elegendőek e a mostani, immáron sokszor két számjegyű kamatok ahhoz, hogy a szintén bőven két számjegyű inflációt utolérjük? A kriptovaluta-történetnek vége, vagy van még remény, hogy magához tér a piac? (Hangfelvétellel)

Alaposan leesett egyes futamidőkre a hazai állampapírok hozama a múlt héten, de még így is van olyan, amely rövid távon 12,5-13,0 százalékot hoz. A változó kamatozású papírok egy részétől is alacsonyabb kamatot várhatunk. Olyan kötvényünk is van, amely éppen akkor lehet kedvező, ha Magyarország helyzete nem javul, hanem éppen romlik.

A külső és belső bizonytalanságok ellenére a munkaerőpiac nagyon stabil tovább nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma. A feszes munkaerőpiac miatt ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat, vélik a ma publikált adatokat kommentálva a Magyar Bankhholding elemzői.

A BUX felülteljesítő, az OTP és a Richter húzza. A forint is újra erősödik, a 410-es szint vonzza az árfolyamot. A Tesla több tízezer járművet hív vissza Kínában. Az amerikai befektetők ünnepeltek, a fekete péntekre készülnek, közben Európa nehezen találja az irányt.

Alulértékeltek-e a magyar kötvények és a forint? Eleget estek-e már a részvények? A forint maradhat a tartós leértékelődés pályáján, de a magas kamatkülönbözet megtámasztja. A lengyel részvények vonzóbbak, mint a magyarok, az értékalapú részvények jobban teljesíthetnek, mint a növekedési papírok. Figyeljünk a kötvényekre.

A Magyar Bankholding elemzői ugyanis egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Annak köszönhetően, hogy szerintük az infláció 2023 elejétől már lassulni kezdhet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

Az euróövezet éves inflációs rátája októberben 10,6 százalék volt, szemben a szeptemberi 9,9 százalékkal, míg egy évvel korábban a ráta 4,1 százalék volt.

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

A Román Nemzeti Bank felfelé módosította idei és jövő évi inflációs előrejelzését, így erre az évre 16,3 százalékos fogyasztói árindexre számít - közölte Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója hétfőn.

A kormány az üzemanyagokra szinte napra pontosan egy éve, hat élelmiszerre pedig február 1-jétől felhúzott ársapkától az infláció körülbelül 4-5 százalékos csökkenését remélte. Ehhez képest a hazai fogyasztóiár-index európai viszonylatban kiugróan magas, annál csak a háború sújtotta Ukrajnáé, valamint a balti államoké, illetve Moldováé és Törökországé magasabb. A múlt szerdán bejelentett újabb, a krumplira és a tojásra elrendelt ársapkától pedig már a kormány sem vár érdemi inflációcsökkenést. Lehet, hogy a hatósági árak korlátozása nélkül a pénzromlás sem lenne ilyen magas? E paradoxon lehetőségéről is beszélt a Trend FM hétfő reggeli műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Az Egyesült Államok inflációjának jelentős lassulását várják 2023-ban a Goldman Sachs Group Inc. közgazdászai, akik szerint jövőre részben enyhülnek az ellátási lánc problémái és mérséklődik a bérnövekedés.

Az alapján, hogy a hatósági árkorlátozás alá eső termékekből hiányok alakultak ki, ez vár a héten ársapkát kapott krumplira. Ezt még valószínűbbé teszi, hogy annak termelése 10 év alatt a harmadára csökkent.

Jó másfél hónapja elszörnyedve néztük a forint főbb devizákkal szemben soha nem látott tapasztalt mélységeit, egy euró például 434-nél, míg egy dollár 450-nél kötött ki. Ezekhez képest felüdülés, hogy az uniós pénz ma már csak valamivel 400 forint felett cserél gazdát, a zöldhasú jegyzése meg már csaknem a 390-es szintre csökkent. Ennyit jelentett, hogy a piaci gázárak az augusztusi szintjük kevesebb mint harmadára, megawattóránként 100 euróra estek, ami miatt Magyarország energiaimport-számlája is jelentősen vékonyodott? S mi lesz, ha a kormánynak sikerül eloszlatnia az Európai Bizottság jogállamisági aggályait, tovább erősödhet-e a forint, s ha igen, meddig? Erre a kérdésre is kereste a választ legfrissebb Klasszis podcastunkban Tardos Gergellyel, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetőjével főszerkesztőnk, Csabai Károly.

A héten ársapka került a tojásra és a burgonyára is, ennek kapcsán beszélgettek kollégáink, Székely Sarolta, felelős szerkesztő és Király Béla az állami szabályozásról, annak piaci hatásairól. Szóba került, hogy miként hatnak az új lépések az inflációra, és egyáltalán meddig tarthat itthon a drágulás. Képes lehet-e a kormány gátat szabni az inflációnak, esetleg jöhet-e olyan piaci fordulat, amely révén végre mérséklődik a fogyasztói árak emelkedésének üteme.

A tegnapi hurráoptimista amerikai zárásból mára is maradt egy kis jó hangulat, a BUX-ot pedig az OTP húzza. A forint annak ellenére gyengül, hogy a zuhanó dollár és az olcsóbbá váló földgáz is segít neki. A kriptovaluta-piac a legújabb botrány ellenére is felfelé tart. A DAX már bikapiacon van.

Megawattóránként 37 ezer forintnál nem fizetnek többet az áramért Romániában, októberben ott már csökkent az infláció.

A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.

November 14-ig nem büntetnek a krumpli és tojás árstopok megsértése miatt.

A vártnál nagyobb mértékben lassult az infláció.

Az energiaellátási zavarok és az erős inflációs nyomás függvényében, valamint a fokozódó geopolitikai kockázatok árnyékában az euróövezet gazdasági teljesítményének további gyengülésére számít az év hátra lévő részében és a jövő év elején az Európai Központi Bank (EKB) havi rendszeres gazdasági bulletinjének csütörtökön publikált legfrissebb számában.

A Magyar Bankholding vezető elemzője, Suppan Gergely értékelte a friss inflációs statisztikát.

A magas hazai inflációs adat miatt is lehet, hogy a forint gyengül, sokkal jobban, mint a lengyel vagy cseh pénzek. De nemsokára mérséklődhet a forintra nehezedő nyomás. A bitcoin új éves mélypontot ütött, miután a második számú kriptotőzsde megroggyant és ez dominóeffektust okozhat. Számos gyorsjelentés érkezik, holnap az OTP-é is várható.

Októberben az éves infláció az előző hónaphoz képest 1,0 százalékponttal 21,1 százalékra emelkedett, amit döntő mértékben az élelmiszer infláció gyorsulása okozott. Az élelmiszerek 1,2 százalékponttal járultak hozzá az éves infláció emelkedéséhez, míg az üzemanyagok hozzájárulása bázishatás következtében negatív, -0,5 százalékpont volt - állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában szerdán a Magyar Nemzeti bank (MNB).

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ezt be.

Októberben a vártnál nagyobb mértékben lassult az infláció Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint. A csökkenés a lassuló élelmiszerár-emelkedésre vezethető vissza, a maginfláció októberben az előző havi szinten stagnált.

A Központi Statisztikai Hivatal közölte az októberi inflációs adatokat.

Nem csak a kormány tud 40 százalékos átlagos élelmiszerár-emelkedésről: a Privátbankár Árkosár-felmérésében újabb, korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre gyorsult az áremelkedés tempója. 42,7 százalékkal többe kerül most a családi nagybevásárlás, mint egy éve; a tojás, a kenyér és a sajt ára két és félszeresére emelkedett egy év alatt. 34 ezer forint alatt már nincs családi nagybevásárlás - közben az árstop miatt egyre több helyen üresek a polcok, van olyan város, ahol hetek óta nem tudnak cukrot venni a lakók.

A lengyel kormány ezért gyorsan meg is hátrált.

Ami itthon ezer forint, az a szlovák határ túloldalán egy euró.

A Fed a mai kamatdöntő ülésen várhatóan ismét nagy lendülettel, 75 bázisponttal folytatja az inflációs harcot, miközben fokozza a vitát arról, hogy mikor térjen át a kisebb kamatemelésekre, hogy megóvja a világ legnagyobb gazdaságát a visszaeséstől. A hangsúly ezért nem is a döntésen, hanem a sajtótájékoztatón lesz.

Míg hivatalosan 13 százalék az irányadó kamat Magyarországon, a valóságban már 18, aminek következtében elszállt az egyik változó kamatozású államkötvényfajta kamata. A papírt a kisbefektetők is vehetik, bár lehet, hogy hosszabb távon jobban járnak más állampapírfajtákkal. Nagyon vonzó, 12-16 százalékos hozamokat látunk lassan minden fontosabb papírfajtánál.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Sokan most vásárolnának eurót, hogy kicsit erősebb lett a forint. De nem árt tudni, hogy a magas forintkamatok miatt elég méretes forintgyengülésnek kell bekövetkeznie, hogy ez jó stratégiának bizonyuljon. Az sem mindegy, hogy megvásárlás után mennyit kamatozik majd az eurónk.

A korábbi bejelentésével összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Forintos vagy eurós állampapírt vegyek? Mi várható a forintos inflációkövető kötvényektől és az euróban kibocsátott társaiktól, mekkora lesz a következő kamat? Be tudod-e biztosítani magad benzináremelés ellen energiacég-részvényekkel? (Hangfelvétellel.)

Sacperkábé mennyi lehet az infláció, az mennyire érezhető? És a rezsiköltségek emelkedése, hogyan védekeznek az ellen? Mi a vélemény az Oroszország elleni uniós szankciókról? Ha lenne pár millió forint, azt mibe kéne fektetni? A Privátbankár.hu által rendezett Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis diákverseny tavaszi évadának győztesei aktuális kérdéseket tettek fel egyetemistáknak.

Megérkezett az Európai Unió inflációs statisztikája, Magyarország az élvonalban. 

Ismét tíz százalék fölé, a nyáron egyszer már elért 40 évi rekordra gyorsult szeptemberben az éves brit infláció.

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Miért értékelődött le a forint ekkora mértékben az utóbbi hónapokban, s döntögette szinte már naponta a vezető devizákkal szemben a negatív árfolyamrekordokat? Hogyan lehet az, hogy miközben a gázárak már csökkentek, a hazai fizetőeszköz mélyrepülése folytatódott, pedig még kaptunk is halasztást a gázárak kifizetésére? S most már van esély arra, hogy megkapja Magyarország az EU-s forrásokat? Legfrissebb Klasszis podcastunkban főszerkesztőnk, Csabai Károly Nyeste Orsolyával, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjével beszélgetett.

Pár hét alatt szétkapkodták az új, két számjegyű kamatot fizető inflációkövető lakossági államkötvényt. De máris itt az új sorozat, amely nem sokban különbözik a régitől, csak egy hónappal később fizet. Ha Orbán Viktor tényleg legyőzi az inflációt, akár jó befektetés is lehet.

Valóban Európa leggyengébb devizája volt a forint? Az idei gyengeség hogyan néz ki közepes és hosszabb távon, és egész évtizedek alatt? Indokolja-e az infláció mértéke ezt a gyengülést? Lehet, hogy a devizánk még így sem túl olcsó, és könnyűszerrel gyengülhet tovább?

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke az Orbán Viktor rádiós interjúja után sebtében összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a döntéseket.

Ezt is elmondta a miniszterelnök a szokásos, péntek reggeli rádiós interjújában.