Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, különösen azokat, akik a kétszámjegyű infláció ellenére is képesek külföldön nyaralni, és most azt próbálják kisakkozni, mikor váltsanak eurót. A Magyar Nemzeti Bank e heti brutális kamatemelése azzal kecsegtetett, hogy talán megfordul a forint hetek óta tartó gyengülő trendje. Nem így történt. Miért? És minek kell történnie ahhoz, hogy hazai fizetőeszközünk erősödjön? Van ennek egyáltalán reális esélye? Heti videónkban ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.

Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.

Ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium által szervezett csütörtök esti előadáson. A fejlett világban szerinte biztos eljön a recesszió, Magyarországon még nem biztos. Azt is elmondta, hogy az árstopok nem jók, azokból ki kell jönni, de nem mondta meg, hogy mikor. Az árstop-rendszer a jelenlegi tervek szerint október 1-jéig él.

Az MNB csütörtökön mutatta be a friss Inflációs jelentést. Ebből kiderült, hogy a drágulás az ősz folyamán fog tetőzni addig fájdalmas tapasztalatokkal jár majd a vásárlás. Különösen az élelmiszerek esetén, hiszen ott továbbra is 20 százalék feletti lehet az áremelkedés.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

Folytatjuk lángosmustránkat: ezúttal egy budapesti piacon néztünk körbe.

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Sokszor képtelenek betartani az árstop szabályait.

Komoly dilemmában a japán jegybank (BoJ): ösztönözné a gazdaságot és serkentené az inflációt, de erősen gyengül a jen. A BoJ a világ egyetlen központi bankja maradt, amely továbbra is ösztönző monetáris politikát folytat.

A lángoson nincs ársapka, ára az eget verdesi – legalábbis a fővárosban.

A 2021-es év a fejlett piacokon erős fellendülést hozott, így az erre fókuszáló alapok magas hozamokat érhettek el. Ezek között is kiemelkedett a Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap díját elnyerő Budapest USA Részvény Alap, amelynek alapkezelőjével, Miklós Csabával beszélgettünk a piaci trendekről és az új kihívásokról.

Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.

Fokozódó várakozás, hogy a Federal Reserve (Fed) 75 bázisponttal emeli irányadó kamatlábát a ma kezdődő júniusi ülésén, hogy megfékezze a 41 éves csúcsra, 8,6 százalékra emelkedő éves inflációt, ami további dollárerősödést hozhat. Az ezt követő agresszívebb lépések ellen szól viszont a recesszió növekvő veszélye.

Erről is döntés születhet a héten. Vészesen közeledik ugyanis július 1., amikor kifut az üzemanyag- és az élelmiszerárakra egyszer már meghosszabbított korlátozás. A várható fejleményeket járta körül a Trend FM műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Intézkedéscsomagot jelentett be kedden az osztrák kormány, hogy csökkentse a magas infláció miatt a háztartásokra nehezedő terheket, a költségvetés idén 6,3 milliárd eurót fordít erre a célra.

Az élelmiszerek további drágulására kell számítani Németországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeként - hangsúlyozta egy keddi interjúban a német mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki szerint enyhülést csak az hozhat, ha egyes élelmiszereknél megszüntetik az áfát.

Több tényező együttesen okozta, hogy hétfőn a forint az euróval szemben a lélektaninak számító 400-as szint fölé gyengült és dollárárfolyama is negatív rekordot döntött. Az orosz-ukrán háború kitörése óta tartó negatív tendencia megfordításáért a legtöbbet az Orbán-kormány tehet, de – ha kisebb mértékben is – a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is lehet befolyása arra, merre megy tovább a forint. Egy biztosnak tűnik, ha nem történik semmi, akkor a szabadesés folytatódik, s talán hamarabb érjük el a 450-es eurót, mint amennyi idő alatt eljutottunk a február végi 370 körüli szintről a mostani 400-as fölé.

Folytatódik a pénteki rossz hangulat a tőzsdéken, sovány vigasz, hogy az esés átterjedt az olajra. Az OTP márciusi mélypontjai közelében áll, fillérekre van a 400-tól az euró, a dollár/forint pedig csúcsot döntött. A BUX tovább esik, az OTP-vel az élen. Különösen nagy a szakadás a kriptodevizák piacán.

A Covid és a háború fontos tényező, de csak epizódok az árupiacokon, amelyek a maguk útját járják. Ez pedig minden bizonnyal felfelé vezet, ami még sok évig tarthat. Az áremelkedés áremelkedést szülhet. Mutatjuk, melyek azok az erők, amelyek sokkal erősebbek a cár tankjainál vagy a magyar ársapkáknál is.

Örülnének a vásárlók és a boltosok, ha a SZÉP-kártyás kedvezmények tovább élnének, a pandémia alatt padlóra került turisztikai és vendéglátóipari ágazat azonban fenntartásokkal figyeli a SZÉP-kártyás változásokat.

Rossz a hangulat a tőzsdéken, a tegnapi EKB-pofon után ma az amerikai infláció miatt aggódnak. A BUX viszonylag jól tartja magát, de az euró/forint megközelítette eddigi csúcsát. Az elemzők sorra alacsonyabb célárakat közölnek magyar részvényekre, és a forintnál is nehéz reménysugarat találni. Árrobbanás várható a réznél?

Romániában májusban 14,5 százalék volt  az éves inflációs ráta az áprilisi 13,8 százalék után - az élelmiszer kevésbé drágul náluk, mint nálunk.

Munkatársunk az ATV Start című műsorában beszélt a Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményeiről.

Az Európai Központi Bank július 1-jén befejezi az APP keretében történő kötvényvásárlásait, és még abban a hónapban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatlábát, melyet további, akár 50 bázispontos emelés követhet, ha az infláció továbbra sem mérséklődik.

A tőzsdéken rossz a hangulat, miközben az EKB-ra várnak, a BUX viszont tartja magát. A tegnapi nagy gyengülés után ma stagnál a forint. Óriásit ugrott az európai földgáz ára egy texasi kikötőben kitört tűz miatt. A török líra ismét mélyrepülésben, miután az unortodox elnök az évi 70 százalék inflációt minikamatokkal gyógyítaná.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Az európai részvénypiac mínuszban, de bejelentései után tartani tudja magát az OTP. Enyhén gyengül a forint a magas inflációra. Több brókercég változtatott OTP- és Mol-célárán. A legnagyobb MÁP Plusz-sorozatnak fontos határideje közeleg. Új készülékeket mutatott be az Apple.

A maginflációs árindexek növekedése áll a brutális emelkedés háttérében.

A kormány intézkedései legfeljebb tompítani tudják az infláció száguldásának mértékét, derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Más kérdés, hogy ezek nélkül még sokkal fájdalmasabb lenne egy-egy bevásárlás vagy tankolás.

Valószínűleg igen hamar.

Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Erről a gazdaságfejlesztési miniszter beszélt.

A forint történelmi mélypont közelébe süllyedt, ennek okai kerültek szóba aktuális podcastünkben. Barlai Róbert, a Diófa Alapkezelő elnöke, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese szerint a közgazdaságtanban „tökéletes viharként” emlegetett jelenség alakult ki, így a hazai makrogazdasági nehézségek mellett a külső tényezők is a gyengülés irányába mutattak. A kormány az új adók és a beruházások visszafogásának bejelentésével az általa megoldandó feladatot megkezdte, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy stabilizálódjon a forint helyzete. Merre mozdulhat a magyar fizetőeszköz?

Az infláció miatt a lengyelek több mint felének nincs pénze nyaralni.

Kilenc országban mértek áprilisban kétszámjegyű inflációt, öt országban viszont lassult a pénzromlás üteme.

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

Gondosabban kezelik a kasszát a nők.

Egy sikeres évtized és egy sikeres válságkezelés van a magyar gazdaság mögött. Ugyanakkor a koronavírus, majd az orosz-ukrán háború három területen is az egyensúlyok felborulását okozta, amit egy kétéves programmal kell helyreállítani - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Természetesen nem Budapesten. És nem is a Balatonon.   

A héten tette közzé a KSH az első negyedéves GDP adatot, ami kirobbanó növekedésről tanúskodott. Ezek alapján a politikai életet megrengető gazdasági válság nehezen képzelhető el. Orbán Viktor új kabinetje számára az infláció jelenthet kihívást, ám a miniszterjelöltek bemutatkozása során úgy tűnt, ennek kezelésére is megvan a recept.

Európa jókora eséssel igyekszik behozni a tegnapi lemaradást, de az USA-ban is gyenge nyitás várható. Pesten is repkednek a mínuszok, a forint a vesztesek között van, a Richter legalább tartja magát. A Teslánál baleseteket vizsgálnak, és kiteszik egy fontos indexből.

A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Nagy-Britanniában negyven éve nem mértek ilyen ütemű pénzromlást.

Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

Ma reggel 387-nél járt az euró, és a dollár is történelmi csúcsa közelében tartózkodik, de legalább az OTP erősebb. A friss kínai adatok is pocsékak, az USA-ban is arról ötletelnek, lesz-e recesszió. Fog-e még valamit is érni a terra?

Horrorisztikus, több mint húsz éve nem látott inflációs számot közölt a héten a KSH. Ráadásul a 9,5 százalékos éves szintű áprilisi pénzromlás még magasabb is lehetne, ha nem fojtották volna le azt az árstopok. De vajon az utóbbiak ellenére is egyre elviselhetetlenebb drágulás még tovább folytatódhat? S mit tehet ez ellen a jegybank és mit a most megalakuló ötödik Orbán-kormány? Heti videónkban egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Az építőanyagok jelentős drágulása miatt az első negyedévben az építőipar árai több mint 20 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Pedig a háborús hatások csak áprilisban éreztették a hatásukat, amit mutat, hogy a negyedik havi infláció a márciusinál 1 százalékponttal lett magasabb, 9,5 százalék.