Az elszabadult inflációra reagálva a kormány múlt év végén előbb az üzemanyagok, majd múlt héten hat alapvető élelmiszer árát maximálta a kormány. Mindkét alkalommal a termékek kereskedőinek a vállára tette az ezzel járó terhet, maga az állam, például az áfa csökkentésével nem járul ehhez hozzá.

Az élelmiszerárak megugrása is jelentősen hozzájárult a decemberi kiugróan magas inflációhoz. Ráadásul a jelek szerint számottevő javulásra aligha számíthatunk, hiszen több tényező abba az irányba mutat, hogy az infláció továbbra is magas lesz. A kormány által bevezetett árstoptól sem érdemes csodát várni, mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Király Béla.

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén.

Akár 3 millió forintos pénzbírsággal és fél éves üzletbezárással szankcionálhatják azt a kereskedőt, aki nem a most megjelent kormányrendelet szerint viszi vissza a kijelölt termékek élelmiszerek árát a 2021. október 15-ei, vagy azelőtti szintekre.

Innen szép nyerni: az egyik legfontosabb inflációs mutató 20 éves csúcsra emelkedett, a Privátbankár Árkosár-indexe 15 éve nem látott szinten jár - mennyit segít, ha néhány alapélelmiszer árát visszaállítják az októberi szintre?

Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől. Ráadásul kevesebb késéssel követik az inflációt, mint a korábbi sorozatok. A ma közzétett magas inflációs adatot ugyan nem éri el a kamat, de pár hónap múlva ez is változhat.

Minden alapvető cikk ára emelkedett Magyarországon.

A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója árulta el egy interjúban, hogy nem kerülhetnek ki az élelmiszerárstop hatálya alá került termékek a boltok kínálatából. Ugyanis előírják majd a megfelelő mennyiség a polcokon tartását is.

Még mindig maradtak tisztázandó kérdések az Orbán Viktor által tegnap bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban.

A tőzsdék emelkedése megakadt, de a BUX különösen alulteljesítő, amit az egyik brókercég a kormány újabb piacbefolyásoló intézkedéseivel magyaráz. Az MNB nem emelt a kamaton, a forint mégis erős. Kínában a Volkswagennek is gyárat kellett bezárnia a járvány miatt. Solana, vagy ether?

Az új évben is folytatódik a masszív áremelkedési trend az élelmiszereknél: a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérésének adatai szerint újabb csúcsra értek az árak a hipermarketekben, és az áremelkedés tempója is rekordott döntött. Az egyik áruházban pedig egy furcsa árcímkét is találtunk. Nem sokkal cikkünk publikálása előtt jött a hír: a kormány 6 termék esetében befagyasztja az élelmiszerárakat - már értjük, miért.

A Privátbankár Árkosár-felmérés eredményei alapján megbecsültük, mennyivel kell lejjebb vinniük az árakat februártól az üzleteknek. 4 és 26 százalék közötti áremelést törölhet el a kormány az első számításaink szerint, de van olyan termék, ami olcsóbb lett október óta, ezért egyelőre nem sok értelme van a bejelentett intézkedésnek - ez persze később még változhat.

Ez volt Orbán Viktor nagy bejelentése: az október közepi szintre kell visszavágni hat élelmiszer árát.

Decemberben negyvenéves csúcsra nőtt a fogyasztói árindex 12 havi emelkedésének mértéke az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics szerdai jelentése alapján.

A jegybankelnök friss cikkében a rövid válasz hogy nem, a hosszab pedig úgy kezdődik, hogy igen. 

Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját a varsói kormány kedden elfogadott, második inflációellenes csomagja szerint.

Az OECD-országokban is megdőlt az inflációs rekord.

Még olcsóbb lett az euró, délelőtt már 357 forintért is hozzá lehetett jutni. Ma ismét optimista üzemmódban vannak a tőzsdék, de több jegybanki vezető is beszélni fog, és holnap fontos makroadat érkezik. A kínai autóeladások tavaly jól alakultak, de az év végén leromlottak, a VW-csoportra pedig kisebb darab jutott a tortából.

A gyermekek "bevásárlókosarában" több termék is jóval az infláció feletti mértékben drágult, a gyümölcsjoghurt 10 százalék felett, a kakaóscsiga 14, egy szemüvegekeret ára 9 százalékkal kerül például többe, mint tavaly ilyenkor.

A brit adatok alapján ott már tetőzhetett a járvány, és a kórházban ápoltak aránya sem vészes. Fontos inflációs adat és jegybankelnöki beszéd vár ránk a héten, ami előtt óvatosak a tőzsdék. Szépen emelkedik viszont a forint és erősödik a BUX index is. Mitől esett a múlt héten akkorát a bitcoin?

Nem tudják tovább halogatni az áremelést a húsiparosok, át kell hárítani a költségek emelkedését a vevőkre. Ha a sertéshús drágul, akkor minden többe kerül majd, ami sertéshúsból készült.

A tőzsdék hangulata finoman szólva is változékony, ám a forint pénteken is folytatta egész hetes menetelését, délelőtt a 358-as szinthez közelített az euróval szemben az árfolyam.

A vártnál nagyobb inflációt mértek decemberben.

Az euróval szemben már a 360-as szintet kezdi megcélozni a hazai fizetőeszköz. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci várakozásokkal szemben ma nem emeli tovább az irányadó kamatát, a befektetők ebből azt olvashatták ki, hogy azért, mert a novemberi csúcshoz képest akár jelentősebben lassulhatott az infláció. A tőzsdéken viszont pocsék a hangulat, a Fed szerda este publikált jegyzőkönyvére valamennyi részvényindex esett. Mellettük a kriptoeszközök, az arany és az olaj is lejtmenetben van.

  Nem lesz könnyű dolguk a jegybankoknak az idén. Miközben az egyre magasabbra hágó infláció ellenszere a kamatok emelése lehet, az időközben lelassult világgazdaságot olcsóbb hitelekkel lehetne újrapörgetni. Ráadásul a kamatemelés a már amúgy is magas adósságot is még nagyobbra duzzasztja, ami érhetően nem érdeke a kormányoknak. Erre is rámutatott kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Koronavírus, infláció, benzinárak, nyugdíjak – ezek voltak a slágertémák 2021-ben. Nem csoda, hogy a Privátbankár.hu-n megjelent írások közül is e tematikát keresték sokan. Mellettük azonban olyan cikkeinkre is sokan kattintottak, amelyekről első ránézésre talán nem is gondoltuk volna. Lássuk, mi volt a tíz legolvasottabb cikkünk ebben az évben.

15. évére kanyarodik rá 2022-ben a Privátbankár Árkosár-felmérése, ami az idén kicsúcsosodó inflációs folyamatoknak köszönhetően egész évben a figyelem középpontjában állt. A havi rendszerességgel közzétett adatok alapján most éves mérleget vonunk, és megnézzük, melyik élelmiszerek drágultak a legjobban idén és mi lett olcsóbb. Két jóslatunk is valóra vált: az egyik az étolajra vonatkozik, a másik pedig a választási kampányra.

A hálapénz ki-, az új egészségügyi jogviszony bevezetése, az egyetemek privatizációja, a benzinárak és a jelzáloghitel-kamatok befagyasztása, 14 éve nem látott infláció, illetve évtizede nem látott jegybanki kamatemelések, bődületes választási célzatú állami költekezés, közte a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 13. havi nyugdíj visszahozatala. Gondolta volna, hogy 2021-ben a koronavírus-járvány mellett mennyi minden más kerül a címlapokra? Az idei év főbb történéseire tekint vissza főszerkesztőnk, Csabai Károly

A nyugdíjasok számára is fontos adatok láttak napvilágot a héten. Ám ezeknek nem örülhetnek maradéktalanul. Hogy miért fontos az infláció és a GDP-várakozás és hogy ezek jót vagy rosszat vetítenek-e előre a nyugdíjasok számára, arról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél a hét videójában. 

Az MNB volt alelnöke, Király Júlia volt a Klasszis Klub vendége, aki az infláció elleni küzdelem nehézségéről, a gyenge forint fő okairól, egy leendő ellenzéki kormány legsürgősebb gazdasági teendőiről beszélt. Az MNB-nek nincs könnyű dolga, mivel elveszítette hitelességét. Meg kell szüntetni a perverz jövedelem-elosztást, méltányos adózásra, méltányosabb nyugdíjra van szükség – hangozott el.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtök délelőtt publikálta a legfrissebb inflációs jelentést. Most kiderült, hogy az utóbbi időben Matolcsy György miért beszélt tartósan magas inflációról, ahogy az is, mely termékek esetében számíthatunk továbbra is jelentős drágulásra. Ezeken túl a mögöttes folyamatokról is beszélt a jelentést ismertetve az MNB ügyvezető igazgatója, Baksa Gergely.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Csütörtökön kerül sor élő, interaktív adásunkra, amelyben egyebek mellett megtudhatjuk, el lehet-e tüntetni a negatív reálkamatot, mint ahogy azt is, mit tenne az ellenzék, ha nyerne.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Új eurós lakossági inflációkövető papírokat bocsát ki az állam, az eddigieknél hosszabb futamidővel, de alacsonyabb kamatprémiummal. Az időzítés jó, mert egy darabig biztosan vonzó lesz az induló kamat, átmenetileg még a forintkötvényekét is meghaladhatja. Hosszabb távon azonban mégis lehet, hogy a forint lesz a nyerő.

Novemberben rekordmértékben emelkedtek éves bázison a nagykereskedelmi árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően rég látott szintre ugrott a mutató.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

A keddi tőzsdei száguldás megállt, Európában vegyes a tőzsdék teljesítménye. A forint tovább gyengül, a toronymagas inflációs adat nem segített, a piac az MNB-re vár. Megint drágább lett a vasérc, a földgáz és a kávé. Mélyül a kínai ingatlanpiaci krízis.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

Az áremelkedés mértéke elmarad a történelmi csúcstól, de így is fájdalmas lesz az év utolsó nagybevásárlása: a hipermarketekben közel 14 százalékkal többe került minta-élelmiszerkosarunk, mint egy évvel ezelőtt. Az áruházak között minimális a különbség, így spórolni sem könnyű - itt az év utolsó Privátbankár Árkosár-felmérés eredménye, ráadásként szaloncukor-, narancs- és gesztenye-árkörképpel.

Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a Privátbankár.hu friss Árkosár-felmérése, a novemberi infláció, az ipar októberi kibocsátása, a szálláshelyek októberi forgalma, a külkereskedelem októberi teljesítménye.

Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.

Banki vezető tisztségébe került, hogy kiállt Márki-Zay Péter mellett. Ma már az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója. Nemcsak e minőségében kérdezzük Király Júliát a Klasszis Klub következő, december 16-ai adásában arról, győzelme esetén szerinte mit kellene tennie az ellenzéknek. Hanem arról is, hogy mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke, vajon milyen lépéseket tart indokoltnak a 14 éves csúcson lévő infláció lassítása érdekében.

A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

2021-ben eljött a sokak által várt talpraállás, a boltok kinyithattak, az ingázók visszaülhettek az irodájukba, sőt, a legmerészebbek még nyaralni is elmentek. De az égbe szökő energiaárak, a magas adósságállományok és a csúcson túljutott növekedés közepette mégsem jelenthettük ki, hogy a dolgok visszazökkentek a rendes kerékvágásba. A Fidelity International szerint a döntéshozók a 22-es csapdájával néznek szembe: infláció vagy növekedés? A kamatok alacsonyabbak lesznek, és tartósabban, mint gondolták, a Kínai „közös jólét” program hosszú távú lehetőségeket kínál, a klímaválság pedig rányomja bélyegét az eszközallokációra

Az előzetes adatok alapján Németországban tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A pesszimisták, vagyis a fizetéscsökken számítók aránya nagyon alacsony, mindössze 4 százalékos.