Válság, válság, válság – hangzik a sajtóban. A rövid futamidejű magyar papírok kamatait még lefelé húzzák a kamatcsökkentési várakozások, a hosszabbakét nem.

A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.

Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.

Két-három évtizede nem látott szintre emelkedett a világ legnagyobb gazdaságainak állampapírpiaci hozamszintje, ami sokkal nagyobb probléma, mint korábban, mert most az adósságok mennyisége is nagyobb. Lassan az összes kiadás kamatokra megy el. Valakinek ezt meg kell fizetnie – lehet, hogy mi leszünk azok?

Nem csak folytatódott, fel is gyorsult a trend: a Privátbankár Árkosár-felmérések közel 20 éves története során nem mértünk még akkora éves élelmiszerár-csökkenést, mint szeptemberben – a hazai hipermarketeken nem múlik majd az újabb kedvező inflációs adat. Még az iskolai tízórai árán is látszik az áresés – kérdés, hogy ezek után meddig marad még a piactorzító árrésstop.

Júliusban a belföldi értékesítés árai 2,5, az export árai 0,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, az ipari termelői árak átlagosan 1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Enyhe áremelkedést hozott az augusztus a diszkontokban, azonban a 2025-ös árszínvonalhoz képest továbbra is olcsóbb a bevásárlás.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa végigvitte, amit a júniusi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály jegybankelnök bejelentett. A „mini” kamatcsökkentési ciklus keretében a nyár folyamán háromszor mérsékelte az alapkamatot, augusztus 25-én is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra. Varga Mihály a Monetáris Tanács sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az MNB-nek is vannak ezzel kapcsolatban feladatai. Az egyik ilyen a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata, amihez már hozzá is láttak a Szabadság téren.

Az Eurostat mai közlése megerősíti a Privátbankár Európai Inflációs Körkép megállapításait, miszerint a júliusi 1,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban csak két országé volt alacsonyabb, Svédországé és Csehországé.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala ma délelőtt megjelenő adatai szerint a 27 európai uniós tagország közül már csak kettőben lehetett alacsonyabb júliusban az Eurostat által számolt inflációs mutató, a harmonizált fogyasztóiár-index, mint nálunk. De az általános inflációk összevetésében is a negyedik legalacsonyabb a miénk az unióban, valamint az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 kontinentális állam között egyaránt – derül ki lapunk friss Privátbankár Európai Inflációs körképéből.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben gyorsult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júliusban.

Az élelmiszer- és energiaárak alakulása továbbra is a figyelem középpontjában. 

Júliusban rekordalacsony, 1,2 százalékos értékre esett az éves infláció. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy ez hogyan érinti őket, továbbá mi a véleményük a bejelentett gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentésekről, valamint a megtartott árrésstopról.

Tovább csökkent az infláció júliusban a KSH friss adatai szerint. Éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek az árak, júniushoz képest pedig csökkentek.

Júliushoz képest augusztusban mérséklődött az éves árcsökkenés üteme, de még így is – immár a kilencedik egymást követő hónapban – negatív maradt a Privátbankár Árkosár-felmérés árindexe. A rekordokat döntögető hőhullám ellenére ezúttal is akadtak mínuszok: nemcsak éves, hanem havi összevetésben is valamelyest alacsonyabb kosárértéket mértünk a hazai hipermarketekben. A családi nagybevásárlást most 36 ezer forint alatt is meg lehetett úszni, ráadásul számos terméknél kétszámjegyű áresést találtunk.

A 2020-as évek elején elszabaduló infláció és az emelkedő kamatkörnyezet alapjaiban változtatta meg az emberek befektetésekről való gondolkodását. Ráadásul Magyarországon ezek a hatások extrém módon csapódtak le – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. Olyan magas hozamokat lehetett elérni a magyar piacon, mintha 25-30 évet visszarepültünk volna az időben – tette hozzá Jávorka Imre, a Hold Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője. 

Árcsökkenést hozott a július a diszkontokban.

Lengyelországban, a piaci várakozásoknak megfelelően, 3 százalékra gyorsult az éves infláció júliusban a júniusi 2,5 százalékról.

2,8 százalékra gyorsult az infláció júliusban.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Azzal, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának általa megtett aláírásával megszűnt, Magyarországon ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői jogköröket. Bár harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania a parlamentnek, nagy kérdés, hogy a jelenlegi, felfokozott közéleti helyzetben – amelynek még Polgár Judit sakknagymester is áldozatául esett – ki vállalná el ezt a szerepkört.

A tavalyi minimális GDP-növekedés után idén már 1,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, de hosszabb távon javítani kell a nők és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetén az OECD szerint.

Érkezik az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntése. 

Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júniusban a májusi, több mint kétéves csúcsot követően.

Jókorát csökkent Ausztriában az infláció.

A Hormuzi-szoros körüli balhé csak a kezdet lehet, ha mindenki az Egyesült Államok és Irán nyomdokaiba lép. 200 dolláros olajár, globális infláció is jöhet?

Ez esetben azon, hogy az infláció júniusban csak négy európai országban lett alacsonyabb, mint nálunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Csak kicsit lehet rosszabb a helyezésünk az uniós országokat tekintve az Eurostat által kiszámolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében, amiről bizonyosságot a ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatokból kaphatunk. Üröm az örömben, hogy ehhez az is kellett, hogy a Magyar-kormány még fenntartsa az elődje által bevezetett piactorzító intézkedést, az árrésstopot.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Oroszországban gyorsult az infláció havi és éves szinten júniusban a statisztikai hivatal adatai szerint.

Bár a júniusi infláció 1,7 százalékra lassult, a magyar gazdaság komoly feszültségekkel néz szembe, amelyek ősszel jelentős korrekciót tesznek szükségessé. Az új kormányra vár a költségvetési hiány kezelése és a piaci torzulások felszámolása, ami véget vet az árak jelenlegi stagnálásának – írja Bod Péter Ákos az Mforon.

Az orosz-ukrán háború több ideje zajlik, mint ameddig az első világháború tartott. A Kreml különleges katonai művelet helyett már a nevén nevezi a háborút, miközben a burgonya ára közel a háromszorosára nőtt, az emberek pedig a magánéletüket féltik az állami mobilalkalmazástól. Magyarország továbbra is az orosz gáz és olaj legnagyobb vásárlója az Európai Unióban, ennek változása pedig érzékenyen érintené a választásra készülő orosz kormánypártot.

Kínában júniusban a vártnál lassabb fogyasztóiár-emelkedést és gyorsuló termelői inflációt mértek, miközben a magas energiaárak továbbra is visszafogják a belföldi keresletet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,6 százalékra javította Kína idei GDP-növekedési előrejelzését.

Mindössze 50 ezer körüli tagság maradt a magánnyugdíjpénztárakban, ők viszont nagyon jól jártak az idén. A részvénypiacok szárnyalása és az alacsony infláció miatt a tagok többségének több százezer, sokaknak akár egymillió forintnyi tiszta reálhozammal gyarapodott az egyéni számlája mindössze hat hónap alatt. Ha most visszalépnének a tb-be, ezt is zsebre tehetnék.

Pozitívan lepte meg az elemzőket a júniusi inflációs mutató, ami éves alapon 1,7 százalékra csökkent. Az adat ismét felveti az élelmiszerárréstop kivezetésének kérdését, de azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még annál is bátrabb lehet, mint amit Varga Mihály jegybankelnök a „mini kamatcsökkentési ciklus” június 23-i bejelentésekor kommunikált.

A forint erősödése az exportáló cégek közül azoknak fájhat, akik nem importból szerzik be a nyersanyagokat, félkész termékeket, nem merülnek fel devizában költségeik – vagy nem fedezik pénzügyi eszközökkel a devizakockázatukat. A turizmusban gondot okozhat, ha csökken a külföldi érdeklődés vagy a magyarok közül többen választanak külföldi úticélokat. Munkatársunk a Trend FM műsorában arról is beszélt: a forinterősödés az élelmiszerárak csökkenését is okozza, ami viszont mindenkinek jó hír.

Tavaly nyárhoz képest újabb komoly árcsökkenést jelez a hazai hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés – az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzhatják a hazai inflációt. Sokadik jelzés ez a kormányzatnak az árrésstop kivezetésének időszerűségére, de egyelőre a politikai szempontok érvényesülnek – csak nehogy a végén a magyar beszállítók igyák meg a levét a késlekedésnek.

Lassult az osztrák infláció.

Megérkezett az új Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés.

Ha most júniusban kivezetnék az árrésstopokat és árstopokat, akkor is csak 2 százalékos lenne az idén az infláció a friss Inflációs Jelentés szerint. Olyan jó a helyzet, hogy március óta 2 százalékponttal csökkent a jegybank inflációs várakozása. 

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Tulajdonképpen rózsaszín ködben, de legalábbis a nemzetközi befektetők kegyeiben találta magát a jó magyar forint. Ezt még tetézte mindaz, ami az elmúlt napokban történt. De meddig izmosodhat a hazai fizetőeszköz? Mi lehet a végső fal, ami útját állhatja a forint már-már álomszerű erősödésének az euróval és a főbb devizákkal szemben? Van-e ilyen egyáltalán? Ezeket a kérdéseket válaszolták meg a Privátbankárnak nyilatkozó szakemberek. Íme a részletek.

Kamatot emelhet a cseh jegybank.