A Klasszis Podcast vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt.

Egy év alatt az árak átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek, havi szinten pedig 0,2 százalékos volt a drágulás szeptemberben. Az idősek vásárlási szokásait is figyelembe véve a nyugdíjasinfláció éves szinten 1,1 százalék, havi összevetésben 0,1 százalék volt.

2026 nyarán jelentős átrendeződés ment végbe az állampapírpiacokon. Az Egyesült Államokban, Japánban és Európa-szerte többéves vagy több évtizedes csúcsra emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok. A folyamat alól Magyarország sem vonhatja ki magát.

Immár tizenegyedik hónapja csökkennek éves összevetésben az élelmiszerárak a hazai boltokban a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint. Az előző havi rekord után októberben újabb történelmi mélypontra került az éves árindex: ekkora áresést a közel 20 éve futó cikksorozatunk történetében még nem mértünk. Már csak az a kérdés, mikor jelenti be a kormány az árrésstop végét. Megnéztük azt is, melyik élelmiszer meddig használható fel, és miért nem érdemes túl hamar a kukába dobni.

Infláció, kiskereskedelem, költségvetési hiány, ipari termelés – alapvető mutatókat közölnek a héten.

Az euróövezetben hároméves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben.

A héten az amerikai 30 éves államkötvényhozam 2004 óta nem látott szintre ugrott. Vajon az egész világra áthúzódó hatásai hogyan érintik a magyar gazdaságot, mennyire nehezíthetik meg az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését? Erről értekezik legfrissebb elemzésében lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség. A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.

A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.

Csökkentek az árak a diszkontokban.

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

A chicagói Fed elnöke, Austan Goolsbee szerint a jegybank már nem tekinthet átmeneti jelenségként a gazdaságot egyre gyakrabban érő kínálati sokkokra.

Az állampapírok továbbra is az egyik legjobb eszköznek számítanak az infláció elleni harcban, és a vásárlóik köre folyamatosan bővül. A kisbefektetők általában ugyanazokat a kérdéseket teszik fel újra és újra. Biztonságos? Kifizetődő? Rövid távra is jó?

Szakmai közvéleményünket most legfőképp a hazai viszonyoknak az áprilisi politikai fordulatot követő gyors átrendeződése foglalkoztatja, különösen az euróátvétel meghirdetéséből adódó lehetséges új monetáris-fiskális pálya. Eközben izgalmas folyamatok zajlanak a világban, súlyos potenciális következményekkel.

Idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon. A növekedést elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák az MBH Elemzési Centrum legfrissebb, negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint, amelyet csütörtökön ismertettek.

A magyar befektetők jobban tartanak az inflációtól, mint a tőkepiaci ingadozástól, és a biztonságot választják a magasabb hozam helyett – mutatta ki a Lightyear felmérése. Befektetési szempontból adóparadicsom vagyunk, csak sokan nem veszik észre. Bárcsak fizetnék sokkal több adót, mert az azt jelenti, hogy sokkal több hozamom lett – mondta Balogh Petya. Hogyan gazdagodjunk meg lassan?

Gyengüléssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.

A Goldman Sachs és a HSBC is felfelé módosította Fed-kamatpályára vonatkozó előrejelzését a vártnál magasabb amerikai inflációs adatok után.

Hat százalék felett éves szinten a drágulás.

Augusztusban az elemzői várakozásoknak megfelelően 3,4 százalék maradt az éves infláció az Egyesült Államokban. A havi maginfláció azonban a vártnál erősebb lett, ezért a piac már mintegy 85 százalékos esélyt ad a Federal Reserve szeptemberi kamatemelésének.

Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.

Tavaly október óta csökkent az arány, de a nők és a férfiak közötti különbség még mindit széles. 

Válság, válság, válság – hangzik a sajtóban. A rövid futamidejű magyar papírok kamatait még lefelé húzzák a kamatcsökkentési várakozások, a hosszabb kötvények hozamaiban azonban egyre inkább a nemzetközi események és a hazai kockázatok tükröződnek. Ez fontos figyelmeztetés lehet, a lakossági állampapíroknál sem érdemes arra számítani, hogy a kamat örökké csökkenni fog.

A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.

Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.

Két-három évtizede nem látott szintre emelkedett a világ legnagyobb gazdaságainak állampapírpiaci hozamszintje, ami sokkal nagyobb probléma, mint korábban, mert most az adósságok mennyisége is nagyobb. Lassan az összes kiadás kamatokra megy el. Valakinek ezt meg kell fizetnie – lehet, hogy mi leszünk azok?

Nem csak folytatódott, fel is gyorsult a trend: a Privátbankár Árkosár-felmérések közel 20 éves története során nem mértünk még akkora éves élelmiszerár-csökkenést, mint szeptemberben – a hazai hipermarketeken nem múlik majd az újabb kedvező inflációs adat. Még az iskolai tízórai árán is látszik az áresés – kérdés, hogy ezek után meddig marad még a piactorzító árrésstop.

Júliusban a belföldi értékesítés árai 2,5, az export árai 0,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, az ipari termelői árak átlagosan 1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Enyhe áremelkedést hozott az augusztus a diszkontokban, azonban a 2025-ös árszínvonalhoz képest továbbra is olcsóbb a bevásárlás.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa végigvitte, amit a júniusi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály jegybankelnök bejelentett. A „mini” kamatcsökkentési ciklus keretében a nyár folyamán háromszor mérsékelte az alapkamatot, augusztus 25-én is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra. Varga Mihály a Monetáris Tanács sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az MNB-nek is vannak ezzel kapcsolatban feladatai. Az egyik ilyen a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata, amihez már hozzá is láttak a Szabadság téren.

Az Eurostat mai közlése megerősíti a Privátbankár Európai Inflációs Körkép megállapításait, miszerint a júliusi 1,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban csak két országé volt alacsonyabb, Svédországé és Csehországé.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala ma délelőtt megjelenő adatai szerint a 27 európai uniós tagország közül már csak kettőben lehetett alacsonyabb júliusban az Eurostat által számolt inflációs mutató, a harmonizált fogyasztóiár-index, mint nálunk. De az általános inflációk összevetésében is a negyedik legalacsonyabb a miénk az unióban, valamint az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 kontinentális állam között egyaránt – derül ki lapunk friss Privátbankár Európai Inflációs körképéből.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben gyorsult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júliusban.

Az élelmiszer- és energiaárak alakulása továbbra is a figyelem középpontjában. 

Júliusban rekordalacsony, 1,2 százalékos értékre esett az éves infláció. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy ez hogyan érinti őket, továbbá mi a véleményük a bejelentett gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentésekről, valamint a megtartott árrésstopról.

Tovább csökkent az infláció júliusban a KSH friss adatai szerint. Éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek az árak, júniushoz képest pedig csökkentek.

Júliushoz képest augusztusban mérséklődött az éves árcsökkenés üteme, de még így is – immár a kilencedik egymást követő hónapban – negatív maradt a Privátbankár Árkosár-felmérés árindexe. A rekordokat döntögető hőhullám ellenére ezúttal is akadtak mínuszok: nemcsak éves, hanem havi összevetésben is valamelyest alacsonyabb kosárértéket mértünk a hazai hipermarketekben. A családi nagybevásárlást most 36 ezer forint alatt is meg lehetett úszni, ráadásul számos terméknél kétszámjegyű áresést találtunk.

A 2020-as évek elején elszabaduló infláció és az emelkedő kamatkörnyezet alapjaiban változtatta meg az emberek befektetésekről való gondolkodását. Ráadásul Magyarországon ezek a hatások extrém módon csapódtak le – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. Olyan magas hozamokat lehetett elérni a magyar piacon, mintha 25-30 évet visszarepültünk volna az időben – tette hozzá Jávorka Imre, a Hold Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője. 

Árcsökkenést hozott a július a diszkontokban.

Lengyelországban, a piaci várakozásoknak megfelelően, 3 százalékra gyorsult az éves infláció júliusban a júniusi 2,5 százalékról.

2,8 százalékra gyorsult az infláció júliusban.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Azzal, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának általa megtett aláírásával megszűnt, Magyarországon ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői jogköröket. Bár harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania a parlamentnek, nagy kérdés, hogy a jelenlegi, felfokozott közéleti helyzetben – amelynek még Polgár Judit sakknagymester is áldozatául esett – ki vállalná el ezt a szerepkört.

A tavalyi minimális GDP-növekedés után idén már 1,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, de hosszabb távon javítani kell a nők és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetén az OECD szerint.

Érkezik az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntése. 

Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júniusban a májusi, több mint kétéves csúcsot követően.