Romlott a VOSZ Barométer, ami leginkább a pontos gazdaságpolitikai irányok hiányával magyarázható.

Idén már nem változik semmi, jövőre viszont minden jelentősebb gazdaság meglódulhat.

Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.

Bár az áprilisi kormányváltás és az EU-párti fordulat azonnali optimizmust hozott a pénzügyi piacokon, a forint erősödése és az uniós források felszabadítása önmagában még nem oldja meg a reálgazdaság strukturális problémáit. Bod Péter Ákos legfrissebb elemzése szerint a kétezer-harmincas eurócsatlakozási céldátum eléréséhez az új kabinetnek fel kell számolnia az előző rendszer torz piaci örökségét és a modern gazdaságtörténet példátlan stagnálását.

Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.

Jó hírek és rossz kilátások egyaránt felbukkannak az elemzői kommentárokban.

Először döntött kamatemelésről az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) 2023. február óta szerdán, összhangban a piaci várakozásokkal.

A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 

Egy év alatt az árak átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek, havi szinten pedig 0,2 százalékos volt a drágulás szeptemberben. Az idősek vásárlási szokásait is figyelembe véve a nyugdíjasinfláció éves szinten 1,1 százalék, havi összevetésben 0,1 százalék volt.

2026 nyarán jelentős átrendeződés ment végbe az állampapírpiacokon. Az Egyesült Államokban, Japánban és Európa-szerte többéves vagy több évtizedes csúcsra emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok. A folyamat alól Magyarország sem vonhatja ki magát.

Immár tizenegyedik hónapja csökkennek éves összevetésben az élelmiszerárak a hazai boltokban a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint. Az előző havi rekord után októberben újabb történelmi mélypontra került az éves árindex: ekkora áresést a közel 20 éve futó cikksorozatunk történetében még nem mértünk. Már csak az a kérdés, mikor jelenti be a kormány az árrésstop végét. Megnéztük azt is, melyik élelmiszer meddig használható fel, és miért nem érdemes túl hamar a kukába dobni.

Infláció, kiskereskedelem, költségvetési hiány, ipari termelés – alapvető mutatókat közölnek a héten.

Az euróövezetben hároméves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben.

A héten az amerikai 30 éves államkötvényhozam 2004 óta nem látott szintre ugrott. Vajon az egész világra áthúzódó hatásai hogyan érintik a magyar gazdaságot, mennyire nehezíthetik meg az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését? Erről értekezik legfrissebb elemzésében lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség. A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.

A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.

Csökkentek az árak a diszkontokban.

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

A chicagói Fed elnöke, Austan Goolsbee szerint a jegybank már nem tekinthet átmeneti jelenségként a gazdaságot egyre gyakrabban érő kínálati sokkokra.

Az állampapírok továbbra is az egyik legjobb eszköznek számítanak az infláció elleni harcban, és a vásárlóik köre folyamatosan bővül. A kisbefektetők általában ugyanazokat a kérdéseket teszik fel újra és újra. Biztonságos? Kifizetődő? Rövid távra is jó?

Szakmai közvéleményünket most legfőképp a hazai viszonyoknak az áprilisi politikai fordulatot követő gyors átrendeződése foglalkoztatja, különösen az euróátvétel meghirdetéséből adódó lehetséges új monetáris-fiskális pálya. Eközben izgalmas folyamatok zajlanak a világban, súlyos potenciális következményekkel.

Idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon. A növekedést elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák az MBH Elemzési Centrum legfrissebb, negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint, amelyet csütörtökön ismertettek.

A magyar befektetők jobban tartanak az inflációtól, mint a tőkepiaci ingadozástól, és a biztonságot választják a magasabb hozam helyett – mutatta ki a Lightyear felmérése. Befektetési szempontból adóparadicsom vagyunk, csak sokan nem veszik észre. Bárcsak fizetnék sokkal több adót, mert az azt jelenti, hogy sokkal több hozamom lett – mondta Balogh Petya. Hogyan gazdagodjunk meg lassan?

Gyengüléssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.

A Goldman Sachs és a HSBC is felfelé módosította Fed-kamatpályára vonatkozó előrejelzését a vártnál magasabb amerikai inflációs adatok után.

Hat százalék felett éves szinten a drágulás.

Augusztusban az elemzői várakozásoknak megfelelően 3,4 százalék maradt az éves infláció az Egyesült Államokban. A havi maginfláció azonban a vártnál erősebb lett, ezért a piac már mintegy 85 százalékos esélyt ad a Federal Reserve szeptemberi kamatemelésének.

Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.

Tavaly október óta csökkent az arány, de a nők és a férfiak közötti különbség még mindit széles. 

Válság, válság, válság – hangzik a sajtóban. A rövid futamidejű magyar papírok kamatait még lefelé húzzák a kamatcsökkentési várakozások, a hosszabb kötvények hozamaiban azonban egyre inkább a nemzetközi események és a hazai kockázatok tükröződnek. Ez fontos figyelmeztetés lehet, a lakossági állampapíroknál sem érdemes arra számítani, hogy a kamat örökké csökkenni fog.

A magyar fizetőeszköz a múlt héten nagyot erősödött, hiszen az első napokban még a 370-es szint körül járt az euróval szemben, pénteken pedig 361-es kurzust is láthattunk. A háttérben a jegybanki politika változásáról szóló hírek állnak, de a következő hónapokban még többtényezős lesz ez az egyenlet.

Az élelmiszerárak évtizedek óta nem látott mértékű csökkenése segítette, a szolgáltatások viszont emelték az inflációt augusztusban. Ami összességében éves alapon enyhén, 1,3 százalékra gyorsult. Havi alapon pedig a 0,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg augusztusban az előző év azonos hónapi értéket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban 1,2 százalékos volt a drágulás mértéke, ami akkor közel 10 éves mélypontnak számított.

Két-három évtizede nem látott szintre emelkedett a világ legnagyobb gazdaságainak állampapírpiaci hozamszintje, ami sokkal nagyobb probléma, mint korábban, mert most az adósságok mennyisége is nagyobb. Lassan az összes kiadás kamatokra megy el. Valakinek ezt meg kell fizetnie – lehet, hogy mi leszünk azok?

Nem csak folytatódott, fel is gyorsult a trend: a Privátbankár Árkosár-felmérések közel 20 éves története során nem mértünk még akkora éves élelmiszerár-csökkenést, mint szeptemberben – a hazai hipermarketeken nem múlik majd az újabb kedvező inflációs adat. Még az iskolai tízórai árán is látszik az áresés – kérdés, hogy ezek után meddig marad még a piactorzító árrésstop.

Júliusban a belföldi értékesítés árai 2,5, az export árai 0,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, az ipari termelői árak átlagosan 1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Enyhe áremelkedést hozott az augusztus a diszkontokban, azonban a 2025-ös árszínvonalhoz képest továbbra is olcsóbb a bevásárlás.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa végigvitte, amit a júniusi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály jegybankelnök bejelentett. A „mini” kamatcsökkentési ciklus keretében a nyár folyamán háromszor mérsékelte az alapkamatot, augusztus 25-én is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra. Varga Mihály a Monetáris Tanács sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az MNB-nek is vannak ezzel kapcsolatban feladatai. Az egyik ilyen a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata, amihez már hozzá is láttak a Szabadság téren.

Az Eurostat mai közlése megerősíti a Privátbankár Európai Inflációs Körkép megállapításait, miszerint a júliusi 1,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban csak két országé volt alacsonyabb, Svédországé és Csehországé.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala ma délelőtt megjelenő adatai szerint a 27 európai uniós tagország közül már csak kettőben lehetett alacsonyabb júliusban az Eurostat által számolt inflációs mutató, a harmonizált fogyasztóiár-index, mint nálunk. De az általános inflációk összevetésében is a negyedik legalacsonyabb a miénk az unióban, valamint az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 kontinentális állam között egyaránt – derül ki lapunk friss Privátbankár Európai Inflációs körképéből.

Kanadában az elemzők által vártnál erőteljesebben gyorsult a fogyasztói árak éves növekedési üteme júliusban.

Az élelmiszer- és energiaárak alakulása továbbra is a figyelem középpontjában. 

Júliusban rekordalacsony, 1,2 százalékos értékre esett az éves infláció. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy ez hogyan érinti őket, továbbá mi a véleményük a bejelentett gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentésekről, valamint a megtartott árrésstopról.

Tovább csökkent az infláció júliusban a KSH friss adatai szerint. Éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek az árak, júniushoz képest pedig csökkentek.

Júliushoz képest augusztusban mérséklődött az éves árcsökkenés üteme, de még így is – immár a kilencedik egymást követő hónapban – negatív maradt a Privátbankár Árkosár-felmérés árindexe. A rekordokat döntögető hőhullám ellenére ezúttal is akadtak mínuszok: nemcsak éves, hanem havi összevetésben is valamelyest alacsonyabb kosárértéket mértünk a hazai hipermarketekben. A családi nagybevásárlást most 36 ezer forint alatt is meg lehetett úszni, ráadásul számos terméknél kétszámjegyű áresést találtunk.

A 2020-as évek elején elszabaduló infláció és az emelkedő kamatkörnyezet alapjaiban változtatta meg az emberek befektetésekről való gondolkodását. Ráadásul Magyarországon ezek a hatások extrém módon csapódtak le – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. Olyan magas hozamokat lehetett elérni a magyar piacon, mintha 25-30 évet visszarepültünk volna az időben – tette hozzá Jávorka Imre, a Hold Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője. 

Árcsökkenést hozott a július a diszkontokban.

Lengyelországban, a piaci várakozásoknak megfelelően, 3 százalékra gyorsult az éves infláció júliusban a júniusi 2,5 százalékról.