Súlyos kritikákat fogalmazott meg Pogátsa Zoltán a kormány gazdaságpolitikájáról.

Már kétszer módosította a GDP-vel kapcsolatos várakozását az MBH Bank, az új prognózis mindössze 1,1 százalék. Az euró ára 400-410 forint között alakulhat a következő időszakban. 

Jön az újabb kamatfizetés a Prémium Magyar Állampapíroknál. Mit tesznek a kisbefektetők a milliárdokkal? Erről beszélgetett, Herman Bernadett, a Privátbankár főmunkatársa a Trend FM hétfői adásában.

Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,1 százalék volt áprilisban, miután márciusban 2,9 százalékos növekedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) hétfőn közzétett végleges adataiból.

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Olaszországban 1,9 százalékkal, az előző havival megegyező ütemben nőttek a fogyasztói árak áprilisban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken közzétett végleges adataiból.

  A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – vélik a CIB Bank elemzői. A korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP.   

Rég láttunk hasonlót.

Az Egyesült Államokban váratlanul több mint négyéves mélypontra lassult az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme áprilisban, havi szinten pedig a vártnál kisebb mértékben emelkedett a fogyasztói árindex.

Az árrésstop és más, a piaci működést korlátozó intézkedések rövid távon segíthetik az infláció visszaszorítását, de hosszabb távon alulbecsülik ezek negatív hatását – mondta munkatársunk a TrendFM műsorában, ahol az amerikai gyorsjelentési szezon is szóba került.

Rossz adat jött az ukrán gazdaságból.

Áprilisban folytatódott a fogyasztói és termelői árak csökkenése Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szombati jelentése alapján, ami a vámháborúnak is betudható.

A vártnál magasabb áprilisi inflációs adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Kereskedelmi Szövetség mellett reagáltak az elemzők. 

A Budapesti Értéktőzsde két zászlóshajója is jelentett, mindkettő pozitív fogadtatásra lelt. Az inflációt azonban inkább kellemetlen meglepetésként értékelték az elemzők. A forint átmeneti gyengülés után erősödni kezdett, a bitcoin százezer dollár felett forog, a hányatott sorsú ether pedig valósággal felrobbant.

Az áprilisban már egész hónapon át érvényes hatósági korlátozás ellenére márciushoz képest nőttek az árak. Az élelmiszerek is csak 1,3 százalékkal mérséklődtek.

A Privátbankár Árkosár-felmérésben szereplő árrésstoppal érintett termékek májusban valamivel drágábbak lettek, mint egy hónapja, összességében mégis csökkent a végösszeg áprilishoz képest – hála annak, hogy a hipermarketek nem próbálják meg a többi termék drágításával pótolni a veszteséget. Bár vannak árrésstopos termékek, amelyek jóval olcsóbbak most, mint tavaly, fájó látni, hogy mennyivel drágább a családi nagybevásárlás, mint 2024 májusában.

Hiába a magas fizetések, Svájcban is egyre több család választja inkább a német boltokat, ott ugyanis feleannyiba kerülhet például egy flakon tisztítószer. A határmenti városokban már külön bevásárlóökoszisztéma épült a svájci vásárlókra, akik tudatosan terveznek, számolnak és spórolnak. Ez azonban nem mindenkinek tetszik. Van helye moralizálásnak ilyen esetben? 

Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában annak kapcsán, hogy a múlt heti gyászos GDP-mutató után a héten több fontos makrogazdasági adat (kiskereskedelem, ipar, infláció) érkezik.

Az eurózónában is maradt az infláció 2,2 százalékon áprilisban.

Rossz ötlet az OKSZ szerint az árrésstop kiterjesztése. 

Áremelkedést hozott a március a magyar gyárakban. 

A legkeresettebb mosószerek ára néhány év alatt másfélszeresére ugrott Romániában. A drágulás a hivatalos adatok szerint nem márka- vagy gyártófüggő.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. 

Donald Trump minden egyes érthetetlen cselekedete növeli a piaci bizonytalanságot, ez pedig a befektetőket egyértelműen az arany felé tereli. A nemesfém szárnyalása mögött persze más tényezők is állnak. A szakértők véleménye erősen megoszlik, hogy meddig tarthat a hegymenet, de van néhány mutató, ami előre jelezheti a fordulatot.

Több új lakossági állampapírt kínálnak április 23-tól, egy részük kamatozása változatlan, csak a futamidőket hosszabbítják. A magyarok egyik kedvenc állampapírjánál azonban ismét kurtítottak a kamatprémiumon, ami mostanában nem ritkaság. Így is megveszik?

A kormány bevezette az árrésstoppot, valamint fellépett a bankok és telefontársaságok áremelései ellen. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit érzékelnek az árcsökkenésekből, és hogy szerintük mi az infláció fő oka.

Márciusban az előzetesen becsültnek megfelelően mérséklődött az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.

Orbán Viktor miniszterelnök az állami médiának beszélt az inflációs helyzetről.

Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Közleményben dicséri a bankok lépését Nagy Márton minisztériuma.

A tőzsdék végre zöldbe borultak a tárgyalások reménye miatt, de a helyzet törékeny, a veszély nem múlt el. A BUX is szépen emelkedik, a forint viszont gyengécske, értékéről új számítás látott napvilágot. Jön a Richter-osztalék, áprilisban is alacsony maradhat a pénzromlás, felülteljesítő volt a bitcoin.

A szaktárca szerint az árrésstop húzta lejjebb az inflációt. A piaci értékelések a magas maginflációra hívják fel a figyelmet, egyúttal a kamatpályára is tesznek utalást. 

Bár az élelmiszerárak emelkedése még mindig magas, a szolgáltatások drágulása lassult, miközben az üzemanyagárak csökkentek – ezek járulhattak hozzá ahhoz, hogy az éves fogyasztóiár-index egy hónap alatt közel 1 százalékponttal, 4,7 százalékra lassult. Azért a maginfláció magas szintje miatt nem árt az óvatosság.

Donald Trump új vámjai éppen úgy elkaszálják az indokínai ruhagyártó üzemek rosszul fizetett alkalmazottait, mint az amerikai középosztálybelieket. Az elnök nem fogja elismerni, hogy hibázott.

Az árrésstop bevezetése óta először jelenik meg a Privátbankár Árkosár-felmérés – a mi méréseink szerint is nagyjából annyival csökkentek az árak, mint amennyit a miniszter számolt. A jelentős beavatkozással a négy hónappal ezelőtti szintre sikerült visszalökni a családi élelmiszer-bevásárlás árát, a jövő havi inflációs mutató is kedvezőbb lehet – de hogy mindez milyen hatásokat okoz majd hosszabb távon, azt nem tudni.

Provokáció vagy baráti gesztus Orbán Viktor részéről Netanjahu budapesti fogadása? Magára nem tartja érvényesnek a szabályokat a magyar kormány. Jönnek az adatok: akkor ennyit a fantasztikus évről? De mi van, ha már az adatokat is kozmetikázzák? Baj. Egymást tapossák a pártok a vidéki szavazatokért, ezért tolja a szélsőjobboldali témákat a Fidesz? Magyar Péter meddig tud hallgatni? Trump is odavert egyet a magyar gazdaságnak is, de a száj- és körömfájás katasztrófát hozhat. E témákról is vitakoztak a Klasszis lapcsoport újságírói, Bózsó Péter, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát friss adásában.

Egy friss felmérésből az derült ki, hogy megszűnőben van az az igényes fogyasztóréteg, amely ragaszkodott az ismert, megszokott, bevált termékmárkákhoz vásárlásai során.

Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.

A kormány az alapvető élelmiszerekre árésstopot vezetett be a kiskereskedelmi láncok számára. Járókelőket kérdeztünk, hogy ez hogyan érint őket, és szerintük a kormány képes lesz-e az élelmiszerek kiugró áremelkedésének letörésére.

Az MNB szerint az infláció csak 2026 elején térhet vissza a célsávba, a növekedés idén mérsékelten alakul.

Összesen 1000 termékből 874-nek az ára csökkent a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

A stagfláció réme mindkét vezetőt arra késztette, hogy bűnbaknak tegye meg a központi bankjuk vezetőjét. A büntetővámok áprilisi, tömeges bevezetésével, a kormányzati alkalmazottak elbocsátásával és a bevándorlók kitoloncolásával Trump a stagflációtól való félelmet kelti fel. Az orosz infláció pedig az Ukrajna elleni invázió miatt emelkedik. Káncz Csaba jegyzete.

Ritkán látott jelenség figyelhető meg most, az intézményi befektetőknek kibocsátott állampapírok hozama a szabadpiacon meghaladja egyes lakossági kötvényekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rohanni kell ezeket megvenni, mert a magasabb hozamhoz magasabb kockázat is tartozik. Lehet, hogy mindig azt érdemes venni, aminek a feltételeit az állam épp rontani fogja?

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A kormány által ígért repülőrajt helyett az év elején minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye. A januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléshez képest februárban 5,5-5,6 százalék között volt a hivatalos infláció, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak a szám szerinti növekedés ellenére a tavalyinál is kevesebbet érnek a boltokban. Folytatjuk a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Farkas András nyugdíjszakértővel.

Orbán Viktor beszéde összeszedettebb és célzottabb volt, Magyar Péter hatalmas öngólt lőtt – állítja Nagy Attila Tibor politikai elemző. Kiket és hogyan próbált megszólítani a két nagy párt vezetője a nemzeti ünnepen és mennyire sikerült ez? Miért látszik csökkenni a Tisza Párt lendülete? Van-e új a poloskázásban? E kérdések is szóba kerültek a Klasszis Podcast legújabb adásában. A szakértőt Litván Dániel, az Mfor és a Privátbankár újságírója kérdezte.