Már harminc éve készíti el minden hónapban a GKI Gazdaságkutató Zrt. a konjunktúrafelmérését az Európai Bizottság támogatásával és módszertanával. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a magyar folyamatokat pontosan össze lehessen hasonlítani az európai tendenciákkal.
Októberben az összevont index (ami a lakossági és az üzleti várakozásokat is tükrözi) szeptemberhez képest nem változott (egy hónappal korábban 1 ponttal emelkedett). A stagnálás ellenére a mélyben viszont érdekes folyamatok játszódnak le.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Most az üzleti szféra indult meg
„Egyfajta összemosódás következett be: a fogyasztói bizalom enyhén mérséklődött, míg az üzleti bizalom szerény mértékben javult” – kezdte az indexet bemutató sajtótájékoztatót Petz Raymund, a GKI vezető kutatója.
Hosszabb távra visszatekintve, az üzleti bizalmi index 2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanása és a konfliktussal járó energiaválság után kezdett mélyrepülésbe, majd egy iránykereső időszak után 2025 júliusában érte el a mélypontot, amikor -15 pontra került.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Innen egy lassú emelkedés indult el (idén márciusban -12 ponton állt az index), az április 12-i országgyűlési választások után pedig júliusig folytatódott ez a trend (amikor hároméves csúcsra ugrott a mutató).
„Bár az elmúlt hónapokban ismét enyhén optimistábbak lettek a cégek, az üzleti bizalmi index még jelentősen elmarad a hosszú távú, 25 éves átlagtól. Augusztusban volt egy komoly negatív korrekció, az elmúlt két hónapban tért vissza a növekedés”
– tette hozzá Petz Raymund.
Komorak a magyar cégek Európában
A GKI vezető kutatója ezt követően egy nagyon érdekes európai uniós összehasonlítást tett, amiből kiderült, hogy a magyar cégek borúsabban látják a helyzetüket és tekintenek a jövőbe, mint általában az Európai Unió vállalatai.
„Míg az európai uniós hosszú távú átlag az üzleti bizalmi indexben -1 pont, addig a magyar cégeké -4 pont. Az Európai Unióban jellemzően a közel-keleti konfliktus és az elszabaduló energiaárak mozgatták a mutatót az elmúlt hónapokban, idehaza viszont a cégek körében is a választási hatás volt a meghatározó, a Tisza győzelmét követően emelkedett a bizalmi indikátor” – fogalmazott.
Nem sokan várták egy fél éve, de az ipar állt az élre
Majd hozzátette, hogy a GKI összesen négy alágazat hangulatát méri fel, márpedig itt egy őrségváltás történt.
„Már második hónapja az ipari index mutatja a legnagyobb növekedést (októberben másfél ponttal), és átvette a vezető szerepet az előtte lévő két és fél évben a legderűlátóbbnak számító üzleti szolgáltatásoktól”
– emelte ki Petz Raymund.
Ebben szerepe lehet a nemzetközi konjunktúra javulásának is, hiszen a hazai iparban előállított termékek nagy része exportra megy. A legoptimistábbak az iparon belül a nagyvállalatok, a villamos berendezéseket gyártó cégek (ide tartozik a hosszas vesszőfutás után talán végre életjeleket mutató akkumulátorgyártás), illetve a járműipar.
Azt viszont sok elemző elmondta korábban, hogy az idei első félévben makrogazdasági szinten is feltámadó ipar növekedése egyáltalán nem széles alapokon nyugszik. A Klasszis Podcastban a legutóbbi vendégünk, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza egyenesen három nagy multi, a német BMW és Mercedes, illetve a tajvani Foxconn magyarországi gyárait emelte ki.
A teljes beszélgetést itt nézhetik, hallgathatják vissza:
Az építőiparban van a baj
Visszatérve az egyes ágazatokra, az üzleti szférában jelenleg egyértelműen az építőipari cégek a legborúlátóbbak.
„Az építőipari index 2026 közepe óta csökken, októberben 3 ponttal apadt. A cégek körében magas a bizonytalanság, bár vannak pozitív jelek, akár az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt. Ennek a hatása viszont még nem gyűrűzött át az építőipari szereplőkhöz”
– magyarázta Petz Raymund. Az építőiparhoz hasonlóan alakul a kereskedelmi cégek dinamikája is – ahogy fogalmazott – „bár itt még viszonylag magas szinten van” a bizalmi mutató.
A kereskedelemben emelnének a legtöbben árat
Ezt követően Petz Raymund két fontos indikátort emelt ki, ami a cégek foglalkoztatási terveit, illetve áremelési szándékait számszerűsíti. Mint mondta:
„A foglalkoztatási indikátorban ismét csökkenést láttunk, továbbra is a hosszú távú átlag alatt alakul a mutató. A megkérdezett vállalkozások 7 százaléka számít létszámbővítésre, 14 százalékuk -csökkentésre. A legrosszabb helyzet az építőiparban van, ahol mindössze 4 százalék venne fel új embereket, 22 százalék viszont elbocsátana.”
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ami az áremelési szándékokat illeti, összességében júniusig csillapodott a cégek inflációs várakozása, azóta pedig egy stagnálás figyelhető meg.
„A cégek 18 százaléka tervez áremelést, az árak csökkentésére pedig 8 százalékuk készül. A kereskedelemben látható a legmarkánsabb áremelési szándék, a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt így. Ez egy kissé rossz hír a fogyasztóknak”
– zárta prezentációját Petz Raymund.
Korrigál a lakosság a választási mámorból
Majd Udvardy Attila vezető kutató vette át a szót. A legfontosabb adattal kezdett: a fogyasztói bizalmi index mínusz 6,1 pontra csökkent.
„Ez egy korrekciós folyamat része, miután a nyáron még nyolcéves rekordszinten járt a mutató. A júliusban látott 1,6 pontnál csak 2002-ben és 2018-ban láttunk magasabbat. Ezek a lokális csúcsok Magyarországon jellemzően a választásokhoz kötődnek” – mutatott rá Udvardy Attila.
Aki újságírói kérdésre elmondta, nincs szó arról, hogy kiábrándult, vagy nagyon pesszimistává vált volna a lakosság, inkább a túlzott várakozások korrekcióját látjuk, ami természetes folyamatnak is tekinthető.
Széles amplitúdón ingadozik a hangulatunk
A lakossági attitűdöt a négy alindex közül egyértelműen a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó várakozások mozgatják. „Ez a leginkább volatilis mutató, ami a választások után óriásit ugrott, megközelítve a mindenkori, 2002. tavaszi rekordot. Most pedig ez a részindex húzza le a lakossági bizalmat” – tette hozzá a GKI vezető kutatója.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Tragédiáról azért sincs szó, mert eközben a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó kilátásai stabilan mozognak, a megtakarítási hajlandóság (ami azt mutatja, hogy a következő egy évben az adott személy mennyire látja reálisnak, hogy félre tud tenni) pedig júniusban rekordszintre emelkedett.
Európai uniós összehasonlításban a lakosság sokkal optimistább, mint a vállalatok. A magyar index az április 12-i választások idején a csúcsra tört az EU 27 tagállamának mezőnyében, közel 20 ponttal meghaladva az uniós átlagot.
Udvardy Attila kiemelte, hogy a magyar index mutatja a legnagyobb ingadozásokat a legmélyebb zuhanástól a legnagyobb felpattanásig.
„Ez a heves volatilitás egy nagyobb sérülékenységre utal. Összességében is az látható, hogy a kelet- és közép-európai országok érzékenyebben reagálnak a különböző válságokra. Ez alól kivétel a cseh mutató, amely a némettel együtt a legstabilabb index Európában” – fogalmazott.
Novemberben jöhet el az igazság pillanata?
Abban mindkét elemző egyetértett, hogy nagyon érdekes lesz megfigyelni majd a GKI novemberi felmérését, amit már a 2027-es költségvetésben bejelentett intézkedések is befolyásolhatnak.
Petz Raymund az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő évi büdzséből eddig megismert tervek nagyon sok irányba mutatnak, azonban annyi már leszűrhető belőlük, hogy inkább az alsóbb jövedelmi osztályok helyzetét javítanák.
„Ezekben a kevésbé tehetős csoportokban erősebb az összefüggés a jövedelmi helyzet és a fogyasztás között. Ez azoknak a magyarországi cégeknek kedvezhet, akik inkább a belföldi piacra termelnek”
– fogalmazott. Kedden a Pénzügyminisztérium is kiemelte ezt a hatást a költségvetés kapcsán szervezett háttérbeszélgetésen, megemlítve, hogy a tárca jövőre 4 százalék felett bővülő lakossági fogyasztásra számít. Bővebben erről ebben a cikkben olvashatnak:
Udvardy Attila annyit tett hozzá, hogy nemcsak a novemberi index, hanem – mint fogalmazott – a „következő fél év fogja megmutatni, valójában mennyire érzi jól magát a lakosság”.
A Privátbankár kérdésére Petz Raymund még elmondta, hogy a GKI felmérése egy irányba mutat a VOSZ Barométerével, ami arra a következtetésre jutott, hogy a cégek még bizakodnak, de már nagyon várják a pontos gazdaságpolitikai irányok kijelölését. Ez az építőiparra különösen elmondható. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének felméréséről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
