A KSH legfrissebb adatait elemzi a GKI.

Közzétette az április 12-i választások előtti utolsó, a magyar lakosság és a vállalatok gazdasági hangulatát tükröző felmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. A cég márciusi konjunktúraindexe 0,4 százalékponttal csökkent, azonban a lakossági és az üzleti bizalom ellentétes pályán halad. Ami biztos, hogy hurráoptimizmusról egyik esetben sincs szó.

A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas. 

Az építőipari termelés változatlan áron mérve – két visszaesést hozó év után – 2025-ben 2,8 százalékkal tudott bővülni. A tavaly december végi ágazati szerződésállomány csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GKI februári felmérése szerint a megkérdezett építőipari vállalkozások harmada árbevételének növekedésére számít 2026-ben az előző évhez képest, csökkenéstől 21 százalékuk tart. A 10 fő alatti cégek e téren kevésbé optimisták, de az 50 fő felett foglalkoztatók már sokkal inkább azok. További kedvező jel, hogy a GKI ágazati bizalmi indexe februárban tizenhárom havi csúcsára emelkedett. 2026-ban az építőipari termelés volumene 2-3 százalékkal nőhet az előző évhez képest – ebben a hazai és a nemzetközi elemzők is egyetértenek.

A GKI elemzése szerint a forint 2025-ben végbement erősödése mérsékelte a fogyasztóiári-ndexet, ugyanakkor ez a hatás nem azonnali.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint februárban a fogyasztók kilátásai érezhetően javultak, míg a cégeké gyakorlatilag nem változtak januárhoz képest. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe 1 ponttal emelkedett. 

Milyen mértékben támaszkodik a rendszer állami forrásokra? Mekkora a lakossági és az önkéntes egészségbiztosítási finanszírozás szerepe a rendszerben? A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta a magyar egészségügyi kiadások szerkezetét. 

A lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai az elmúlt három évben csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a következő egy évben a válaszolók 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára.

A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a befektetésre nem ajánlott besorolástól. A GKI számba veszi a lehetőségeket.

A magyar vállalkozások 27 százaléka biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét dolgozói legalább egy részének, és a cégek háromnegyede a következő egy-két évben sem tervezi ennek megváltoztatását – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek küldött felméréséből.

A kormány 13 százalékos minimálbér-emelést tervez, a cégek örülnek, ha 5 százalékot tudnak adni – írja a GKI.

Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 

A jelen trendek alapján 2028-ra lehet meg a Covid előtti szint, de a külföldiek sok pénzt hagynak itt.

A vállalatok áremelési szándékai júniusra nyolchavi mélypontjukra estek. Ugyanakkor az áremelési törekvések – az építőipar kivételével – minden szektorban saját hosszú távú átlaguk közelében maradtak. Azaz a várakozások szerint az infláció rövid távon továbbra is tartja magát.

A munkatermelékenység elmarad a régiós versenytársakétól.

Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékos fogyasztói árindex emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5 százalék körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2 százalék) jelentősen meghaladja – írta elemzésében a GKI. 

Elég mélyről kellene visszajönni. 

Az elemzők szerint a kereskedelmi háború negatívan hathat a magyar gazdaságra.

Vajon hallgat a kormány az Országos Kereskedelmi Szövetségre?

Vegyes a kép a vállalati szektorban. 

Az építőipari termelés az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, és ez a kedvezőtlen tendencia az idei első negyedévben is folytatódott. Az egyre szűkülő kereslet következtében a cégek száma is mérséklődött, miközben a termelői infláció lassulni kezdett. Az építőipari szereplők egyelőre nem látnak közeli trendfordulót, ugyanakkor az ágazat középtávú növekedési kilátásai kedvezőek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. 

Egyre messzebb kerülünk a kötelezettség teljesítésétől.

Most már nemcsak a lakosság, hanem a vállalatok is borúsan látják a jövőt.

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt a júliusi szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet.

A KSH szerint az nem mérvadó, hogy mit érzékel a lakosság, a hivatalos statisztika adja a teljes képet.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza.

Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba - kalkulált a GKI. Az országban óriási területek vannak leszakadóban, Budapest még jobban elhúz a többi helytől.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között gyorsfelmérést végzett az üzleti szféra körében a február 24-én kitört orosz-ukrán háborúnak a cégek üzletmenetére gyakorolt várható hatásáról. Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt.

Az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség.

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig - derül ki a GKI és a Masterplast közös januári felméréséből.

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét.

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, majd 2022-ben 4,7 százalékra lassulhat a bővülés - tájékoztatta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzéséről az MTI-t.

Megégetheti magát, aki utolsó pillanatra hagyja a karácsonyi ajándékok beszerzését. Az akadozó ázsiai ellátás, a nemzetközi tengeri szállítmányozás lassulása miatt szűkebb választék és drágább termékek várnak ránk a boltokban.

És bár a cégek közben optimisták maradtak, novemberben így összességében csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Az építőpipari termelők kilátásai javultak az elmúlt hetekben, de egyes alágazatok nehezebb hónapokra számítanak.

A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.

A GKI megvizsgálta, hogyan állnak az uniós országok a klímacél elérésével. Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé esik.

Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak.

Augusztusban megint kissé nőtt a lakásfelújítást tervezők aránya – ezt igazolták a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményei. 

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban - közölte a GKI Gazdaságkutató.

Hatalmas javulások után júniusban már ott tart az optimizmus, ahol tavaly év elején tartott, mutatja ki a GKI konjunktúraindexe.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét - ismertette a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Túláradó optimizmust tapasztalni a hazai építőipari cégeknél a kereslet élénkülése miatt. Sokan vennének fel új munkaerőt, de egyre nagyobb a hiány. Közben többségüknél nőtt a hajlandóság arra, hogy tovább emelje az árakat - derül ki a lapunk által megszerzett GKI-felmérésből. 

Miközben az ingatlanos cégek és a lakosság is folyamatosan egyre optimistább a lakáspiaccal kapcsolatban, mind többen számítanak a használt lakások kisebb árcsökkenésére, különösen Budapesten – derül ki a GKI és a Masterplast felméréséből. Várhatóan a rossz vagy közepes állapotú ingatlanok értéke csökkenhet, de legalábbis nőhet a lemaradásuk a jó vagy újszerűek mögött. Az új építésű lakások ára ugyanakkor csak elvétve mérséklődött az 5 százalékos áfa miatt. A projektek többségénél stagnálnak, néhánynál még növekedtek is az árak. 

A GKI felmérése szerint 72 ezer háztartás egy éven belül biztosan, 201 ezer pedig valószínűleg vásárol vagy építtet lakást.

Márciusban megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért csúcspontját a GKI konjunktúraindexe. Igaz, a növekedés nagyon kicsi, az említett csúcspont pedig nagyon alacsony.