A GKI Gazdaságkutató Zrt. közzétette elemzését a magyarországi turizmus idei első félévének alakulásáról. 2025 első félévében a turisztikai szálláshelyeken közel 8,2 millió vendég 18,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 7,8 százalékkal, a vendégéjszakáké 4,5 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A vendégek 57 százalékát, míg a vendéjszakáknak 55 százalékát a szállodák képviselték.
Érdemes azonban az impozáns első féléves adatokat az elmúlt évek folyamatainak részeként is értékelni. A turizmus növekedése több csatornán keresztül is pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. Egyrészt a vendégéjszakák számának emelkedése közvetlenül növeli a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hozzáadott értékét. Másrészt a turisztikai költés multiplikátorhatása például közlekedés, kiskereskedelem, kulturális szolgáltatások és szabadidős tevékenységek igénybevétele további keresletet generál a gazdaság más szektoraiban is. A külföldi turisták kiadásai pedig javítják a fizetési mérleg szolgáltatásegyenlegét, erősítve a nemzetgazdaság devizabevételi pozícióját.
Még nem értünk vissza a csúcsra
A 2020-2021-es COVID járvány és a 2022-es energiaválság vendégéjszakában mért hatását – a KSH adatai alapján – a belföldi jövedelemkiáramlás és a külföldi beutazás felfutása ellenére még nem sikerült teljesen ledolgoznia az ágazatnak. 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 12 százalékkal haladta meg a 2010. évit, míg a vendégéjszakák száma 61 százalékkal volt magasabb. A 2020-as bezuhanás, majd a 2021-2022-es részbeni visszapattanás utáni 2,5 évben átlagosan évi 4 százalék körüli ütemben nőtt a vendégforgalom, mely így a 2019-es 90 százalékáig tudott növekedni. Hasonló éves ütemet feltételezve a COVID előtti szintet várhatóan 2028-ban éri majd el az ágazat. A GKI szálláshely-szolgáltatásra számított legfrissebb konjunktúra indexe középtávon alátámasztja az ágazat további növekedését.
Az ágazat 2021 utáni talpra állását döntő részben a külföldi beutazó turizmusnak köszönheti, a vendégéjszakában mért növekedés 83 százalékát a külföldiek képviselték ebben az időszakban. A COVID előtti évtizedben a külföldiek magyarországi utazásai és az eltöltött napok száma dinamikusan emelkedett, a járványt követő részbeni visszapattanás (2021-2022) után azonban csak visszafogott növekedés tapasztalható. Ezzel együtt a külföldiek beutaztatása a 2019-es csúcsteljesítménytől mind az utazások, mind a napok száma tekintetében 17-17 százalékkal elmaradt.
Sokat költenek
Nem úgy a költések. 2024-re a külföldi turisták magyarországi költései 2,8-szeresükre emelkedtek 2010-es bázison, elsősorban a COVID utáni 3 év dinamikus növekedésének köszönhetően. Költéseik ezzel az időszak végére újra belesimulnak a 2010 és 2019 közötti trendbe. 2025-re várhatóan – az inflációs hatásoktól megtisztított – reál mutató tekintetében is elérjük a 2019-es szintet, melytől 2024-ben még 8 százalékpont volt az elmaradás. Az egy főre és az egy napra jutó kiadásoknál reálértelemben +11 százalék, illetve +26 százalék volt a növekedés 2010-hez képest 2024-re. Ez 14 év alatt átlagosan évi 1,9 százalékos növekedést, ezen belül 2019 után évi 3 százalékos bővülést jelent. Ugyanakkor a növekedés üteme az elmúlt 3 év viszonylatában csökkenő trendet mutat, mely azt feltételezi, hogy a gazdaságra gyakorolt kedvező hatások is egyre kevésbé jelentkeznek.
Így nyitottak a tőzsdék Európában – és így zártak Ázsiában. 
