Egyenetlenül oszlott el a reáljövedelem-növekedés a magyar családok között 2010 óta – derül ki a GKI elemzéséből. Az elmúlt másfél évtized családpolitikája a munkához kötött, adóvisszatérítésre épülő támogatások felé tolódott el az alanyi jogon járó juttatások helyett, és kifejezetten a többgyerekeseket helyezte előtérbe. A gyermektelen és egygyermekes családok ebből a növekedésből lényegesen kevesebbet kaptak.
A családosok támogatási rendszere a többgyerekeseket támogatta: a családi adókedvezmény, a négy vagy több gyermekes anyák adómentessége, a GYET, vagy a kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a többgyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést.
A legnagyobb mértékben, 108 százalékkal a kétgyerekes családok reáljövedelme emelkedett, a három- vagy többgyerekeseké 68 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
A gyermektelen és egygyermekes családok reáljövedelme jóval kisebb mértékben, 50–54 százalékkal nőtt.
A különbség mögött a támogatások nagycsaládos fókusza áll: az egy gyermekre jutó támogatás a többgyerekeseknél nagyobb volt, miközben az egy gyermekre jutó költségek több gyermeknél csökkennek.
A GKI emlékeztet, hogy a nem munkához kötött, alanyi jogon járó juttatások fokozatosan veszítettek értékükből: a családi pótlék az egy főre jutó jövedelem 17–20 százalékáról 6–8 százalékára esett, a GYES értéke az egygyerekeseknél 37 százalékról 17 százalékra csökkent. Az adóvisszatérítésre alapozott támogatás ráadásul a jövedelemmel együtt emelkedik, így a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű többet kap, mint az alacsonyabb keresetű társa. Az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemhez mérve a két- és többgyerekesek mára 7–10 százalékkal a szükséges szint fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok nettó jövedelme viszont továbbra is alatta marad.
Az új kormány megduplázná az alanyi jogon járó GYES-t és a családi pótlékot, ami nagyjából a 2008 óta tartó befagyasztás óta kumulálódott infláció mértékével emelné a juttatásokat. Emellett több kisebb támogatás is érkezne: 50 ezer forintos „kelengye”, iskolakezdési támogatás a rászorulóknak, valamint az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése. Ez utóbbi teljesen új elem a támogatási rendszerben. Az adókedvezményekkel és az önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben ezek a juttatások arányaiban a leginkább rászorulóknak nyújtanak nagyobb segítséget.
Az Európai Unió arra számít, hogy a következő izraeli kormány „kevésbé agresszív” politikát folytat majd. 
