A lapnak nyilatkozó diplomaták szerint Brüsszel abban bízik, hogy a következő izraeli kormány konstruktívabb hozzáállást tanúsít majd a palesztin területekkel kapcsolatos kérdésekben. Jichák Hercog izraeli államfő vasárnap Gadi Ejzenkotot, a Benjámin Netanjahuval szemben álló politikai tömb vezetőjét bízta meg kormányalakítással.
Ejzenkot szerint Izrael katasztrofális diplomáciai válsággal néz szembe, mivel hagyományos szövetségesei is elkezdték felülvizsgálni kapcsolataikat az országgal. „Bármilyen kormány is kerül hatalomra, megpróbálhatjuk újraindítani az együttműködést, mert Izrael nyilvánvalóan nagyon fontos partner” – nyilatkozta egy uniós diplomata, hozzátéve, hogy az EU „kevésbé agresszív” fellépést vár az új vezetéstől.
Az uniós-izraeli viszonyt tovább rontotta, hogy Izrael megszakította a kapcsolatot Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel, miután nyilvánosságra került, hogy egy mexikói látogatásán az apartheid idején működő Dél-Afrikához hasonlította Izraelt. Egy másik uniós diplomata szerint a kapcsolatok befagyasztásáról szóló döntés politikai indíttatású volt, és közvetlenül a választások előtt született. A bejelentés néhány nappal Dubravka Suica mediterrán térségért felelős uniós biztos izraeli látogatása előtt történt. A diplomata szerint a lépést akár Európa megosztására irányuló kísérletként is lehetett értelmezni, ugyanakkor Izrael előzőleg arra kérte Kallast, hogy cáfolja a sajtóértesülést, amit ő nem tett meg.
Fotó: DepositPhotos.com
Brüsszel többször is elégedetlenségének adott hangot a Hamász három évvel ezelőtti támadásai nyomán kitört háború következtében kialakult gázai humanitárius válság, valamint a ciszjordániai izraeli telepek bővítése miatt. Azonban az Európai Bizottság által javasolt szankciók szinte mindegyikét az uniós tagállamok megakadályozták. Egy harmadik diplomata szerint az izraeli ellenzéki pártok szinte bizonyosan komolyabban vennék a ciszjordániai telepesek erőszakcselekményeinek visszaszorítását. A diplomata szerint az új izraeli kormány várhatóan enyhítené a palesztinokra nehezedő nyomást, és leállítana egy vitatott telepépítési projektet, amelynek keretében Jeruzsálemtől keletre építenének lakóházakat izraeli telepesek számára.
A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetet az egyik diplomata „rémálomnak” nevezte. Elmondása szerint mintegy kétmillió palesztin zsúfolódott össze a terület körülbelül 35 százalékán, miközben a tél közeledtével nincs elegendő sátor, és a betegségek terjedése ellenére az oltóanyagokból is hiány van. A diplomata szerint Donald Trump amerikai elnök béketerve minden olyan elemet tartalmaz, amelyet Európa támogat. Bár az EU sokat tudna hozzátenni a rendezéshez, sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem mutat különösebb érdeklődést az uniós részvétel iránt. Az EU kész lenne részt venni a gázai újjáépítésben, egyebek mellett a víz- és szennyvízhálózat helyreállításában.
Izrael korábban megállapodott Dubravka Šuica mediterrán térségért felelős uniós biztossal két ilyen projekt európai finanszírozásáról, de a munkálatok még nem kezdődtek meg. Ennek oka, hogy Izrael korlátozza a katonai célokra is felhasználható anyagok bejutását az övezetbe, attól tartva, hogy azok a Hamász kezébe kerülhetnek. A diplomata felidézte, hogy korábban olyan jelentések is megjelentek, amelyek szerint a Hamász nemzetközi segélyprogramok keretében biztosított polgári célú anyagokat rakétagyártásra használt fel. A korlátozások még az alumínium sátorrudakra is kiterjedtek, mert Izrael attól tartott, hogy azokból rakétakilövőket készíthetnek. Izrael a Hamász lefegyverzését követeli Donald Trump amerikai elnök béketervének további végrehajtásához, az EU szerint azonban a humanitárius és újjáépítési intézkedések egy része ezzel párhuzamosan is megvalósítható lenne.
A diplomaták ugyanakkor óvatosságra intettek a palesztin államisággal kapcsolatos várakozásokat illetően. Bár az EU továbbra is a kétállami megoldást támogatja, a legtöbb jelentős izraeli zsidó párt ellenzi a palesztin állam létrehozását, és a következő kormány várhatóan szűk parlamenti többséggel rendelkezik majd. Egy uniós diplomata szerint az uniós-izraeli kapcsolatok rendezéséhez a kölcsönös bizalmatlanság leküzdésére is szükség lesz. Mint mondta, Európában sokan alábecsülik a Hamász három évvel ezelőtti terrortámadásának az izraeli társadalomra gyakorolt hatását, miközben Izraelben egyes politikusok úgy érzik, hogy Európa magára hagyta országukat a terrorizmus elleni küzdelemben.
A diplomata szerint Európa határozottan ellenzi az iráni vezetést és Teherán nukleáris fegyverkezési törekvéseit, és szankciókat is bevezetett, katonai műveletekben azonban nem kíván részt venni, mivel nem rendelkezik közös hadsereggel. „Mi diplomáciai és gazdasági hatalom vagyunk, ezért szankciókat alkalmazunk és diplomáciai eszközökkel élünk. Nem reális elvárás, hogy katonai műveletekhez csatlakozzunk” – fogalmazott.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig. 
