Kiemelte: a menedzsment jelenleg nem lát olyan érdemi körülményt, amely miatt módosítani kellene a korábbi várakozásokat. A csoport nettó kamatmarzsa az első kilenc hónapban 4,6 százalék fölött alakult, és éves szinten is meghaladhatja a tavalyi 4,34 százalékos szintet. A hitelállomány organikus növekedési üteme (árfolyamszűrten) az első kilenc hónapban 12 százalék volt, és év végére a tavalyi 15 százalék körül várható.
A kockázati profil és hitelkockázati költségráta a tavalyi évhez hasonló lehet, a működési költség/bevételi mutató meghaladhatja a tavalyi 41,7 százalékos szintet. A tőkearányos megterülés (ROE) várhatóan elmarad a tavalyi 21,6 százaléktól a várható csökkenő tőkeáttétel miatt – fogalmazott. Szólt arról, hogy a CET1 tőkemegfelelési ráta 17,8 százalékon állt szeptember végén, ami jóval meghaladta a szabályozásban elvárt 11,1 százalékot. Az árfoyamszűrt nettó kamatbevétel január és szeptember között 19 százalékkal nőtt, a működési költségek 15 százalékos éves növekedése azonban meghaladja a bevételek 10 százalékos bővülési ütemét, és rövid távú cél, hogy ez a negatív trend megálljon – tette hozzá.
A szlovén leánybank tulajdonosi struktúrájának átalakítása egyszeri, mintegy 39 milliárd forintos pozitív adóhatást eredményezett, míg a pénzintézet által folyósított svájci frank alapú hitelekre 27,3 milliárd forint céltartalékot képeztek. A kamatstop határozatlan idejű meghosszabbítása miatt a második negyedévében adózás után 27,6 milliárd forint céltartalékot számoltak el.
Az OTP magyarországi operációja 239 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el az első kilenc hónapban, amit az erősödő kamatmarzs (3,33 százalék az első kilenc hónapban) és a javuló kiadás/bevételi arány (47 százalék) is javított. Ugyanakkor a tőkearányos megtérülés (9,5 százalék) továbbra sem éri el a kívánt szintet.
Fotó: DepositPhotos.com
A magyarországi működést jelentős többletterhek sújtják: a különadók, az extraprofitadó, a tranzakciós illeték, a kamatstop és a moratórium együttes értéke 316 milliárd forint volt, ami év végére 344 milliárd forintra emelkedhet. Ez az érték a 2024-es szint duplája, és 85 milliárd forinttal több mint egy éve.
Bencsik László kiemelte: a megjelent adótervek alapján elmondható, hogy ezek a „brutális terhek” jövőre még nem csökkennek, de „érdemi korrekcióban” bíznak 2028-ban.
A lakossági hitelállomány-növekedést az Otthon Start programhoz kapcsolódó jelzáloghitelek növekedése húzta (+25 százalék) és a negyedik negyedévben jelentős keresletre számítanak, ezért a most erre a területre összpontosítanak. A vállalati hitelállomány növekedése már tavaly elindult, és idén is folytatódott, különösen a mikro- és kkv-szektorban. Az OTP részesedése a magyarországi vállalati hitelpiacon szeptember végén 22,3 százalékra nőtt az előző évi 21 százalékról, ami kiemelkedő organikus növekedést jelent a 2008-as 7,5 százalékhoz képest. A pénzintézet a hazai lakossági betétpiacon 40,6 százalékos, a lakossági megtakarításoknál pedig 28,1 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.
Az OTP jövőre 2,5-2,8 százalékos magyarországi gazdasági növekedésre és érdemi költségvetési konszolidációra számít, miközben a bankcsoport a többi olyan ország gazdasági kilátásait illetően is optimista, ahol érdekeltségei vannak. Bencsik László megemlítette, hogy Montenegró várható 2028-as uniós csatlakozása felértékelheti az OTP jelenlétét, ugyanis helyi leánybankja, a CKB az ország legnagyobb pénzintézete.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az OTP oroszországi stratégiájának felülvizsgálata továbbra is folyamatban van, a bank igyekszik alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és valamennyi vonatkozó jogszabályt maradéktalanul betartja.
Az orosz-ukrán háború lezárása és a geopolitikai helyzet rendeződése jelentős lehetőségeket rejt az egész kelet-közép-európai régió számára. Az orosz piacon, ahol jelenleg fogyasztási hiteleket nyújt az OTP, éles versenyhelyzet alakulhat ki, míg Ukrajnában, ahol Oroszországhoz képest nagyságrendekkel nagyobb szereplő a magyar bank, és teljes körű szolgáltatásokat biztosít, a helyzet rendeződése jelentős előrelépést jelentene – vélekedett.
A paraguayi Ueno bank bukására kitérve elmondta: pénzügyi befektetésről volt szó, amelyet átvilágítás és pénzügyi tanácsadói munka előzött meg. Kiemelte, hogy az OTP a jövőben sem zárja ki, hogy hasonló, jelentős üzleti lehetőséget biztosító innovatív pénzügyi vállalkozásokba fektessen be, ugyanakkor a tapasztalatokból levonják a szükséges tanulságokat. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az OTP továbbra is nyitott a hagyományos banki tevékenységeken túli, úgynevezett beyond banking üzleti lehetőségekre és vizsgálják a saját fejlesztések, illetve befektetések lehetőségét is, azonban ez a terület nem tartozik a bank fő stratégiai fókuszába.
A szerda hajnalban megjelent gyorsjelentés szerint az OTP Bank konszolidált, korrigált adózás utáni eredménye 355 milliárd forint lett a harmadik negyedévben, ami éves szinten 7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 16 százalékkal magasabb. Az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény, az első negyedévben egész évre elszámolt speciális tételek időarányos elszámolását feltételezve, 887 milliárd forint volt, az előző évi 886 milliárd forint után. Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója, részvényeinek árfolyama egy éven belül 31 620 és 47 470 forint között változott.
(MTI)
Sikeres negyedévet zárt az OTP csoport és jó úton halad az idei évre kitűzött célok megvalósítása felé. 
