Tarjányi Péter a krakkói mészárlásról: „Ez a történet valahogy sántít”

A szörnyű krakkói híreket látva, hallgatva biztosan sokakban felmerült a kérdés: megtörténhet ez Magyarországon is? Megkérdeztük Tarjány Péter biztonságpolitikai szakértőt a hétfő délelőtti hírek szerint – miután a merénylő hétfő reggelre belehalt sérüléseibe – hét halálos áldozattal járó támadásról. Megnyugtatóbb és nagyon aggasztó híreink is vannak olvasóink számára.

A fő kérdés

A legfontosabb kérdés jelenleg Tarjányi Péter szerint az, hogy a merénylő, a 24 éves Michal Oksinski pontosan milyen motivációval cselekedett. Ha politikai indíttatású gyűlöletbűncselekmény történt, akkor ugyanis egész máshogy kell kezelni az eseményt, mint akkor, ha „egyszerűen” csak pszichés zavarról van szó. „Szembemegy a terrorista támadásokkal profilozási oldalról az, hogy a támadó a krakkói főtéren történtek előtt kivégezte a családtagjait is” – mutat rá a szakértő.

A lengyel belügyminiszter, Marcin Kierwinski nem sokkal a támadás után már szélsőjobboldali irányultságról beszélt Oksinkivel kapcsolatban, a lengyel ellenzék viszont később azt kérte számon, hogy ezt milyen bizonyítékok alapján lehet kijelenteni.

„Ha megnézzük a Magyarországon történt romagyilkosságokat, ott abszolút volt szélsőjobboldali beütése az elkövetőknek, de egyikük sem ölte meg az édesanyját és az édesapját. Nekem ez nem passzolt bele ebbe a támadási sorba, és nagyobb esélyt adok arra, hogy ezt valamilyen pszichológiai zavar, pontosan a család kivégzése miatt, ami ugyebár előbb történt, mint a krakkói lövöldözés” – mondja Tarjányi Péter.

„Valahogy ez a történet sántít”

– fogalmaz biztonságpolitikai szakértő. Arra utalva, hogy egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a támadás valamiféle rendezvényhez, különleges időponthoz kötődött, Oksinski látszólag véletlenszerűen nyitott tüzet azokra, akik szerencsétlenségükre éppen Krakkó főterén tartózkodtak a támadás időpontjában. Ehhez képest például a nizzai autós terrortámadás vagy a párizsi, bataklaniként elhíresült lövöldözés esetében egyértelmű volt a szélsőséges iszlám szál.

Hozzáteszi a szakértő azt is, hogy ezért is fontos türelemmel kivárni, mire jutnak a hatóságok. Ugyanis ha bebizonyosodik, hogy a saját családtagjainak megölése is valamilyen kifacsart logikával beilleszthető a gyűlöletbűncselekmény logikájába, az megint más megvilágításba helyez mindent. (Elképzelhető például, hogy a családnak azért kellett meghalnia, mert rájöttek, mire készül – de mindez csak találgatás egyelőre.)

 „A vizsgálat fő szála ez kell, hogy legyen, vagyis hogy kiderüljön, az elkövető ténylegesen ideológiai bekötöttség miatt hajtott végre egy terror- vagy gyűlölet-bűncselekményt, vagy pszichés zavarról van-e szó” – mondta Tarjányi Péter.

Más választ kell adni

De miért ez a legfontosabb kérdés? A szakértő szerint azért, mert mindkét eshetőség teljesen más választ igényel a hatóságok, az állami intézményrendszer részéről. „Ha kiderül, hogy az elkövető valamilyen szélsőséges ideológiával fertőződött, akkor annak hátterét fel kell tárni, meg kell nézni, hogy nincsen-e egy szélsőjobboldali csoport, amely további támadásokra készülhet, nem valamilyen csoporthoz tartozik-e, nem kapott-e valamilyen kiképzést, nincs-e valamilyen külföldi szál” – sorolja a szakértő.

strzelanina w krakowie na rynku https://t.co/jA1qigBjsl

— Sebastian (@DrakeTheDuck_) November 7, 2026

Amennyiben viszont magányos, pszichés zavarral küzdő elkövetőről van szó, akkor elsősorban azt kell megvizsgálni, milyen mulasztások történtek annak tekintetében, hogy az intézményrendszer nem szűrte ki ezt a veszélyessé vált személyt, állt-e pszichiátriai kezelés alatt, szedte-e a gyógyszereit, volt-e valamilyen ellenőrzés az állapotával kapcsolatban, illetve hogyan juthatott fegyverhez.

Tarjányi Péter szerint mindez azért is kulcsfontosságú magyar szempontból is, mert úgy látja, egy pszichés zavar hatására elkövetett támadás bizony előfordulhat Magyarországon is, de egy ideológiához, szélsőjobboldali ideológiához vagy valláshoz köthető támadást „nehezebben tud elképzelni”.

A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a szélsőjobboldalhoz köthető politikai erők, csoportosulások jelenleg kényelmes helyzetben vannak. Illusztrációnak a Medián hétfő reggel megjelent eredményeit is felhozza: a Mi Hazánk a két nagy párt ádáz küzdelmének farvizén jelentősen erősödni tudott. Márpedig Tarjányi Péter szerint a szélsőjobboldali (vagy akár a szélsőbaloldali, de ez Magyarországon nyomokban sincs jelen) erőszak akkor erősödik fel, ha ezek a szereplők azt érzékelik, ez valamiféle pozitív, erőt növelő hozadékkal járna a számukra. Franciaországban a szélsőségek „felültek” a tüntetési hullám vonatára, de Magyarországon a centrumban lévő politikai erők között nagyobb a feszültség, mint a paletta szélein találhatóknál.

„Jelen pillanatban a magyarországi szélsőjobbnak nincs más dolga, mint beülni a moziba, popcornt rendelni és nézni, hogy mi történik Magyarországon”

– jelenti ki.

Fontos tényezőként említette Tarjányi Péter azt is, hogy április 12-én le lehetett győzni a 16 évig kétharmaddal kormányzó Fideszt, ráadásul a hatalomátadás is békésen lezajlott. „Ez valahol a csoda kategóriája, de mégiscsak valamiféle bizalmat ébreszthet az emberekben arra vonatkozóan, hogy a politikát lehet máshogy csinálni, erőszak nélkül, és ez is csökkentheti a szélsőséges politikai eszmék iránti fogékonyságot” – mutat rá a szakértő.

Ettől még természetesen Tarjányi Péter sem zárja ki, hogy valaki, akár egy Magyar Pétert és a Tisza-kormányt gyűlölő, az ország sorsáért valamiféle kifacsart módon aggódó illető megpróbálkozzon egy hasonló támadással vagy a miniszterelnök elleni merénylettel, de egy ilyen támadás a lényegét tekintve a magányos, pszichés zavarral küzdő elkövető, és nem a szélsőjobboldali akciózó profiljába illeszkedne.

Egy ilyen, tehát alapvetően nem politikai vagy ideológiai indíttatású támadásnak viszont legalább akkora esélye lehet Magyarországon Tarjányi Péter szerint, mint Lengyelországban. A szakértő szerint az elmúlt 20-30 évben nagyon keveset költött a kormányzat a pszichiátrai intézményrendszerre. Arra például szinte semmilyen forrás vagy energia nem jut, hogy ellenőrizzék, valaki szedi-e a gyógyszereit, ha a felírásukig még el is jut. „Én ezt abszolút kiemelt prioritásként kezelném a kormányzat helyében” – szögezi le.

Tudták a rendőrök, hogy meg fognak sebesülni

Arra a kérdésre, hogy mennyire jártak el szakszerűen a támadót végül ártalmatlanító lengyel rendőrök, Tarjányi Péter azt mondja, nem igazán volt más lehetőségük ahhoz képest, amit tettek. Kiemelte, hogy szokványos, közúti, közterületi szolgálatra alkalmas felszereléssel szálltak szembe egy katonai ismétlőfegyverrel rendelkező, taktikai felszerelésben mozgó támadóval.

New angle of the seriously wounded Polish policeman firing at the suspected terrorist in Krakow today. This man is a hero and all of Poland is praying for him. https://t.co/bzrfSd5YfN

— Visegrád 24 (@visegrad24) November 7, 2026

„Pontosan tudták, amikor ebbe a helyzetbe belementek, hogy rosszabbak az esélyeik, nem lehetett kérdés számukra, hogy meg fognak sérülni. Ennek ellenére belementek, és harcképtelenné tették a támadót, megtették, ami a kötelességük volt és becsülettel helytálltak” – húzza alá a szakértő, aki szerint „utólagos fanyalgás” számon kérni olyasmiket, hogy miként kellett volna mondjuk máshogy mozogniuk vagy hasonlók.

Szerencsére a hétfő délutáni állás szerint a támadót ártalmatlanító két rendőr túlélte az esetet – bár ebben az is közrejátszhatott, hogy szerencsés módon azonnal profi elsősegélyben részesültek, mivel egy közeli étteremben vacsorázott két sebész is, akik azonnal a sebesültekhez siettek.

Magyarország a fasorban sincs

Ha az a kérdés, hogy hasonló helyzetben hasonló helytállásra lehetne-e számítani magyar rendőrök részéről is, akkor a szakértő két tényezőt emel ki. „Az, hogy egy ilyen helyzetben ki mit tesz, személyes döntés” – mondja.

Azonban a helyzet az, hogy Tarjányi véleménye szerint a magyar és a lengyel rendőrök felkészültsége nem említhető egy lapon sem. „Lengyelország egy teljes egészében másfajta rendészeti, biztonsági, és nemzetbiztonsági politikát folytat. És ez a titkosszolgálatoktól kezdve a hadseregen át a lengyel haditengerészetig, a légierőig, és a rendőrségig is egy abszolút másfajta megközelítést feltételez. Lengyelországban a rendészeti szerveknél, tehát ezen belül a rendőrségnél is jó ideje készülnek arra, hogy a háborúnak bizonyos részei átterjedhetnek Lengyelországra is” – fogalmaz.

Ez pedig a rendőrök kiképzésének, felszerelésének, elméleti felkészítésének a minőségén is meglátszik.

„Magyarországot és Lengyelországot összehasonlítani ilyen szempontból olyan, mint a dinnyét a bálnával – nincs mint összehasonlítani”

– jelenti ki Tarjányi Péter, aki konkrét példákat is hoz. Egy magyar rendőr például limitált számú lőszerrel végez csak lőgyakorlatokat, statikus helyzetben, céltáblára, jó fényviszonyok között tüzelve. „A lengyeleknél szituációs lövészet van a közrendőrök szintjén is” – mondja a szakértő.

Nehezebb ilyen fegyvert szerezni

Van viszont valami, ami egy kicsit megnyugtatóbb lehet magyar szemmel: a magyar szabályozás a lőfegyverhez, és különösen egy ilyen, feltehetően AR-15 gépkarabélyhoz vagy hasonló kategóriájú fegyverhez jutás tekintetében sokkal szigorúbb, mint a lengyel.

A hírek szerint egyébként a támadó az apja fegyverét használta, aki pedig valamilyen lövészklub tagjaként, engedéllyel birtokolta a fegyvert. Várhatóan a mostani eset Lengyelországban is a rendszer felülvizsgálatához, szigorításához vezethet, de Tarjányi Péter szerint

„Magyarországon ennél jóval-jóval keményebb rendszer van”.

Kiemeli viszont azt is, hogy bizonyos szempontból az érme két oldaláról beszélünk. A lengyel társadalom militarizáltabb, sokkal jobban fel van készítve a háborúra, egy ellenséges támadásra, ez viszont azzal is jár, hogy könnyebb fegyverhez jutni.

Mężczyzna, który strzelał na rynku w Krakowie chwilę później był opatrywany przez ludzi, do których strzelał. Przechodnie ratowali postrzelonych policjantów i zamachowca. Niesamowita postawa godna najwyższego szacunku #Krakow #AtakwKrakowie https://t.co/5wTZMFviG5

— Klaudia Pasternak(@klaudia_past) November 7, 2026

Jön a terror keletre is?

Akinek mindez nem elég megnyugtató, annak azt tudjuk mondani, hogy a biztonságpolitikai szakértő nem látja valószínűnek azt, hogy az ilyen támadások gyakoribbak lehetnek a térségünkben.

„Ha sikerül megfogni, hogy ne alakuljon ki olyanfajta kibékíthetetlen ideológiai ellentét, mint amit mondjuk Franciaországban látunk, ahol a radikális iszlám és a radikalizálódás abszolút a mindennapok része egyes régiókban, akkor én azt gondolom, hogy Kelet-Európában ettől nem kell tartani” – fogalmaz Tarjányi Péter, majd hozzáteszi:

„Nehezen tudom elképzelni azt, hogy a lengyel titkosszolgálatnál két számjegyű százalékokban lehessen mondjuk mérni a muszlimok jelenlétét – ez Franciaországban így van. Egészen más egy ilyen titkosszolgálattal védekezni. És ugyanez igaz a rendőrségre is.”

Összességében tehát a kockázatok pontosabb felméréséhez, a lehetséges megelőző intézkedésekhez is a legfontosabb lépés felmérni, pontosan mi is történt, mennyire játszottak szerepet a tragédiában az elkövető szélsőjobboldali nézetei (ha egyáltalán voltak ilyenek). Az viszont már most biztosnak látszik, hogy szükség lenne a magyar pszichiátriai intézményrendszer megerősítésére és a magyar rendőrség felszerelésének és kiképzésének a javítására is.