Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptember 16-án tartotta meg a magyar sajtóban is nagy visszhangot kiváltó évértékelő beszédét. A bizottság vezetője ebben nemcsak az addig elért eredményekről, hanem az uniós intézmény előtt álló prioritásokról is beszélt, amiknek a listáját évről évre aktualizálják.
Az új munkaterv
A bizottság frissített, 2027-es munkatervét november 4-én hagyták jóvá. Pontosan egy hétre rá pedig az Európai Bizottság részéről Maroš Šefčovič kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős uniós biztost az Európai Parlament kétnapos plenáris ülésének első napján, szerdán 15 óra után kérdezhetik a képviselők a Bizottság stratégiájáról és jogalkotási tervezéséről.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Ez már egy, az uniós intézmények között leegyeztetett dokumentum, amit az Európai Parlament képviselőinek többsége is támogat, miután az elmúlt hónapokban megvolt a lehetőségük a munkaterv véleményezésére, az esetleges módosítás kiharcolására. Ettől függetlenül akár éles vitákra is lehet számítani az egyes frakciók részéről. Az Európai Parlament a saját prioritásait is felvázolja a nap folyamán, amelyek egyes pontokon eltérhetnek az Európai Bizottság álláspontjától.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő évi tervekről korábban így nyilatkozott:
„Felkészítjük Európát az előttünk álló kihívásokra. A 2027-es munkaprogramunk ambiciózus szakpolitikai intézkedéseket vázol fel az Európai Unió globális szerepének erősítése érdekében. Az egységes piac további elmélyítésétől kezdve a globális partnerségeink bővítéséig. Stratégiai és egyszerűsített szakpolitikai intézkedésekkel folytatjuk egy erős és független Európa építését.”
A legfontosabb kérdés még parkolópályán van
Az egyik legélesebb nézetkülönbség a két intézmény között jelenleg a következő hétéves, 2028-2034 közötti hosszú távú költségvetés (Multiannual Financial Framework, MFF) kialakítását érinti, aminek a véglegesítése még mindig függőben van. Információink szerint idén nem is várható megegyezés az új hétéves büdzséről.
Ugyanakkor a 2027. április 18-i francia elnökválasztás egy meghatározó dátum lehet a költségvetés elfogadása szempontjából.
Ahhoz, hogy a hivatalban lévő, de a második elnöki ciklusa lejárta miatt távozó Emmanuel Macron francia elnök az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban formálisan is jóváhagyhassa a büdzsét, az uniós intézményeknek muszáj lenne április 18-a előtt dűlőre jutniuk (máskülönben ez a feladat a következő francia elnökre, Macron utódjára hárulhat).
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az Európai Parlament folyosóján Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk Mozgalom és a Szuverén Nemzetek Európája európai parlamenti képviselőjét kérdeztük a következő hétéves büdzséről.
„Talán az eddigi legkomolyabb viták várhatók a 2028-tól induló költségvetés kapcsán”
– jelentette ki a képviselő. Aki nem tudta megerősíteni a Privátbankár értesülését, miszerint még a jövő áprilisi francia elnökválasztások előtt várható, hogy dűlőre jutnak az uniós intézmények a hétéves büdzséről. „A legnagyobb kritikánk az agrártámogatások tervezett átalakítása, csökkentése, illetve Ukrajna további támogatása, az európai fegyverkezés folytatása” – tette hozzá.
Versenyképesség, Ukrajna támogatása, közösségimédia-használat
Az Európai Unió 2027-es munkatervének főbb üzenetei közül kiemelkedik a versenyképesség, aminek fontos része a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése, illetve az energiaválság kezelése. Emellett az éghajlatváltozás, a környezet és az élelmiszerbiztonság, valamint a mesterséges intelligencia kiaknázása is kitüntetett helyen szerepelnek.
Ukrajna támogatása továbbra is prioritásnak számít, miként a kiskorúak közösségimédia-használata, a gyermekek védelme. Az uniós intézmények asztalán van az Európai Bizottság szeptember 17-én bemutatott jogszabályjavaslata (Kids Online Safety Act), amely 14 éves kor alatt megtiltaná a fiatalok számára, hogy saját socialmedia-fiókot hozhassanak létre.
Az Európai Bizottság jövő évi munkaterve emellett fontos hangsúlyt helyez a szociális jogok és a határvédelem megerősítésére, valamint a nemzetközi partnerségek kiépítésére. A kétnapos plenáris ülésen az Európai Tanács és az Európai Bizottság ismertetik nyilatkozataikat az Oroszországgal szembeni, az Ukrajna elleni támadások eszkalációjára válaszul adott uniós szankciókról is.
November 12-én, csütörtökön 11 órától az európai parlamenti képviselők több kérdésben is szavaznak majd, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos témák viszont nem szerepelnek a napirendi javaslatok között. Ezzel szemben a lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós szabályok, az uniós agrár-élelmiszeripari promóciós politika, vagy az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az EU/Grönland/Dánia-kapcsolatokat is magában foglaló társulás kérdésében is voksolhatnak majd a képviselők.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,10 pontos emelkedéssel, 144 587,49 ponton nyitott szerdán. 
