Dicsér és reformokat is elvár a Nemzetközi Valutaalap.

Péntek estére veszített értékéből a forint az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben is. Közben Magyarország jelentősen megemelte idei állampapír-kibocsátási tervét, ám az Akcenta CZ elemzése szerint ez önmagában nem jelent gyengülési nyomást a hazai fizetőeszközre. A forint következő időszakát elsősorban a 2027-es költségvetés hitelessége határozhatja meg.

Ötszázmilliárd forintos többletforrást ígért az egészségügynek a jövő évi költségvetésben Magyar Péter. A kormány emellett több tízmilliárd forintos programot indít a leghosszabb kórházi várólisták csökkentésére, és új finanszírozási, valamint munkaszervezési megoldásokkal gyorsítaná a betegellátást. A miniszterelnök a költségvetési megtakarításokról és a paksi atomerőmű működését biztosító beruházás eredményeiről is beszámolt a pénteki sajtótájékoztatón.

A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 

2026 nyarán jelentős átrendeződés ment végbe az állampapírpiacokon. Az Egyesült Államokban, Japánban és Európa-szerte többéves vagy több évtizedes csúcsra emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok. A folyamat alól Magyarország sem vonhatja ki magát.

Célegyenesbe fordult a 2027-es költségvetési törvényjavaslat kidolgozása, amit legkésőbb október 31-ig kell benyújtania a kabinetnek az Országgyűlés elé. A hétvégi kétnapos, Erdőbényén tartott kormányülésen is központi téma volt a jövő évi büdzsé, ami a nagy nemzetközi hitelminősítők szemében a Tisza-kormány első igazi lakmuszpapírja lehet – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Történelmi napokat élünk Magyarországon: az elmúlt héten az Orbán-korszak két minisztere, egyben két jelenlegi parlamenti képviselő, Seszták Miklós és Hankó Balázs, valamint egy volt államtitkár, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását is elrendelte a bíróság. Végre vannak következmények, vagy politikai boszorkányüldözés zajlik a szemünk előtt? Eközben az NVVH megnevezte azt a négy ügyet, amit első körben a saját hatáskörébe vont. Meddig vezethetnek a szálak? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett az Ez Viszont Privát 120. epizódjában Dobos Zoltán, Imre Lőrinc és Vég Márton, az Mfor és a Privátbankár újságírói.

Az előzetes adatok szerint 2809,5 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. féléves hiánya. A 2026. II. negyedévi hiány 758,2 milliárd forintot, a GDP 3,3 százalékát érte el.

Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség. A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.

Az euró bevezetésének feltételeit az Equilor szerint 2030 körül teljesíthetjük, maga az euró pedig legkorábban 2033-ban lehet reális. Ehhez azonban jelentős költségvetési fordulatra van szükség. A brókercég 370 forintos eurót vár év végére. Hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez?

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

Az előfinaszírozás nélkül csak 124 milliárd lenne a hiány és nem 2300, mondja a Pénzügyminisztérium.

Ukrajna rekordmértékű védelmi kiadásokra tett javaslatot szerdán előterjesztett, 2027-es évre vonatkozó költségvetésében, tekintettel arra, hogy a több éve folyó háború költségei növekednek, s az ország partnerei egyre nagyobb pénzügyi támogatására szorul – közölték ukrán tisztségviselők szerdán.

Idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon. A növekedést elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák az MBH Elemzési Centrum legfrissebb, negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint, amelyet csütörtökön ismertettek.

Budapest kasszája jelenleg 67–68 milliárd forintos mínuszban van, az év utolsó három hónapjának finanszírozása pedig még nem megoldott. Karácsony Gergely szerint heteken belül megállapodásra kell jutni a kormánnyal, miközben a főváros példátlan fejlesztési hullámra készül.

Kármán András pénzügyminiszter a kormány gyermekvédelmi jelentésével kapcsolatban írt arról, hogy milyen azonnali lépésekre van szükség.

Mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak a HOLD Alapkezelő szakértője, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján. Ebben az esetben a forint is erősödő pályán maradhat. Jelenleg azonban sok a feszültség, mindenki tart mindentől, a háborúk, a gázár, a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára. De ha ezek a tényezők megjavulnának, nagy forinterősödést láthatnánk.

Kifulladt a növekedési modell.

Három tagállamban tárgyalt szerdán António Costa a következő hétéves költségvetésről. A napot Budapesten zárta Magyar Péterrel, kettejük megbeszélésén az Európai Unió bővítése és a migrációs politika is szóba került.

A múlt héten a GDP 3,7 százalékáról 7,5 százalékra emelte az éves hiánycélt a kormány. A Pénzügyminisztérium ezt „a valóság költségvetésének” nevezte. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy félnek-e egy esetleges megszorítástól, és mit gondolnak, képes-e rendbe tenni az ország pénzügyeit a kormány.

Jelentősen átírná az idei költségvetés fő számait a kormány: a kiadások 49 ezer milliárd forint fölé emelkednének, a GDP-arányos hiánycél pedig 7,5 százalékra nőne. A módosító javaslatot hétfőn nyújtották be az Országgyűlésnek.

Módosították a szerb költségvetést.

Jelentősen túl kell lépni a költségvetési előirányzatot.

A minisztérium háttérbeszélgetésén azt is megtudtuk, mikor fogadhatják el a 2027-es költségvetés tervezetét. 

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

Összeül a monetáris tanács, kiderül a részletes igazság a költségvetés helyzetéről, de a keresetekről és a munkaerőpiacról is adatokat közöl a KSH:

Az első 100 napon, az első igazi válságkezelésen és az első nemzeti ünnep megszervezésén is túl van már a Tisza-kormány, amely egy igen eseménydús ősz elé néz. A felülvizsgált idei és a jövő évi költségvetés benyújtása, az euró bevezetése irányába tett lépések, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása, illetve az új alkotmányozási folyamat elindítása is a következő hónapok feladatai közé tartozhatnak. 

Júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

Volt még egy elvarratlan szála a kormányváltásnak.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Június végén a hiánycél 80,2 százalékát érte el a központi alrendszer deficitje.

A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.

Először Varga Mihályék döntenek, utána jönnek a fontos számok.

Kármán András pénzügyminiszter a kekvák adómentességének megszűnését és adónemek eltűnését jelentő csomag mögöttes okairól írt közösségi oldalán.

Az európai uniós források lehívása érdekében az államháztartási szabályok módosítását kezdeményezte a kormány. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az ország költségvetését a kormánynak ismét ősszel kell majd benyújtania a parlamentnek.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.

További intézkedések nélkül a költségvetés hiánya a GDP 7,5 százaléka lenne idén, jövőre pedig 6,1 százalékot tenne ki a deficit – mondta el Kármán András pénzügyminiszter a „Költségvetési leltár” címmel tartott háttérbeszélgetésen.

2032-ben és 2037-ben fizetjük vissza.

A pénzügyminiszter a Magyar Hangnak adott interjút.

1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.

Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülése előtt elmondott napirend előtti felszólalásában a magyar költségvetés helyzetéről is beszélt.

Az előző hónap végéig 2556,6 milliárd forinttal emelkedve 63 096,4 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés adóssága – közölte az Államadósságkezelő Központ Zrt. (ÁKK) szerdán az MTI-vel.

Itt vannak a májusi államháztartási adatok.

A Fitch Ratings is döntött Magyarország szuverén államadósság-besorolásáról a Moody's és a Standard & Poor's után.

A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon továbbra is fennállnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok, különösen a versenyképesség, az államháztartás finanszírozási szükségletei és a lakásárak alakulása terén – derült a brüsszeli testület szerdán közétett, 2026-ra vonatkozó európai szemeszter tavaszi csomagjából.

A számvevőszék sem láthatta a dokumentumot.