Ezt komolyan megérezheti a költségvetés is.

Hogyan jutott a jelenlegi helyzetbe a gazdaság? Mi pörgette fel a gazdaságot? Repülőrajt és fantasztikus év lesz 2025? Az ATV Heti Napló című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán is elmondta véleményét.

Valóban repülőrajtot vesz a magyar gazdaság 2025-ben, ahogy azt Orbán Viktor várja? Bejönnek-e Nagy Márton várakozásai most, hogy gazdasági csúcsminiszter lett? Mi lesz Magyarországgal az Egyesült Államok és Kína közt várható vámháború idején? Megérte-e Magyarországnak tavaly 4000 milliárd forinttal támogatni zömmel távol-keleti beruházásokat? Tényleg lesz 8 százalékos bérnövekedés? Kollégánk, Dobos Zoltán az ATV Csatt című műsorában ezekről vitázott Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzorával, Pogátsa Zoltán közgazdásszal és Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.

A román költségvetési hiány tavaly elérte a GDP 8,6 százalékát, jelentette be a román kormány RMDSZ-es minisztere.

Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során, mert másként aligha lehet befagyasztani a büdzsén tátongó lyukat.

A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.

Úgy tűnik, szabad elvonulást engedélyezett Matolcsy Györgynek Orbán Viktor, cserébe a távozó jegybankelnök is szépeket mond róla búcsúzóul. De mi van, ha esetleg mégis megkapargatják kicsit az ügyeit, például a a Kúria és az Alkotmánybíróság döntése szerint „közpénz-jellegüket el nem vesztett” milliárdokat kezdik keresni?

Az Egyesült Államok elkerülte a karácsonyi költségvetési leállást, miután a képviselőház törvényben biztosította a szövetségi állam finanszírozását. A jogszabály több mint 100 milliárd dolláros segélyt juttat a természeti katasztrófák által sújtott amerikai régiók számára.

Megszavazták a jövő évi költségvetést, vajon utoljára még jól számolt Varga Mihály?

Repülőrajtot kell venni 2025-ben, ez a siker kulcsa Orbán Viktor szerint. Donald Trump miatt is aggódik a kormányfő, derült ki pénteki rádiós megszólalásából.

A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.

A francia miniszterelnök közelgő viharról beszélt. A S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő pénteken mond ítéletet az ország hitelbesorolásáról.

Horváth Gábor a parlamentben hívta fel a kormány figyelmét a kockázatokra. Van belőlük bőven.

A jövőévi uniós költségvetés tervezete ezen az akadályon átjutott.

„2025-ben olyan dolgok történnek majd Magyarországon, amik eddig még sose. Fantasztikus lesz” – posztolta ki Orbán Viktor múlt pénteken a Facebook-oldalára. Ami annak beismeréseként is felfogható, hogy az elmúlt tizenegy és fél év mégsem volt annyira kimagasló, mint ahogyan az a kormányzati sikerpropagandából lejött. Mindenesetre a jövő évi „békeköltségvetésből” ez a fényes jövő nem olvasható ki. Mint ahogyan arra sem lehet mérget venni, hogy az Új Gazdaságpolitika keretében bejelentett intézkedések – a lakhatási támogatás, a kis- és középvállalkozásoknak juttatott újabb kedvezmények stb. – majd célt érnek, hiszen a hasonló akciók korábban sem hoztak eredményt. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

A téma fontos volt, hiszen az Európai Unió költségvetéséről volt szó.

Jövőre összesen 4000 milliárd forinttal beljebb lehetnek a cégek és a lakosok. 

Felfoghatatlan, mégis érthető Donald Trump fölényes győzelme? De ha így van, akkor Orbán Viktornak nem örülnie kéne annak, ami Amerikában történt, hanem félnie attól, hogy abba bukhat bele, ami Harris vesztét okozta. És mi a helyzet Magyar Péter dombóvári meghátrálásával, különösen a Tisza fölényes vezetését mérő kutatás tükrében? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 26. adásában, amelyben Bózsó Péter, Kovács-Angel Marianna és Litván Dániel beszélgettek.

A miniszterelnök ejtett néhány szót a békeköltségvetésről is.

A szerb kormány elfogadta a jövő évi költségvetés törvénytervezetét, amely a csütörtökön kiadott közlemény szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal, valamint 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Ahogy a miniszterelnök előrejelezte, az amerikai elnökválasztás lezárulta után beterjesztik a 2025. évi költségvetést a parlament elé, a Költségvetési Tanács egyetértésével. 

A kormányzó tömbnek a vasárnapi választásokon elszenvedett veresége várhatóan megváltoztatja a kormány kulcsfontosságú politikai prioritásait, befolyásolva a jövő hónapban elkészülő gazdasági csomagot is.

A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet 2022-höz hasonlóan, 2023-ban szintén közel 400 millió forinttal költött többet a tervezettnél. És azt is megtudtuk, hogy mindeközben szerepet kapott az új Nemzeti Alaptantervben, amely már tartalmazza az intézet történelmi és magyar nyelvi kutatásainak legújabb eredményeit.

Propagandára 18,1 milliárd forinttal, kiemelt nemzetközi sporteseményekre és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására 35,5 milliárd forinttal többet költött a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint amennyit a költségvetésben eredetileg terveztek.

Ez a jegybank ügye, a kormánynak nincs árfolyamcélja, hangzott el a kihelyezett kormányülés helyszínén tartott rendhagyó Kormányinfón. Ezer eurós minimálbért viszont reálisnak lát a kormány.

9 százalékkal csökkentenék a hiányt Csehországban, jövőre is maradnak a különadók.

Bár keleti szomszédunk héthavi költségvetési hiánya a GDP 4 százalékát meghaladja, ennél a magyar deficit magasabb.

A német kancellár a pénzügyminiszter kritikájára reagált az adósságfékről újra fellángoló koalíciós vitában.

A 7852 milliárd forintos bevételhez 9020 milliárdos költés társult. 

Újabb nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki az egyre nehezebben finanszírozható kifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni. Mindenki jól jár majd ezzel, vagy csak egy 500 milliárd eurós pénzkidobás lesz? A fiatalok duplán fizetnek az időseknek? A nők és a külföldiek mentették meg a nyugdíjakat?

Megjött a mérleg, amely szerint 73,5 százalékos volt a GDP-hez mért magyar államadósság. 

Keresetek, államháztartási hiány, munkanélküliség, kamatdöntés - mozgalmas hét elé nézünk hétfőtől.

Januárban főként a felszabadított uniós pénzeknek köszönhetően 54 milliárdos többlet jött össze a költségvetésben.

Megfordult a kommunikáció, és most már jó a messziről érkező idegen? Kellenek a magyar munkaerőpiacra a vendégmunkások, vagy van más megoldás a munkaerőhiányra? Mi lesz a munkabiztonsági, munka-egészségügyi szabályozással? Helyes-e, ha adókedvezménnyel csábítjuk Magyarországra a többségében vendégmunkásokat alkalmazó digitális cégeket? Az ATV Csatt című vitaműsorában kollégánk, Dobos Zoltán beszélgetett erről Deák Dániellel, a XXI. század vezető elemzőjével, Schiffer András ügyvéddel, korábbi országgyűlési képviselővel és Sebestyén Géza közgazdásszal, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével.

A lengyel kormány szerint csak jobb időkben tudja a költségvetés finanszírozni a közmédiát.

Virovácz Péterrel, az ING Bank makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk.

Romániában újabb takarékossági rendeletet hozott a kormány, a szakszervezetek tiltakoznak.

Valahol találtak néhány százmilliárd rubelt.

A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?

Sokaknak fájhat, amit belengetett a román miniszterelnök, de érdemes azért megnézni a jelenlegi adóterheket is.

Az Oroszország által megtámadott ország országgyűlése megszavazta a 2024-es állami költségvetését.

Friss számokat közölt a Pénzügyminisztérium.

Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta a 2024-es költségvetést, amely az Oroszországgal vívott háború miatt növeli a hadsereg és a honvédelem finanszírozását. 

A Pénzügyminisztérium szerint csak átmeneti a visszaesés a fogyasztásban.

2023-nak az infláció letörésének évének, 2024-nek pedig a növekedés helyreállításának évének kell lennie – mondta Nagy Márton. Szerinte a fogyasztás helyreállítása mindkettőt segítheti – ez elengedhetetlen, enélkül nincs kilábalás. Három csapdahelyzet állt elő a magyar gazdaság előtt, ebből kettőn szerinte túl vagyunk. A jelentős infláció a gazdaságunk struktúrájából ered, ennek ellenére nem tartja azt hibásnak a gazdaságfejlesztési miniszter. Az üzemanyagárakat nagyon szorosan követi a kormány - ha kell, beavatkoznak.

Ismertették a részletes államháztartási adatokat.

Különadók, ingatlanadó, luxusautó-adó. Vannak ötletek a szomszédban, amik Magyarországon is újabb terheket jelentenének.

Soha nem volt még ilyen magas a hiány az augusztusi hónapban, az éves célokhoz mérve is riasztó a helyzet.