Éppen azután szigoríthatják meg jelentősen Magyarország számára az uniós túlzottdeficit‑eljárást (EDP), miután eldőlt, hogy melyik politikai erő alapíthat kormányt az áprilisi választások után. Várhatóan májusban jelenik meg ugyanis az Európai Bizottság (EB) újabb értékelése arról, hogy a magyar kormány milyen mértékben követi a költségvetési hiány korrigálására tett javaslatokat – írja a 24.hu.
Tavaly év végén a kormányzati szereplők megnyilatkozásai, illetve a Költségvetési Tanács (KT) legutóbbi, hároméves kitekintése már előrevetítették, hogy hazánk le fogja verni a lécet. A Nemzetgazdasági Minisztérium idei államháztartási jelentései azonban a helyzet további romlásáról adnak számot. Ezért előreláthatólag napirendre kerül, hogy az EDP-eljárást a szankciós szakasz felé lépteti az EB.
Mi több, május vége, illetve június eleje táján érkezik a három nagy hitelminősítő intézet szokásos tavaszi-nyári felülvizsgálata is, amelyek szintén nem ígérnek sok jót Magyarország kockázati megítélését illetően. Leginkább az S&P Global véleménye baljóslatú amely szerint
az áprilisi parlamenti választás győztesének lépéseket kell majd tennie a szociális kiadások visszafogására, az államháztartás stabilizálása érdekében.
Ha a büdzsé korrekciója nem történik meg, a hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába sorolja a magyar államadósságot.
A kabinet tavaly decemberben az elmúlt évre vonatkozó és a 2026-os államháztartási hiánycélt is a tervezett 3,7 százalékos szintről 5 százalékra emelte fel. Nagy Márton elsősorban „a német gazdaság szenvedésével” magyarázta a magasabb deficitet, ami abból a szempontból féligazság, hogy a vártnál ténylegesen gyengébb GDP-növekedés mellett a kormány „választási tűzijátékra” készült, a hiányt pedig végül a kampánycélra kiosztott lakossági költések repítették magasba. Ezzel Magyarország végleg letért az uniós EDP-eljárás által kijelölt pályáról.
Abban konszenzus van az elemzők körében, hogy bárki is kerül hatalomra április 12-e után, mindenképp egy szigorúbb költségvetési politikát kell majd folytatnia. Ellenkező esetben akár a bóvli kockázatával is szembenézhet.
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
