Fontos napra ébredtek az amerikai törvényhozók, hiszen kedden éjfél után hivatalosan is leállhat az amerikai kormány finanszírozása, ha Donald Trump Republikánus Pártja nem tud megállapodni az ellenzéki demokratákkal a költségvetési törvényről.
Amennyiben nem sikerül megegyezni, az részleges leállást jelentene, és megakasztana bizonyos kormányzati szolgáltatásokat; köztük a nem esszenciális dolgozók bérezését, valamint leállítanák, vagy jelentősen visszavennék az olyan, a mindennapi élet szempontjából nem létfontosságú ügynökségek és létesítmények működését, mint például a nemzeti parkok, múzeumok – sőt, akár a vízum- és útlevélkiadás is szünetelhet. Olyan alapterületek, mint a határőrizet, a sürgősségi kórházi ellátás, a rendfenntartás és a légiforgalmi irányítás zavartalanul működnének tovább, de a társadalombiztosítási és Medicare-csekkeket is kiküldenék, a jogosultság ellenőrzése és a kártyakibocsátás viszont szünetelhetne.
A kormányzati leállás alapvetően is feszült helyzet a mindenkori washingtoni vezetés számára, viszont a mostanit tovább terheli az a tény, hogy hivatalba lépése óta Trump meredeken megszabdalta a szövetségi apparátust. A Government Executive idén augusztusi cikkében a Partnership for Public Service adataira hivatkozva arról ír, hogy július 21-ig több mint 148 ezer köztisztviselő távozott a kormányzati munkaerőállományból – részben önként, részben kényszerből. Egyes források ennél is meredekebb becsléseket tettek közzé, e szerint akár 290 ezer ember is eltűnhetett az államigazgatásból.
Nincs megegyezés, utánuk az özönvíz?
Ha feltesszük az ilyenkor logikus kérdést, miszerint mégis miért áll le az amerikai kormány, akkor a válasz pofonegyszerű: mert a két nagy párt nem tudott megegyezni a szövetségi finanszírozás pontos részleteiről. A republikánusok mindkét házat irányítják, de a szenátusban nincs meg a 60 szavazatuk a törvény elfogadásához, így a demokraták ezt kihasználva blokkolják a republikánus javaslatot, amely szerintük drágítaná az egészségbiztosítást, és megnehezítené a szegényebb amerikaiak hozzáférését az ellátáshoz. A demokrata követelések közt szerepel az egészségügyi adókedvezmények meghosszabbítása, a Medicaid megvágásának visszavonása, valamint az amerikai járványügyi hivatal (CDC) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek költségvetésének megőrzése – Trump ezt is csökkentené.
Fotó: Depositphotos
Már az utolsó órákban járunk
A kormányzat leállása mostanra órák kérdésévé vált, ugyanis amennyiben nem születik meg a megállapodás, szerda hajnalban amerikai idő szerint éjfél után 1 perccel (vagyis magyar idő szerint nagyjából reggel 6 körül) részlegesen leáll az amerikai szövetségi rendszer – először közel hét év után. Legutóbb 2018 végén volt hasonló leállás, akkor is Trump idején, a Biden-adminisztráció bár néhányszor közel került ehhez, végül mindig sikerült megállapodni időben.
Trump hétfőn először találkozott a Fehér Házba való visszatérése óta a Kongresszus mind a négy vezetőjével, de a CBS News híre szerint leginkább tanácstalannak tűnt azzal kapcsolatban, hogy hogyan intézze el a szükséges finanszírozást a költségvetésnek, ugyanis úgy fogalmazott:
„fogalmam sincs, hogyan fogjuk megoldani ezt a kérdést.”
Az elemzők és megfigyelők egyöntetű véleménye az, hogy jelenleg nagy az esély a leállásra, ugyanis a Trump-kormányzat egyáltalán nem hajlandó érdemi engedményeket tenni, arra számítva, hogy a közvélemény a demokratákat hibáztatja majd, akik feltételekhez kötik a kormány leállásának elkerülését. Ugyanakkor az sem valószínű, hogy a demokraták engednek, ugyanis a széleskörű, minőségi, megfizethető egészségbiztosítás a párt választói számára sarokkő, és egyben népszerű ügy, ráadásul a liberálisabb, balosabb demokraták is nyomást gyakorolnak a párt centrista ágára azért, hogy ne engedjenek Trumpéknak.
Elnökök ezzel nem szoktak játszani
A MAGA-tábor és Donald Trump hozzáállására jellemző, hogy a „shutdown”-t az elnök elődjei lényegesen komolyabban vették, a hosszabb leállásokat politikailag veszélyesnek tartották, mert rontották az elnök és a törvényhozás megítélését. Most viszont Trump és emberei nyíltan hangoztatják: akár hosszabb időre is bezárnák a kormány nagy részét, és a „nem létfontosságú” dolgozókat végleg elbocsátanák, míg a költségvetési nehézségekért a demokratákat hibáztatják.
Bár ez a retorika ideig-óráig bejöhet, az adminisztráció veszélyes játékot űz, hiszen egy elhúzódó leállás akár gazdasági fennakadásokat is jelenthet – az pedig a mindenkori kormány teljesítményéről ad visszajelzést.
Mennyire gyakoriak a leállások?
Az elmúlt ötven évben többször előfordultak. Trump első elnöki ciklusában háromszor is, köztük a leghosszabb, 36 napos leállásra 2019 elején került sor, amely a mexikói határfal finanszírozása körüli vitából fakadt. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint ez 11 milliárd dollárral csökkentette a gazdasági teljesítményt, amelyből 3 milliárd soha nem térült meg. Ronald Reagan elnöksége idején a nyolcvanas években nyolc alkalommal állt le a kormány, igaz, ezek egyike sem nyúlt túl hosszúra.
Ez Amerika sajátja
Az Egyesült Államokból érkező híreket figyelve akár olvasóinkban is felmerülhet a kérdés – történhet hasonló Magyarországon? A kérdés röviden megválaszolható: nem.
Míg az Egyesült Államok szövetségi elnöki demokrácia, addig Magyarország parlamentáris demokrácia, ez pedig költségvetésalkotási téren is alapvető különbséget jelent a két ország működésében. Magyarországon a költségvetési tervet évente fogadja el a parlament, amelyen jellemzően nem sok vita szokott felmerülni, hiszen a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP rendelkeznek az elfogadásához szükséges kétharmados többséggel. Ezzel szemben az Egyesült Államokban nincs egyetlen, nagy éves költségvetési törvény, ehelyett a Kongresszusnak minden évben el kell fogadnia 12 külön költségvetési törvényt (appropriations bills), amelyek az egyes minisztériumokat és ügynökségeket finanszírozzák. Ha ezek közül valamelyik nem készül el időben, akkor az adott intézményeknek és hatóságoknak nincs joguk pénzt költeni, tehát jön a leállás.
Áthidaló megoldás azonban így is felmerülhet, ugyanis a Kongresszus elfogadhat úgynevezett „continuing resolution”-t (átmeneti finanszírozási törvényt), ami néhány hétre vagy hónapra biztosítja a pénzt a tavaly megállapodott szinten, amíg nincs végleges megállapodás. Nem kizárt, hogy ezúttal is ez lehet majd a Trump-adminisztráció menekülőútja.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
