„Jelenleg jelentős mennyiségű, nem orosz kőolaj szállítására kerül sor a Janaf csővezetékén keresztül a Mol-csoport számára, míg további három, szintén a Mol-csoport számára nem orosz kőolajat szállító tartályhajó tart az Omišalj terminál felé” – írják.
A Janaf szerint rendszeresen érkeznek a Mol számára a tengeri olajszállítmányok, és „ezeket a körülményeket figyelembe véve teljesen alaptalanok azok az állítások, miszerint az említett országok üzemanyag-ellátási zavarok szélén állnának”.
A Janaf tartja magát ahhoz, hogy az eddigi tesztek alapján az Adria képes „teljes mértékben fedezni” Magyarország és Szlovákia nyersolajszükségletét, de azért azt írják, örömmel fogadják, hogy a Mol elfogadta javaslatukat további tesztek elvégzésére az Európai Bizottság képviselőinek részvételével.
Azt a reményüket is kifejezik a közleményben, hogy a következő találkozón a Mol elfogadja majd a Janaf javaslatát arra, hogy a következő egy hónapos tesztidőszak alatt egymillió tonna nyersolajat küldjenek fel a vezetéken.
A Janaf és a Mol (illetve Horvátország és Magyarország, illetve Szlovákia vezetése) folyamatos üzengetésben vannak egymással, amióta egy orosz csapás nyomán keletkezett sérülés után a Barátság-vezetéken nem jön olaj Oroszország felé Közép-Európába. Ezt a magyar fél az ukránok politikai nyomásgyakorlásával magyarázza. Közben az Európai Unió részéről is érkezett reakció az üggyel kapcsolatban.
Hernádi Zsolt Mol-vezér a Telexnek adott interjújából kiderül, hogy a Mol már meg is rendelt egy orosz olajszállítmányt Omišaljba, de hogy a horvátok végül felküldik-e, az a friss közleményből nem derül ki. Ugyanígy nem nyilvános, hogy mi a horvát kormány álláspontja, amelynek legfrissebb közlése csütörtöki, és abban még az áll, „nem született még megállapodás a magyarokkal a kőolaj szállításáról”.
Az Index megkérdezte Janaf-témában Szabó Szabolcsot, a Mol-csoport Downstream üzletágának ellátásilánc-menedzsmentért felelős szenior alelnökét, aki azt mondta:
„Rendeltünk kőolajat Szaúd-Arábiából, Norvégiából, Kazahsztánból és Líbiából is, és dolgozunk azon, hogy az Adria-vezetéken keresztül tudjunk behozni orosz kőolajat, amit az amerikai és az európai szankciók is lehetővé tesznek. Egyébként, ha egy valamit megtanultunk az elmúlt négy évben, az az, hogy nem szabad pillanatnyi helyzetképek alapján ítéletet mondani. Türelemmel és higgadtsággal kell kezelni minden helyzetet.”
Az alelnök arról is beszélt, a Mol el akarja érni, hogy 2027-ben már „mi dönthessünk arról, hogy honnan, mikor, milyen és mennyi kőolaj érkezik ebbe a régióba” és „az ehhez szükséges beruházásokkal ütemterv szerint haladunk”. Vagyis már javában zajlik a finomítók rugalmasabbá tétele, hogy többféle olajtípust fel tudjanak dolgozni.
Iparági elemzők szerint évente csaknem 12 milliárd font exportkiesést okoz a brit gazdaságnak a Brexit.
