Megjött az Európai Unió válasza a Barátság kőolajvezeték ügyében

Az Európai Unió reakcióját a február 19-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hiányolta, egy újságírói kérdésre válaszolva. Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő egy nappal későbbi, február 20-i nyilatkozatát a Portfolio szúrta ki.

Az Európai Bizottság azt is megüzente, hogy Brüsszel minden érintett féllel egyeztet, és azt várja, hogy az energia ne váljon politikai nyomásgyakorlás eszközévé a háborús környezetben.

Csütörtökön a brüsszeli testület rendkívüli ülésre hívta össze az olajkoordinációs csoportot a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet miatt, miután Magyarország és Szlovákia a vita eszkalálódása nyomán leállította az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat.

Az uniós végrehajtó testület pénteki sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő részletesen ismertette a brüsszeli álláspontot, hangsúlyozva, hogy

a Bizottság elsődleges célja az ellátásbiztonság fenntartása és a helyzet deeszkalációja.

Elmondta, hogy Brüsszel szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és folyamatos kapcsolatban áll az érintett tagállamokkal. Kiemelte, hogy az olajkoordinációs csoport összehívása a megszokott uniós válságkezelési mechanizmus része, amelynek célja az információmegosztás és a tagállamok közötti koordináció biztosítása. Hozzátette, hogy

jelenleg az a legfontosabb, hogy minden fél tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább növelhetik a feszültséget vagy veszélyeztethetik a régió energiaellátását.

A magyar kormány ugyanis további válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiről bővebben itt olvashatnak:

A szóvivő rámutatott, hogy az uniós jog egyértelműen rögzíti a belső energiapiac működésének alapelveit, beleértve a szolidaritást és az ellátásbiztonság garantálását. Úgy fogalmazott, hogy

az energia nem válhat politikai nyomásgyakorlás eszközévé, különösen nem olyan helyzetben, amikor egy háború sújtotta ország alapvető infrastruktúrája amúgy is sérülékeny.

Az Európai Bizottság ezért minden rendelkezésére álló eszközt mérlegel annak érdekében, hogy a szállítások fennmaradjanak, és a vitás kérdések tárgyalásos úton rendeződjenek.

Itkonen hangsúlyozta, hogy a Barátság-vezeték leállása a dróntámadás mellett műszaki és biztonsági okokra vezethető vissza, és az ügyben a Bizottság folyamatosan egyeztet az érintett felekkel a helyreállításról. Gulyás Gergely a február 19-i kormányinfón is azt mondta, hogy az ukránok politikai okokból nem indítják újra a szállításokat, hiszen annak műszaki akadálya már nincs.

Az uniós szóvivő arra is kitért, hogy az eset rávilágít az uniós energia-diverzifikációs törekvések jelentőségére. Mint mondta, az elmúlt években az EU jelentős előrelépést tett az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentésében, de egyes tagállamok esetében továbbra is fennállnak strukturális kitettségek.

Éppen ezért kulcsfontosságú az infrastruktúra-fejlesztések felgyorsítása és az összekapcsoltság erősítése a régióban – tette hozzá, hangsúlyozva a diverzifikáció, vagyis az orosztól eltérő ellátási csatornák kiépítésének fontosságát.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország és Szlovákia elrendelte az Ukrajnába irányuló dízelszállítások leállítását Itkonen megerősítette, hogy a Bizottság tisztában van a döntés következményeivel, és elemzi annak hatásait az ukrán piacra. Hangsúlyozta, hogy az EU korábban is több alkalommal bizonyította: képes gyors és koordinált válaszokat adni energiaválság-helyzetekben, és most is ezen dolgozik.

Ugyanakkor nem kívánt spekulálni arról, hogy a Bizottság indít-e formális eljárást valamely tagállammal szemben, mondván, jelenleg a párbeszéd és a megoldáskeresés az elsődleges.

A sajtótájékoztatón többször is visszatért arra, hogy az energiaellátás biztonsága nemcsak gazdasági, hanem humanitárius kérdés is, különösen a téli időszakban. A Bizottság ezért „azt várja az érintett felektől, hogy felelős módon járjanak el, és tartsák szem előtt a szélesebb európai érdekeket”.

A jelenlegi magyar és szlovák ellátási helyzetet kezelhetőnek nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy a geopolitikai környezet és az infrastruktúra sérülékenysége miatt fokozott figyelemre van szükség.