Újabb részletekkel szolgált Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a Barátság-kőolajvezeték leállásával kialakult helyzetről.
A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány egyértelmű információkkal rendelkezik arról, hogy a január 27-ei orosz támadás után már újraindulhatott volna a szállítás a vezetéken. Az orosz támadás egy, a vezetékhez kapcsolódó tárolólétesítményt ért, nem magát a vezetéket, és a kormány információ szerint február 6-án már üzemelhetett volna a vezeték. Az ukrán fél először február 6-ára, majd 12-ére ígérte az újraindítást, azóta viszont már nem is közöltek újabb dátumot.
A magyar kormány nemzetbiztonsági információkra hivatkozva úgy véli, az ukrán vezetésnek nem is áll szándékában a vezeték újraindítása, noha ennek semmilyen technológiai akadálya nem lenne.
Gulyás szerint tehát valójában politikai döntés miatt áll a Barátság-vezetéken az orosz olaj szállítása Magyarország irányába, és ennek hátterében az uniós és az ukrán vezetés, illetve a Tisza Párt „összejátszása” áll, amelynek célja Magyarország „levágása” az orosz olajról, illetve a magyar kormány leváltása.
Az ország olajellátása jelenleg biztosított, a miniszter azt is elmondta, hogy ugyan élhetnének a fogyasztás korlátozó intézkedésekkel, erre nem lesz szükség. A felszabadított stratégiai készletek három hónapra önmagukban is biztosítanák az ellátást, a Mol azonban már szerződést is kötött 500 ezer tonna orosz olaj a Horvátországon átvezető Adria-olajvezetéken történő leszállításáról. Ugyan ezt tartályhajók szállítanák a vezeték kezdőpontjára, az uniós szankciók nem vonatkoznak rá, mivel ezek a vezetékek leállása esetén lehetőséget biztosítanak a vezetéken szállított helyett tengeri szállítású orosz olaj vásárlására is.
A magyar kormány elítéli az ukrán kormány lépését, és válaszul szerdától a Mol felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat. Kérdésre válaszolva Gulyás kijelentette, hogy amennyiben a Barátság-vezeték újraindulna, „nem látná indokoltnak” e korlátozás fenntartását.
A kormány a szintén érintett szlovák vezetéssel együtt vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a vezeték újraindításáig Magyarország és Szlovákia dízel mellett az Ukrajnába irányuló áram-, illetve fölgázexportot is leállítsa.
A miniszter elmondta azt is, hogy Ukrajnának uniós tagjelölt államként szerződéses kötelezettsége is lenne a tagállamok energiaelltásának zavartalan biztosítása, így az ügyben az Európai Bizottsághoz is fordul a magyar kormány – bár ettől sok eredményt nem remél Gulyás Gergely.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
