Bozóki Csaba László, a MOHU intézményi hulladékmenedzsment igazgatója az Indexnek adott interjújában mérleget vont a hazai palackvisszaváltási rendszer (DRS) első két évéről. A szakember a cég indulását egy startuphoz hasonlította: a nulláról, rohamtempóban kellett felépíteni egy országos hálózatot, amely mára a finomhangolás fázisába lépett.
Az eredmények európai szinten is kimagaslóak:
a visszaváltási arány 2026-ra elérte a 90 százalékot.
Ez jelentős siker, figyelembe véve, hogy Magyarországon szinte minden italcsomagolás (üveg, fém, műanyag) a rendszer része. A siker kulcsa az 5200 visszaváltási pont és az 50 forintos díj ösztönző ereje: tavaly 3 milliárd palackot váltottak vissza, ami 150 milliárd forintot juttatott vissza a lakossághoz, ennek 80 százaléka pedig levásárolható utalványként a boltoknál maradt.
Fotó: Wikipédia
A pénzügyi stabilitás kapcsán az igazgató cáfolta az „extraprofit” vádját. Bár a vissza nem váltott palackokból 33 milliárd forint maradt a cégnél, a MOHU összességében 50 milliárdos mínuszban van a hatalmas beruházási költségek és a 40 milliárdos géppark-finanszírozás miatt. A bent maradó összegek a működési költségeket fedezik, hosszú távon pedig a gyártók terheit csökkenthetik.
Visszaváltás közterületen
A jövőbeli tervek között szerepel a nagy kapacitású, ömlesztett (bulk-feed) automaták számának növelése minden vármegyében, valamint a közterületi és hulladékudvarokba telepített visszaváltók tesztelése. A választék bővítését (pl. tejtermékek, befőttesüvegek) óvatosan kezelik a logisztikai és higiéniai kihívások miatt. A 2026-os év célja már nem a növekedés, hanem a hatékonyság és az ügyfélélmény javítása, különös tekintettel az automaták tisztaságára és a boltokkal való költségmegosztási viták rendezésére.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
