A Politico brüsszeli hírlevelében további spekulációkat olvashatunk arról, hogy mi lehet a kifutása a magyar-ukrán-uniós összefeszülésnek a Barátság vezeték újraindítása, illetve az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós pénzügyi csomag, valamint az Oroszország elleni újabb szankciós csomag magyar blokkolása körül.
A lap szerint Orbán Viktor két dolgot szeretne elérni. Egyrészt azt, hogy az unió valamilyen közös, hivatalos formában mérje fel a Barátság vezeték kérdéses részének állapotát. Ez egy olyan szimbolikus lépés lenne, amelyet a magyar kormány könnyen tudna Brüsszel és Ukrajna feletti „győzelemként” tálalni a választási kampány hajrájában.
A másik sarkalatos pont a közös európai védelmi hitelkeretből, a SAFE-ből Magyarország által igényelt 16 milliárd euróhoz való hozzáférés- a magyar felhasználási tervet ugyanis még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság, anélkül pedig a folyósítások sem kezdődhetnek meg.
A háttérben azért megy a gondolkodás azon is, hogy mit tehet az unió, ha Orbán Viktor mégsem áll kötélnek az ukrán pénzügyi segítség kérdésében. Felmerült az uniós alapszerződsé 327-es cikkelyének alkalmazása, amely azt mondja ki, hogy a tagállamok egy megerősített együttmődés (ennek keretében fogadták el az ukrán pénzügyi segélycsomagot) esetén nem akadályozhatják annak a résztvevő tagállamok által történő végrehajtását.
Felmerült még Mark Rutte NATO-főtitkár neve is, aki megpróbálhat valamilyen kompromisszumra jutni a magyar kormánnyal.
„Az én szerepem nem a kommentálás, hanem hogy megpróbáljuk segíteni, ha tudok. És erről a szerepről nem beszélhetek, amíg nem járok sikerrel”
- fogalmazott rejtélyesen Rutte csütörtökön arra a kérdésre válaszolva, hogy részt vesz-e a tárgyalásokban.
Bővebb elemzésünkért kattintson az alábbi ajánlóra:
Az iráni külügyminiszter a BRICS-országokhoz szólt. 
