Mivel kényszerítheti az EU Orbán Viktort vétójának feladására?

A magyar kormány és az Európai Unió vezetése között az utóbbi napokban fokozódott a feszültség, miután a Barátság kőolajvezetéken leállt az orosz olaj hazánkba és Szlovákiába szállítása. Orbán Viktor az ukrán vezetést vádolta a szállítások késleltetésével és a vezetéket ért dróntámadás utáni helyreállítás lassításával, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel jóváhagyását.

Orbán Viktor meggondolta magát

Decemberben még olyan megállapodás született, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia anyagilag ugyan nem járul hozzá az Ukrajnának szánt közös hitelhez, de nem is akadályozza annak európai folyósítását. Azonban a Barátság kőolajvezeték leállására (illetve az újraindítás késlekedésére) hivatkozva Orbán Viktor hétfőn levélben jelezte az Európai Tanács elnökének, António Costának, hogy felülvizsgálná ezt az álláspontot. Costa még aznapi válasza egyértelmű volt: ilyen visszalépésre nincs mód.

Az ügy időzítése sem mellékes. Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti tárgyalásait követően Orbán és Szijjártó Péter Washingtonba utazott; nehezen elképzelhető, hogy a most bejelentett vétó ne egyeztetés eredménye lenne.

A mostani vita abban is eltér a korábbiaktól, hogy a magyar kormány nem az uniós partnerektől kér engedményt, hanem Ukrajnától: a Barátság kőolajvezeték újraindítását. Ezzel olyan patthelyzet alakult ki, amelyet az uniós tagállamok önmagukban aligha tudnak feloldani – foglalja össze a Válasz Online.

Az Európai Unióban ezekben a hetekben minden korábbinál erősebben merül fel az igény, hogy a közösség önálló világpolitikai szereplőként lépjen fel az egyre konfrontatívabb amerikai kormányzattal szemben. Épp akkor azonban, amikor egységet és erőt kellene mutatnia, a döntésképtelenség képét sugározza.

Szijjártó Péter az EU-s külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán hivatalosan is megvétózta az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen, illetve ellehetetlenítette az Ukrajnának már decemberben megszavazott hitel folyósítását, ezzel elrontva az EU készülését a másnapi orosz agressziós évfordulóra.

Európai szolidaritás Kijevvel

A helyzetre való reakcióként az Európai tanács elnöke, António Costa erős szavakkal fogalmazott kedden Kijevben, az orosz agresszió negyedik évfordulóján, amikor az uniós delegáció tagjaként szólalt fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában.

„És az unió tagállamainak magatartását egy nagyon fontos elv, az őszinte együttműködés elve szabályozza. Amikor az Európai Tanács megállapodik és döntést hoz, minden tagállamnak együtt kell működnie a döntés végrehajtásában. Senki sem képes megállítani, blokkolni vagy megkísérelni blokkolni az Európai Tanács döntését” – mondta António Costa kedden Kijevben.

„Csak az Európai Tanács változtathatja meg a saját döntését. Ezért írtam levelet Orbán miniszterelnöknek, amelyben jeleztem, hogy Magyarország megsérti az őszinte együttműködés elvét. Felszólítom Magyarországot, hogy haladéktalanul működjék együtt az Európai Tanács december 18-án hozott döntésének végrehajtásában” – tette hozzá.

„Eközben arra kérem a Bizottságot, hogy használja fel mindazokat az eszközöket, amelyek a szerződésben rendelkezésére állnak annak érdekében, hogy ezt a helyzetet kezelje, és megakadályozza, hogy bárki megpróbálja zsarolni az Európai Uniót; továbbá, hogy a szerződésben biztosított valamennyi eszközzel biztosítsa az Európai Tanács döntésének végrehajtását. Ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak a szerződésben” – fogalmazta meg nyomásgyakorlásként az Európai Tanács elnöke.

Milyen opciók állnak az EU rendelkezésére?

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem léteznek olyan opciók, amellyel megkerülhető a magyar vétó ebben az (Ukrajnával kapcsolatos) ügyben – válaszolta egy kérdésre a csütörtöki Kormányinfón. 

Egyet kell értsünk ezzel az állásponttal, mivel – ha valóban működő vétójoga van a tagországoknak az Európai Unión belül, akkor – ez nem megkerülhető. Ennek jogi úton való megkerülése hiteltelenítené a vétó intézményét és elérése valószínűleg hosszú időt venne igénybe, ami viszont Ukrajna szorult helyzete miatt nincsen. Egy új egyezség elérése az EU-n belül a vétó intézményének átalakítására vagy megszüntetésére ismét sok időt igényelne, és nem valószínű, hogy elnyerné a kisebb tagországok jóváhagyását.

Akkor marad a kölcsönös alkuk politikája, amely eddig is működött - igaz így olyan területek sérülhetnek, amelyek nem érintettek a konfliktusban.

Az ilyen alkupolitika ellen szólalt fel az EU főképviselője. „Nem szabad olyan dolgokat összekötnünk, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz” – mondta Kaja Kallas hétfőn az egymást követő magyar vétók okozta újabb válságról az Euronews tudósítása szerint.

Ajándék Orbán Viktornak a választási kampányban?

Az Európai Unió egyszerre próbálja kezelni Kijev szorult pénzügyi helyzetét és elkerülni, hogy „politikai ajándékot” adjon Orbán Viktornak. Brüsszelben attól tartanak, hogy a magyar miniszterelnök kampányeszközzé tenné az esetleges jogi összecsapást. Ukrajna már áprilisra kifogyhat a forrásokból – épp abban a hónapban, amikor Magyarországon választásokat tartanak – írja a Politico.

Három uniós diplomata szerint az EU vezetői olyan megoldást keresnek, amely lehetővé tenné Orbán számára egy „arcmentő” győzelem felmutatását, így visszaléphetne az Ukrajnának szánt források blokkolásától anélkül, hogy nyílt jogi konfliktus alakulna ki Brüsszel és Budapest között.

A kompromisszum része lehetne az ígéret, hogy újraindul az olajszállítás a Barátság vezetéken– állítják a diplomaták.

„Megkapja a rohadt vezetékét” – fogalmazott az egyik, az egyeztetéseket ismerő diplomata a Politicónak. „A Barátság-ügy semmilyen szempontból nem hiteles, de a kampányban szüksége van egy győzelemre.”

Mit mondanak a szakértők?

A magyar kormány által alapított Külügyi Intézet vezető kutatója, Siklósi Péter szerint az Ukrajna és Magyarország között keletkezett feszültséghez alapvetően az vezetett – és szerinte most már minden bizonyíték ebbe az irányba mutat –, hogy Ukrajna megpróbálja Magyarországot vagy belekényszeríteni az Ukrajnának megfelelő döntések meghozatalába, vagy pedig, ha ez nem működik, akkor úgy befolyásolni a magyarországi választásokat az energiafegyver használatával, hogy azokon az Ukrajnával szerintük majd barátságosabb viszonyt ápoló ellenzéki Tisza Párt győzhessen. Ez bizonyos szempontból nem meglepő, de talán még ennél is sokkal szomorúbb, hogy az Európai Unió, illetve annak vezetése ahelyett, hogy egy tagállama mellé állna egy ilyen vitában, úgy tűnik, hogy a nem tagállam Ukrajna mellé áll – tette hozzá.

Costa kijelentése mindenképpen a nyomásgyakorlásnak az eszköze, ez nem kérdés – a kérdés csak az, hogy milyen további eszközökkel rendelkeznek mindehhez.

Hogyha a rendelkezésükre álló legális, tehát jogszerű eszközöket nézzük, akkor jogszerűen nem tudják megkerülni Magyarország vétóját – húzta alá a szakértő.

Más kérdés, ahogy sajnos már korábban is előfordult, hogy nem jogszerű eszközökkel, mindenféle jogi trükközéssel megkerülték e vétót. Ez valószínűleg csak ideiglenes lehet, mert Magyarország az Európai Bírósághoz fordul, azonban ez a jogellenes állapot addig fenn fog állni, amíg a bíróság meg nem hozza a döntését – jósolta.

Ezt a konfrontációt véleménye szerint nagyon egyszerű megállítani: újra kell indítani a Barátság kőolajvezetéken az olaj áramlását. Az ukránon kívül minden egyéb érintett fél, akik információval rendelkeznek a csővezeték állapotáról, azt mondja, hogy ez csak politikai döntés kérdése, tehát műszaki akadály nem áll fenn. Abban a pillanatban, hogy újraindul az olaj áramlása, a probléma meg is oldódott, és Magyarország feloldja a vétóját.

Abban az esetben, hogyha Ukrajna továbbra is ezzel a zsarolási eszközzel él, akkor persze tovább eszkalálódhat a konfliktus. Láttunk itt már gyanús tüzet a Dunai Finomítóban. Erre az esetre is felkészülve döntött úgy szerdán a Védelmi Tanács, hogy ezeknek a kritikus infrastrukturális elemeknek a védelmét megerősíti

- véli Siklósi Péter.

Ehhez azért hozzá kell tennünk: a Dunai Finomítóban keletkezett tüzet a Mol saját vizsgálata szerint is műszaki meghibásodás és egy szivattyú ebből következő szerkezeti sérülése és szétrepedése okozta. A Mol decemberi közleménye szerint súlyos gondatlanság, szándékos károkozás vagy egyéb külső hatás kizárható a lehetséges kiváltó okok közül.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója aláhúzta, hogy António Costa szavai és az ehhez hasonló jellegű kijelentések nem csak politikai, de a gazdasági szempontból is rendkívül rosszak hazánknak.

Az Európai Uniós vezetők ekkor azzal töltik az idejüket, hogy egy olyan forgatókönyvet dolgozzanak ki, hogy hogyan lehet például Magyarországot megkerülni, nem pedig azzal foglalkoznak, amivel például Mario Draghi szerint kellene: azaz az EU versenyképességének helyreállításával – tette hozzá.

Costa kijelentésével kapcsolatban én arra gondolok, hogy ez inkább tesztfázisban lévő üzenet, és hogy azt szeretnék látni, hogy mit reagál erre a magyar kormányzat, a magyar politikai vezetés, és akkor ennek megfelelően alakítják tovább a narratívát.

El tudom képzelni, hogy nem csak beszélnek arról, hogy kellene egy olyan forgatókönyveket kidolgozni, hogy a döntésekből kihagyják Magyarországot, hanem ezen az ügyön ténylegesen rajta vannak. Elképzelhetőnek tartom, hogy nagy erőforrásokat megmozgatva kidolgozzák annak a lehetőségét, hogy esetleg ez kivitelezhető legyen. Azt gondolom, hogy ez most egy felfokozott helyzet és a választásokig ez így is fog maradni. Aztán április közepétől kezdődően egy konszolidáció indulhat be. Erre számítok – de sajnos az irány összességében rossz

- véli Pásztor Szabolcs.