A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú

Eufóriában él Magyarország a választások óta. Jogosan?

Szerintem teljesen jogosan, nem lehet túlértékelni azt, hogy megszabadultunk az eddigi rezsimtől. A közép-európai régió nagyon jó éveit, évtizedeit láttuk.Csak a többi országban nem volt behúzva a fék, amit most végre itt is ki lehet engedni. Avagy kivették a botot a küllők közül. Teljesen szükségtelen volt az ország visszafogása mindenben, a gazdaságban, a kultúrában, a hangulatban.

Nagyon jó példa erre a benzinárstop. Ez arról szól, hogy a választó úgy gondolja, nem az ő dolga megoldani, hogy a benzin számára megfizethető legyen, hanem az állam feladata. Sajnos volt egy – ebből a szempontból – gyenge állam, amely ezt kiszolgálta, mondván, mindegy, mekkora kárt okoz a társadalomnak, a gazdaságnak, ha neki a politikai tőkében hasznot hoz, akkor megcsinálja. 

Gondoljunk bele, hogy a Mol hetente nyilatkozott arról, hogy mennyire fogynak a stratégiai tartalékok. Erre van a benzinársapka, ami azt eredményezi, hogy az emberek továbbra is nyugodtan furikáznak a városban, mert olcsón kapják hozzá az energiát. Még azt se engedik, hogy följebb menjen a benzin ára, amitől egy csomó nem szükséges fogyasztást visszafognának az emberek. Ez rendkívül felelőtlen hozzáállás, óriási károkozás volt.

A háztartáson belül hasonló szituációban mindenki megpróbálna spórolni, amikor a hiány küszöbön áll, és kevesebbet használni belőle. Társadalmi szinten ezt csak úgy lehet elérni, ha hagyjuk, hogy feljebb menjen az ára.

A fő probléma, hogy folyton manuálisan nyúltak bele a piaci viszonyokba? Engem a ‘80-as évekre emlékeztetett a kézivezérlés és a túlszabályozás.

Igen. Az a baj, hogy ráadásul politikai tőke gyűjtési céllal. Mert meg lehet próbálni belenyúlni a gazdaságba, például a klímaváltozás elleni küzdelem is ilyen terület, de az legalább egy nemesebb cél. 

A benzinársapka gyakorlatilag egy drog. A rezsicsökkentés is ilyen, meg még több másik. Drogok, amikre rászoktatja a lakosságot a kormány. Ráadásul nehéz lejönni róla, mert hiába van új kormány, amely már nem így működne, de még az sem meri mondani, hogy engedjük el a benzinsapkát, olyan nehéz elvenni a lakosságtól.

Általánosságban azt ígérték, hogy az Európai Unió szintjéhez közelítve dereguláció, a piaci viszonyok érvényesítése következik.

Egy csettintés lenne elintézni, de nem tudják, nem merik, mert a lakosság annyira függővé vált ezektől a rezsicsökkentésektől. Ezért el sem szabad kezdeni. Lassan kell csinálni a leépítésüket, ez is jelzi, hogy mennyire károsak.

A kormány most nyilván őrlődik, hogy nem tudja még leépíteni a korábbi állami beavatkozásokat, ugyanakkor liberalizálni kéne a gazdaságot és hatékonyabbá tenni, hogy hosszabb távon jobban éljenek az emberek. Hogy lehet ezek között valamiféle egyensúlyt teremteni?

Az elmúlt időszak egyik tapasztalata, hogy a propaganda működik. Volt például egy ruszofób társadalom, amely a propaganda hatására ruszofil lett, legalábbis a Fidesz-szavazó része. El kell kezdeni az embereket arra oktatni, hogy meg kell fizetni az árát mindennek. Hogy az egyéni felelősségvállalás jó dolog, hogy nem az állam dolga elintézni neked mindent, hanem a te dolgod elintézni. Próbáljuk meg hasznos dolgokra lázítani a társadalmat.

Az egyik populizmust felváltja egy másik populizmus?

Ez nem populizmus, mert a populizmus az, amikor azt sulykolják az emberekbe, amit hallani szeretnének. Például hogy mindig más a hibás, hogy Brüsszel hibája, ha fölment benzinár, hogy az állam kell elintézze az alacsony benzinárat. 

El kell kezdeni nevelni a választókat arra, hogy nem az állam dolga a benzinprobléma megoldása, hanem a te dolgod. Tanulj többet, dolgozz többet, vagy autózz kevesebbet. Az ember ne hetente ötször autózzon be a munkahelyére, hanem csak kétszer, és máris sokat javul a helyzet. Ha ez lesz a közgondolkodásban, akkor ez egy sokkal inkább működő társadalom lesz. Ez az ellentéte a populizmusnak, éppen a populizmusról való lemondás. 

Lehetne például a futásra is nevelni őket a pálinkafőzés helyett. Vannak, akik azt szeretnék hallani, hogy nincs semmi baj azzal, ha pálinkát szeretnének inni. Nem azt szeretnék hallani, hogy inkább futniuk kéne. A drogos is szeretne minden nap elfogyasztani a saját drogadagját, a csokoládéfüggő a csokoládéadagját, és nem azt szeretné hallani, hogy hagyja el a drogot, hagyja a csokoládét, és kezdjen el futni helyette. Ha a futásra neveljük őket, az nem populizmus. A populizmus az, hogy igyam csak a pálinkát, jó lesz az nekem.

Hogyan fordíthatjuk le mindezt a gazdaság nyelvére? Attól függően, hogy a kormány mennyire lesz tökös vagy hatékony, lesz gazdasági növekedés, lesz erősebb a forint, magasabb reálbér?

Ez már maga a gazdaság. Az emberek egyéni felelősségvállalása, hogy a saját jólétükért a saját tevékenységükkel felelnek. A kiengedett kézifék esete. Óriási előrelépés lesz a gazdaság számára, ha az emberek nem az államtól várják a megoldást. A gazdaság elsősorban az emberek tevékenységének az eredménye, nem a kormányé. Egy kormány valójában nagyon keveset tud tenni a gazdasághoz. 

Hosszú távon jó oktatással, egészségüggyel, vasúttal, úthálózattal, jó intézményrendszerrel, átlátható törvényekkel tud például segíteni. De rövid távon az állami programok nem voltak valami nagy segítség a magyar gazdaságnak. Olyan nincs, hogy azért lesznek gyárak, mert a kormány azt mondja, hogy legyen 200 gyár. Azért lesznek gyárak, mert emberek vállalkoznak, a vállalkozások rájönnek, hogy gyárra van szükség, majd megkeresik az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokat és megcsinálják. 

De ha a kormány megteszi azokat a dolgokat, amik hosszú távon jók, akkor az rövid távon egyfajta megszorításként hat. A népszerűtlen intézkedésekkel kellene négy év múlva választást nyerni, de a pozitív hatások csak lehet, hogy nyolc vagy tíz év múlva fognak jelentkezni.

Igen, persze, kormányozni nehéz. Igen, sokkal könnyebb populistának lenni, csak meg kell nézni, hogy mit csinált egy populista kormány az országgal 16 éven keresztül. Az elmúlt 16 év eredménye, hogy a lengyelek elhúztak tőlünk, és lehet vitatkozni, hogy a románok utolértek-e minket vagy sem. De ha ezek a trendek folytatódnak, akkor öt-tíz év múlva nem kérdés, hogy elmennek mellettünk a románok is.

Nem lehet, hogy az emberek ilyenek? Pazarolnak, önzőek, olcsó benzint akarnak…

Ez nem igaz, hogy ilyenek. Svájcban nem ilyenek, meg Ausztriában sem. Ha erre neveled őket, akkor ilyenek lesznek. Ha az ellenkező irányba neveled őket, akkor egyre kevésbé lesznek ilyenek. Ha ruszofóbból ruszofillá tudott válni egy társadalom, akkor az egyéni felelősségvállalást utálókból is lehet az egyéni felelősségvállalást szerető polgárokat csinálni. 

A kormánynak igazából az a dolga, hogy ne toljon el mindent. Nagyon alacsony a mérce az elmúlt 16 év pocsék kormányzása után, úgyhogy már ezzel sokkal beljebb leszünk.

Gazdasági, pénzügyi interjúra készültem, erre tessék, egyfolytában politizálunk.

A gazdaság nagyon nagy része pszichológia. Az, hogy az emberek azt érzik, óriási eufória van, már önmagában is óriási lökést adhat a magyar gazdaságnak. Megjön a vállalkozói kedv, az emberek bátrabban mernek fogyasztani. A politika pedig erősen hat a pszichére. Ezért függenek össze. Gazdasági kérdések, politikai beütéssel, mert pszichológia mind a kettő.

Hogy jelentkezik ez a pszichológia olyan dolgokban, mint a forint árfolyama, a BUX index, a kötvényhozamok?

A forintárfolyam nagyon jó jele annak, hogy mennyire kiengedtük azt a kéziféket. Mert mi van most a világban? Van egy hormuzi válság, egy potenciális energiaválság, Magyarországnak erős kitettsége van ez irányban. Eközben Magyarországon szétesőben van a költségvetés is. Sorban derül ki, hogy egy-egy tétel kimaradt. A forintnak ennek alapján úgy kéne gyengülnie, hogy csak na. A kötvényeknek is kéne gyengülni, ahogy egyébként az egész világon gyengülnek a kötvények – kivéve Magyarországon, itt most erősödnek. 

A piac ezzel is azt jelzi, hogy Magyarországon végre ki van engedve a kézifék. A gazdaság pszichológia része  most jól lemérhető a tőzsdén és a forinton. A tőzsdén az emberek a pénzüket is odateszik a véleményük mögé. Arra fogad a kötvénypiac, a forintpiac, a tőzsde, hogy itt sokkal jobban fognak menni a dolgok, mint eddig. Ez így már nem is csak pszichológia, már objektívebb jelzés.

Egyben egy gazdasági előrejelzés.

Igen, de a lehető legobjektívebb, mert az emberek a pénzükkel jeleznek előre. Nem csak a véleményükkel, a jókedvükkel, hanem igazi pénzt raknak a véleményük mögé, mikor erősödik a forint.

További extra lehet, hogy átláthatóbb lesz a gazdaság és a kormány döntései. Rengeteg területen lehet ezzel is előrelépni, a gazdaságnak óriási lökést lehet adni vele. 

Az Ön által kezelt Hold Beat alapnak is sikerült profitálnia az eufóriából? Jelentős magyar kötvényállománya volt április végén.

Még a választás előtt mintegy 7,7 százalékos éves hozam mellett vettem nagyon hosszú futamidejű magyar államkötvényt, amelynek hozama most már hat alatt van. Tehát két százalékponttal olcsóbb most hitelt fölvennie a magyar államnak.

Ez majd a költségvetésben is meg fog jelenni, akár már a következő egy évben is 0,3 százalékpontot segít. Az alacsonyabb kamat fokozatosan megy át, nem egyből. Hosszabb, 3-4 éves időtávon akár közel másfél százalékpontot is segíthet ez a költségvetési hiányon.

Magyar részvény viszont alig volt az alapban.

Valóban, április végén nem volt. De kicsivel korábban volt sok OTP-részvényem, mert éreztem, hogy az sokat fog erősödni kormányváltás esetén, majd mikor erősödött, azokat leépítettem. Persze a magyar gazdaság jövője az OTP-részvényre annyira nincs erős hatással, hiszen a bank profitja csak 30 százalékban jön Magyarországról. Az OTP sokféle fogadás egyszerre, például a globális hangulatra is fogadtam vele. A hormuzi válság miatt viszont aggódom. 

Egyre rosszabb a helyzet, stagnálás látszik.

Igen, és a részvénypiacokon ez nem látszik, mert az elmúlt hetek arról szóltak, hogy a világ máris megoldotta. Mintha nem is hiányozna a Hormuzi-szorosban beragadt olaj. De ez nem lesz mindig így. Ha ez nem oldódik meg gyorsan, akkor egyszerre csak lehet, hogy halmozottan fog hatni. 

Például ettől félek, és ezért nincs most OTP-részvényem. A magyar részvényekre sok minden hat, nem csak a magyar gazdaság. Nekem azonban nagy szemléletváltást jelent, hogy a magyar piac újra befektethető. 

Tavaly mindenki azt várta, hogy Donald Trump megoldja az orosz-ukrán háborút, és drágul a régiónk részvénypiaca.

Igen, de én azt mondtam, hogy ez hülyeség, és ezért alulsúlyoztam a részvénypiacunkat. Teljesen igazam lett, mert semmit nem tudott csinálni az orosz-ukrán háborúval Trump, de a régiós piac mégis ment tovább. Igazam lett, de mégse lett igazam, mert a kelet-európai országok részvényei nagyon felértékelődtek a 2025-ös évben. Most már nem olyan olcsók ezek a részvények.

Ez egy globális, hedge fund-szerű alap, mindenfélét vásárolhat, még shortolhat is. Azt láttam, hogy a legnagyobb tétel külföldi részvény címen szerepel a havi tájékoztatóban.

A HOLD Alapkezelőnél mi value, azaz értékalapú szemléletűek vagyunk, és nem csak Magyarországra és Kelet-Európára fókuszálunk, hanem ma már az egész világon igyekszünk olcsó részvényeket venni. Például egy részvényünk a Domino’s Pizza UK. Ebből van most a legtöbb a HOLD Beat alapban, mert egyszerűen olcsó, úgy találjuk, hogy ebben a cégben nagy felértékelődési potenciál van. 

Aszerint keresünk, hogy mi olcsó és miért olcsó, nem úgy, hogy magyar vagy nem magyar. Ezért vannak bőven külföldi részvényeink. Én próbálok egy kicsit időzíteni is, ami hol jól sikerül, hol nem. Ahogy az előbb mondtam, kicsit tartok attól, hogy mi lesz a piacokkal, ezért most kevés részvényem van.

Tíz-tizenöt évente szokott lenni egy nagyobb világválság, mint a Lehman-összeomlás vagy a Covid, nem lehet, hogy most jön a következő?

Igen, de ezeknek mindig vannak előjelei. A hormuzi válságból nem lehet nagy világválság, nagyon korlátozott, mert az olajról és az energiáról szól. Nem arról, mint a Covidnál, hogy leáll a világ, vagy mint 2008-2009-ben, hogy a bankrendszeren keresztül minden más szférába is begyűrűzik a válság. Akkor az amerikai ingatlanpiacot sikerült szétteríteni az egész világ bankrendszerében, a bankrendszer pedig a gazdaság vérkeringése, az állt le. 

Most, hogy az energia megdrágult, kevesebbet kell autózni, és akkor máris nem lesz olyan drága. Az energia egy szintig sokkal inkább kezelhető dolog.

De ha nagyobb lesz az infláció az energia miatt, lehet, hogy kamatot kell emelniük a jegybankoknak, ami miatt bedőlhet egy csomó hitel, abból pedig dominóhatás, pénzügyi válság lehet.

Nagyon érdekes kérdés, hogy az emelkedő olajár miatt kell-e kamatot emelnie a jegybankoknak. Az ugyanis ebben az esetben nem segítene. Akkor szokott segíteni, akkor emelnek a jegybankok kamatot, ha lassítani akarják a gazdaságot. Akkor megdrágul a hitel, ezért kevesebb jut a gazdaságba, amely elkezd lelassulni. De most nem erről van szó. Az energiaár-robbanásból fakadó infláción nem segít a jegybanki kamatemelés.

A Covid-infláció is kicsit ilyen volt, azon se a jegybanki kamatemelés segített volna. Az emberek kiszaladtak a karanténból, és elkezdtek egyszerre fogyasztani. Közben egy csomó szűk kapacitás volt. Ezen sem segített a kamatemelés. 

Akkor miért tart annyira ettől a világpolitikai helyzettől?

Európában a német DAX index cégeinek termelése nagyon energiaigényes. Nem világégés lesz, de azért lehet abból probléma, ha kevés lesz az olaj és nagyon felmegy az ára. Ilyen volt 2022 is, ott is a fő probléma volt, hogy felment az ár, mert az orosz energia hirtelen megdrágult Európa számára. Most mégsem esik különösebben a DAX.

A Covidnál láttunk ilyesmit, amikor 2020 elején Kínából már jöttek a hírek, hogy Wuhanban nagy baj van, sőt már megjelent a vírus Olaszországban is, mégsem esett a DAX. Csak akkor kezdett el esni, amikor az derült ki, hogy akik Bergamo-ban kórházba kerültek, már kint megfertőztek embereket. 

Ekkor vette észre a piac, hogy „úristen, itt valami nagy baj van”, és akkor egyszer csak hetek alatt esett 30 százalékot a DAX. Van ilyen, hogy a piac egyszerűen csak azt mondja: „ez kezelhető”, aztán kiderül, hogy mégse kezelhető, vagy sokkal kevésbé. 

Talán nem fog most is 30 százalékot esni a DAX, de annál azért jobban hiányozhat az energia, mint amit most látunk az árakon. Egy kicsit tartok ettől, de most már olcsóbb, value-alapú részvényekből növelni fogom a részvénysúlyt. 

A HOLD Beat alap hozama kicsit több, mint négy évre évi 19 százalék volt. Ez eléggé átlag felettinek tűnik.

Most volt egy rosszabb időszakom az utóbbi fél évben, pedig mentek a részvényindexek. Egy abszolút hozam alapnál az számít, hogy az embernek mennyire van igaza. Abból a négy évből az első három év nagyon jól ment, jól eltaláltam a dolgokat, az utóbbi fél évben nem. De ez is úgy néz ki, hogy 2025-ben volt 13 százalék hozamom, idén csak 4-5 százalék. 

Egy rosszabb időszak után azért is csökkentettem a részvényarányomat, mert ilyenkor az ember egy kicsit kipiheni a fájdalmakat, visszavesz a kockázatból, nyalogatja a sebeit, és újrarendezi a sorokat. 

Vezeti a HOLD After Hours podcastot, mi ennek a szerepe, előnye?

Még 2020-ban indítottuk ezt a podcastot. Szerintem a pénzügyi szektor egyik hibája a transzparencia hiánya. Sok befektető nem tudja, hogy mire fizet költségeket, nem tudja, hogy miért akkora a hozama stb. Ezzel a Holdnál próbálunk szakítani, aminek nagyon jó eszköze a podcast. 

Több cégnél dolgoztam már a pénzügyi szektorban, de sehol sem lehetett volna ilyen podcastunk, mint ez, amely teljesen szókimondó, amely teljesen leveti azt az öltönyös, nyakkendős pénzügyi image-t. Kitesszük az ablakba, hogy mit csinálunk a Holdnál, még a dilemmáinkat is. Beszélünk konkrét céges problémákról, látják az emberek, hogy ezek nem titkolóznak.

A Fidesz egy nagy baja volt, hogy mindent eltitkoltak. Szerintem ha a Tisza-kormány a transzparenciát választja, akkor sokkal nagyobb lesz az emberekben a bizalom irányukba. Szerintem ez  a Hold Alapkezelővel kapcsolatban is igaz.. Az egész pénzügyi szektornak javasolnám ezt kipróbálni. Meg talán egy kicsit az is értékünk, hogy élesen kritizáltuk az előző kormányt, emiatt nagy hátszelünk volt a médiában általában is és hallgatottságban is. 

Az öncenzúra nagyon veszélyes dolog, elkezdődik egy-egy cégben, aztán az egész társadalomra kiterjed. Ennek az ellentéte viszont nagy felszabadító erő. 

Úgyhogy én a podcastnak nagyon örülök az elmúlt hat évből, és szerintem a Hold Alapkezelő is sokat profitált belőle.

A munka mellett mire jut még idő?

Nagyon szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amivel szeretek. A podcastet tanításként fogom fel, ami még társadalmi hasznosságot is beletesz a mi munkánkba. Embereket fölrázni, elmagyarázni nekik dolgokat, például elmondani, hogy a benzinársapka miért káros rá és a társadalomra nézve. 

Egyszerre tudok olyan dolgokkal foglalkozni, ami nagyon érdekel, és úgy gondolom, hogy társadalmilag is lényegesen hasznosabb, mintha például csak vállalatokat elemeznék. A work-life balance is megvan, nincs azzal probléma.

Például táncol. A most véget ért rendszerben még a művészeteket is politikai alapon támogatták. Csak önmagában egy zenének, táncnak, festménynek van valamilyen haszna?

Igen, az emberi boldogság. Azok az igazán sikeres emberek, akik meg tudják oldani, hogy a fontos döntésekből minél inkább kihagyják az érzelmeket. Viszont ahhoz, hogy az ember boldog legyen, nagyon fontosak az érzelmek. Itt jön a képbe a zene, a tánc.