Bár még mindig meglehetősen alacsonynak tűnik a befektetéssel rendelkező megtakarítók aránya idehaza, valójában látszik már egy felfelé ívelő tendencia?
A személyes benyomásom szerint igen, de a statisztikák alapján a tavalyi évhez képest nem történt jelentős változás. Egy megtakarító félreteszi a pénzét egy későbbi kiadásra, míg egy befektető hosszú távon szeretné gyarapítani a vagyonát és növelni annak reálértékét. A magyarok nagy többsége még mindig szívesebben tartja készpénzben vagy folyószámlán a félretett pénzét.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Mennyire változtatta meg a befektetési szokásokat a 2022–2023-as, európai uniós rekorder magyar infláció és kamatkörnyezet?
Jelentősen. Ekkor a bankok, a szolgáltatók és az államkincstár azt mondták, hogy a gyakorlatilag nulla kockázatot is hozammal fogják díjazni, ami az alacsony kamatok korában nem így volt.
Az inflációs sokk után két út állt a befektetők előtt. Az egyik, hogy valamilyen lekötött betétbe vagy pénzpiaci alapba teszik a pénzüket. A másik, hogy inflációkövető állampapírba fektetnek. Mindkettővel viszonylag jó nominális hozamot lehetett elérni.
Ezekben az években kettős hatás érvényesült a magyar piacon. Lezajlott egyfajta edukáció, hiszen sokan felismerték, hogy a készpénz gyorsan veszít az értékéből, miközben egyszerű befektetési termékekkel ezt meg lehet védeni. De volt ennek az időszaknak egy kevésbé szerencsés következménye is.
A Prémium Magyar Állampapír esetében például sokan azt tapasztalhatták meg, hogy egy hosszú futamidejű, 5-7 éves kötvényt is gyorsan el lehet adni, viszonylag kedvező visszaváltás mellett. Véleményem szerint nem jó, ha ahhoz szoktatjuk hozzá a lakosságot, hogy ennyire alacsony kockázattal is ilyen gyorsan zsebre tehető a hozam, hiszen alapvetően a befektetési termékek nem e logika szerint működnek.
Ettől függetlenül a két oldalt összevetve, befektetői szempontból a pozitív hatásokat mégis erősebbnek érzem ezekből az évekből.
Sokszor halljuk, hogy a magyar lakossági befektető rövid távra fektet be és a biztonságot helyezi előtérbe a kockázatosabbnak tűnő, magasabb hozammal szemben. Mennyire igaz ez a megállapítás?
Teljes mértékben. Az MBH Befektetési Bank kutatásából is az látszik, hogy a legfontosabb szempont a biztonság: a befektetés legyen hozzáférhető és likvid, nagyon alacsony kockázat mellett. A magas hozam is ott van a top 5-ben, de az említett szempontok mögött helyezkedik el.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
A kockázatkerülő szemlélet egyébként nem magyar sajátosság, hanem általában a rendszeres havi fizetésből élő háztartásokra jellemző mintázat. Ezt a hozzáállást haladják meg a magasabb jövedelemmel rendelkezők, akik adott esetben a kockázatosabb termékek felé is el mernek mozdulni.
Leáldoznak az állampapírok, jöhetnek a részvények?
A lakossági állampapíroknál az elmúlt időszakban egy jelentős hozamcsökkenés következett be. Ez mennyire változtatja meg ezeknek a termékeknek a népszerűségét?
Változik a lakossági állampapírok megítélése, amire véleményem szerint szükség is van. Bár a FixMÁP kamata 5,5 százalékra csökkent, azért ne felejtsük el, hogy a mostani, 2 százalék alatti infláció miatt még mindig van benne reálhozam. Önmagában tehát nem emiatt lesz kevésbé vonzó ez a termék. Inkább a kormány euróövezethez való csatlakozási szándéka a fontos.
Ha hinni lehet annak, hogy 2030-ra teljesülhetnek az euró bevezetéséhez szükséges első feltételek, és csatlakozunk az ERM II mechanizmushoz, ami szerintem egy reális forgatókönyv lehet, akkor a magyar állampapírhozamok csökkenhetnek, megközelítve a 3 százalék körüli eurós kötvényekét. Vagyis a jelenlegi állampapír-reálhozamok tovább szűkülhetnek Magyarországon.
Azt se felejtsük el, hogy azért az említett inflációkövető állampapírokon kamatprémium van, amit a kormány finanszíroz. Ha a költségvetés rendbetétele egy fontos szempont (márpedig az euró bevezetése szempontjából mindenképp annak kell lennie), akkor ez a konstrukció nem feltétlenül fenntartható. Szűkül a különbség a piaci és a lakossági állampapírok hozamai között, így teljesen természetes, hogy hosszabb távon ezek a termékek veszíthetnek a népszerűségükből.
Ebből a részvények, a kockázatosabb befektetések profitálhatnak?
Nem feltétlenül. A konzervatívabb befektetőknek a nem lakossági állampapír is egy jó alternatíva lehet. Ezekkel bizonyos időszakokban akár jobb hozamot is el lehet érni a lakossági szériáknál. Azok számára viszont, akik nem elégednek meg ennyivel és hajlandóak nagyobb kockázatot is vállalni, jó lehetőség a részvénybefektetés.
A részvényekről még beszélgetünk, de térjünk ki arra, hogy az MBH Befektetési Bank kutatása szerint növekszik a tartós befektetési számlák (tbsz) népszerűsége. A kutatás eredményei szerint a befektetők körében még mindig az értékpapírszámla a legelterjedtebb forma 62 százalékkal, de jön fel a tbsz, már 31 százalékon áll. Miért éri meg inkább ilyen formában kezelni a befektetéseinket?
Ritka, hogy olyan jó lehetőséget adnak az államok a befektetőiknek, mint amilyen a tbsz. Egyrészt hosszú távú gondolkodásra nevel, másrészt jelentős adóelőnyt biztosít.
A számla ötéves időtávja már alkalmas arra, hogy valaki részvényeket is tartson a portfóliójában. Miközben ez a konstrukció visszatart attól, hogy akár a rövid távú piaci mozgásoktól megijedve egy befektető a lejárat előtt hozzányúljon a pénzéhez. A hároméves opció viszont elég rövid egy részvénybefektetéshez. Az adóelőnyt pedig nem kell magyarázni: 3 év elteltével a kivett hozam után kedvezményesen lehet adózni, 5 év után pedig teljesen adómentessé válik a nyereség.
Korábban a tbsz előnye azért volt kevésbé látványos, mert a lakossági állampapírok eleve adómentesek. Ahogy azonban ezeknek a jelentősége várhatóan csökken, a tbsz szerepe és előnyei egyre inkább felértékelődhetnek.
És akkor térjünk vissza a részvényekhez! Egyfelől mennyire népszerű ez a befektetési forma Magyarországon, másfelől pedig inkább az amerikai nagyágyúk, mint például a Tesla, az Apple vagy Nvidia papírjait vásároljuk, vagy előszeretettel veszünk magyar részvényeket is?
Létezik az úgynevezett home bias jelenség, ami azt jelenti, hogy a befektetők hajlamosak a saját országuk piacát előnyben részesíteni. Ez Magyarországon különösen erősen megfigyelhető, hiszen bár továbbra is mindössze a befektetők nagyjából 10 százaléka tart közvetlenül részvényeket, náluk meglepően magas, nagyjából 50 százalékos a hazai papírok aránya. Ez nagyon magas szám, főleg összevetve azzal, hogy globálisan néhány század százalékban mérhető a magyar tőzsde jelentősége.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Ebben szerepe lehet annak is, hogy az elmúlt 4-5 évben a magyar börze jelentősen felülteljesítette a nemzetközi piacokat. A lakossági befektetők pedig hajlamosak a múltbeli hozamok alapján dönteni: azt érzik, hogy ha valami jól teljesített, akkor abból a raliból nem szabad kimaradniuk. Ez a stratégia viszont előretekintve már nem biztos, hogy ugyanolyan jövedelmező.
Várható, hogy a magyar tőzsde felülteljesítése, amit az orosz-ukrán háború kirobbanását követő mélypontról láthattunk, fokozatosan eltűnik?
Ez szinte biztosra vehető. Valószínűtlennek tartom, hogy akkora mértékű felülteljesítés legyen a nyugat-európai piacokkal szemben, mint amekkora az elmúlt négy évben volt. Már csak azért is, mert az orosz-ukrán háború kitörése után a magyar részvények borzasztóan olcsóak voltak, mára azonban átlagos vagy akár átlag feletti értékeltségen forognak.
Ezért annak, aki jelenleg túl nagy súlyt tart magyar vagy közép-európai részvényekben, érdemes lehet a nyereségének egy részét realizálnia. Nem azért, mert rosszak lennének ezek a piacok, hanem azért, mert a következő öt évben indokolt lehet mérsékeltebb hozamelvárásokkal számolni, mint az előző időszakban, és így felértékelődik a diverzifikáció szerepe.
A fejekben az ingatlan mindent visz
Különösen a választások óta jelentős felértékelődés indult el a magyar eszközök piacán. Hogyan hatott mindez a magyarországi kisbefektetőkre?
Hiába volt egy nagyon szép részvénypiaci rali a választások után, nem látom azt, hogy a magyarországi kisbefektetők tömegesen elkezdtek volna magyar eszközöket vásárolni. Ennek több oka is van.
Az egyik az ingatlanárak emelkedése. Az MBH Befektetési Bank kutatása is megmutatja, hogy az emberek még mindig azt gondolják: az ingatlannal több pénzt lehet keresni, mint a részvényekkel.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Tévesen?
Szerintem igen. Ez historikusan is kimutatható.
Ha megnézzük az elmúlt egy évet, az ingatlanárak a Magyar Nemzeti Bank lakásárindexe szerint 12 százalékkal emelkedtek, míg a BUX ennek a háromszorosát hozta. De ez igaz öt vagy tíz év távlatában is, bár nem ekkora mértékben. Ennek ellenére a lakosság továbbra is magasabb hozamot vár az ingatlanoktól, mint a részvényektől.
Ebben pszichológiai tényezők is szerepet játszanak. Az ingatlan kézzelfogható, sokan úgy érzik, hogy jobban is értenek hozzá, mint a részvénypiachoz. Emellett az elmúlt évek magas állampapírhozamai is csökkentették a motivációt arra, hogy a kisbefektetők nagyobb számban jelenjenek meg a tőzsdén.
Mi kellene ahhoz, hogy ez az ingatlanfókusz a befektetések területén megváltozzon?
Tudatosítani kellene, hogy az elmúlt tíz év ingatlanpiaci teljesítménye kivételes időszak volt, amelyet számos egyszeri tényezők – például állami támogatások – is fűtöttek. Ez nem fenntartható.
Alapszabály szerint a magasabb hozam magasabb kockázattal párosul. Az ingatlannal is lehet bukni, de alacsonyabb a kockázata, mint egy részvénynek. Az ingatlan egy kiváló értékmegőrző eszköz, de hosszú távon nem feltétlenül ez gyarapítja leginkább a vagyont.
A fiatal befektetőknek inkább az lehet jó opció, ha nyitnak egy tbsz-t, egy hosszú távú portfólió felépítése érdekében, amiben fokozatosan növelhető a részvények aránya. A globális gazdaság növekedésével ezek ugyanis jobban fogják tartani és növelni a reálértéküket.
Látszik egyébként különbség a fiatalabb és az idősebb generáció befektetési szokásai között?
Egyértelműen. Minél fiatalabb valaki, értelemszerűen hosszabb idő áll rendelkezésére egy esetlegesen kockázatosabb befektetés vállalása során jelentkező veszteség ledolgozására.. Az idősebbeknél természetes módon előtérbe kerül a biztonság.
Érdekes ugyanakkor, hogy ennek ellenére a gyakorlatban sokszor a fiatalok sem viselik jól a veszteségeket. Ha valaki tudja magáról, hogy ezt nehezen kezeli, teljesen érthető, ha kisebb részvénykitettséget vállal.
Hasonló mintát láthatunk a kriptovaluták esetében is. Az MBH Befektetési Bank kutatása szerint a befektetők 42 százaléka érdeklődik a kriptodevizák iránt, mégis csak 7 százalékuk rendelkezik ilyen eszközzel.
Elemzői szemmel egyelőre nagyon nehéz megítélni mondjuk a Bitcoin valódi értékét.
Euró: veszítene is, de talán többet nyerne a befektetési piac
Az interjú során már szóba került az euró esetleges bevezetése. Ha tényleg valódi lépéseket láthatunk majd az euróövezethez való csatlakozás irányába a kormánytól, akkor az euró miben változtathatja meg leginkább a magyarországi befektetők gondolkodását?
Kezdem a legszembetűnőbb változással, ami valószínűleg a mindennapi fogyasztásban lesz. Az új árszintekhez hozzá kell majd szokni, hiszen egy euróban feltüntetett ár első ránézésre kevesebbnek tűnik, mint ugyanaz az összeg forintban.
Befektetési szempontból ennél fontosabb a devizakockázat megszűnése. 2010-től 2019-ig sok befektető profitált abból, hogy a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben. Ez stabilan évente 2 százalékos hozamot jelentett. Ha eurónk lesz, ez a lehetőség megszűnik.
Ebben az esetben elképzelhető, hogy a dollár lesz az a deviza, amit érdemes diverzifikáció gyanánt tartani, hiszen globális válsághelyzetekben jellemzően az amerikai fizetőeszköz erősödésnek indul az euróval szemben.
Milyen egyéb változásokat hozhat az euró a magyar befektetési piacon?
A hozamokban is nagy változások lesznek. Jelenleg a magyar állampapírok még érezhetően magasabb hozamot kínálnak, mint az eurózóna országainak kötvényei. Ha közeledünk az euró bevezetéséhez, ez a különbség fokozatosan eltűnhet.
Ez azt jelentheti, hogy az alacsony kockázatú befektetések várható reálhozama is csökkenni fog. A befektetőknek egy idő után döntést kell hozniuk: elegendő számukra, ha a pénzük megőrzi az értékét, vagy magasabb hozam reményében nagyobb kockázatot is vállalnak. Ez hosszabb távon növelheti a részvénybefektetések iránti érdeklődést.
Emellett az euró bevezetése a magyar részvényeket is könnyebben összehasonlíthatóvá teszi más európai vállalatok papírjaival. Sokkal egyszerűbb lesz például az OTP-t vagy a Molt más európai bankokkal, illetve energetikai cégekkel összevetni, ami erősítheti a piaci versenyt, és végső soron a befektetők számára is kedvező lehet.
A vagyonkezelési piacon is nagyobb verseny alakulhat ki. Ma a magyar szolgáltatók egyik előnye, hogy forintalapú befektetéseket kínálnak. Ha azonban ez a különbség megszűnik, a nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek előtt sokkal könnyebben megnyílik a lehetőség, hogy külföldi szolgáltatókat válasszanak.
A digitális platformoknak köszönhetően ma már bárki önállóan befektethet és nyomon követheti a pénzét. Jellemzően saját magunk kezeljük a befektetéseinket, vagy a bővülő lehetőségek ellenére inkább bízzuk szakemberre a portfóliónkat?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbben továbbra is inkább tanácsadó segítségét veszik igénybe, és ez szerintem sok esetben a helyesebb döntés. Végső soron mindenkinek megvan a saját szakterülete. Ha valaki nem követi napi szinten a pénz- és tőkepiacokat, nagyon könnyen hozhat rossz befektetési döntéseket.
Jó példa erre az Nvidia. Attól, hogy egy vállalat kiváló termékeket fejleszt és sikeres cég, még nem biztos, hogy a részvénye az adott pillanatban egy jó befektetés is. A kettő közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Sokan ezt a különbséget nem teszik meg, mert elsősorban hírekből és szalagcímekből tájékozódnak.
Egy jó tanácsadó segít kordában tartani ezeket az érzelmi alapú döntéseket. Természetesen ő sem tévedhetetlen, de a portfóliót tudatosan építi fel: megfelelően kezeli a kockázatokat, diverzifikál, és figyel arra, hogy az egyes befektetések súlya kiegyensúlyozott legyen.
Aki rendelkezik a megfelelő tudással, ideje is van rá, és a piaci ingadozásokat is jól viseli, természetesen saját maga is kezelheti a befektetéseit. A legtöbb ember számára azonban hosszú távon biztonságosabb megoldás lehet, ha kikéri egy szakember véleményét.
Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője idén májusban a Klasszis Podcast vendége is volt, a műsort itt hallgathatják vissza:
-------
Az interjúban szereplő információk nem teljes körűek, céljuk kizárólag a figyelem felkeltése, és nem tekinthetők ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetésre való ösztönzésnek, befektetési vagy adótanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak!
A befektetési szolgáltatásokat az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok körút 9. G épület; engedélyek száma: 976/1997/F., III/41.086/2002., III/41.086-2/2002., EN-III/M-608/2009.), a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. tőzsdetagja nyújtja. Az MBH Bank Nyrt. az MBH Befektetési Bank Zrt. közvetítőjeként jár el.
Kérjük, hogy egy befektetési termék kiválasztása esetén tanulmányozza át az MBH Befektetési Bank Zrt. honlapján (https://www.mbhbefektetesibank.hu/#bszl_befektetesek) található és az adott termékre vonatkozó részletes feltételeket, információkat, dokumentumokat. Az adott termékre és szolgáltatásra vonatkozó díjakról és költségekről a Díjtételek jegyzékéből tájékozódhat (elérhető a https://www.mbhbefektetesibank.hu/dijtetelek-jegyzeke oldalon).
Felhívjuk figyelmét, hogy kockázatmentes befektetés nem létezik. Kérjük, hogy befektetési döntése meghozatala előtt alaposan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát, díjait, a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges veszteségeket.
A változtatás jogát az MBH Befektetési Bank Zrt. fenntartja.
