Sajnos nagyon nem úgy néz ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az immár 4,5 éve dúló ukrajnai háború lezárását tervezi – legalábbis erre utalnak a tervezett orosz védelmi költésekről kiszivárgott friss számok.
Több mint negyedével növekednek a költések
A Reuters által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint Oroszország 2027-ben mintegy 17 ezer milliárd rubelt (átszámítva 203 milliárd dollárt) kíván honvédelemre költeni. Ez jelentős, 27 százalékos növekedés az eredeti költségvetési tervhez képest, és a legmagasabb összeg a háború kezdete, 2022 óta.
Összehasonlításul: idén az orosz kormány „mindössze” 12 ezer milliárd rubelt tervezett erre a célra költeni. Hogy végül mennyit költött, az bizalmas információnak minősül, és ezért nem is hozták nyilvánosságra. Ráadásul a védelmi célzatú költések egy részét máshol is el lehet számolni.
Beszédes adat az is, hogy a kiszivárgott dokumentumok szerint a következő három évben összesen 50 ezer milliárd (!) rubelt szán a Kreml katonai célokra.
Fotó: MTI/EPA pool/Makszim Sipenkov
Kell a pénz, adóemelések jönnek
A dokumentumok nemcsak a háborús költésekről, hanem ezzel összefüggésben a költségvetési helyzetről is árulkodnak. A GDP-arányos hiány például jelentősen, 1,6-ról 3,2 százalékra növekszik az idei évben, a költségvetési kiadások pedig a GDP 13,2 százalékáról 20,9 százalékra, mintegy 49 ezer milliárd rubelre ugranak.
Ennek finanszírozására adóemelésekre is szükség lesz.
Az orosz kormány a napokban jelentette be az erre vonatkozó terveket: az úgynevezett passzív jövedelmekre – például betéti kamatokból, osztalékból, értékpapírügyletekből és ingatlaneladásból származó bevételekre - kivetett adót a jelenlegi 13-15 százalékról 13-22 százalékra emelnék. Ez becslések szerint évi 500-700 milliárd rubel plusz bevételt hozna a költségvetésnek a Meduza által idézett közgazdász, Dmitrij Polevoj szerint.
Az orosz Gazdasági Minisztérium kezdeményezi azt is, hogy terheljék áfával a külföldi online webáruházakban történt vásárlásokat. Az adó mértéke 22 százalék lenne, bár korábban szó volt fokozatos emelésről is. A parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács pedig javasolta az egyéni vállalkozók adójának részleges növelését is, ami mintegy 4 millió embert érinthet.
Az adóemelések persze nem csak a lakosságra terjednek ki, hiszen különadót vezetnek be a nagyvállalatok egy részére is. A bányászatban és a fémiparban érdekelt egyes vállalatok esetében az adó a többletbevétel 30 százalékára, az aranytermelők esetében a 20 százalékára rúghat. Előbbi mintegy 200 milliárd rubel pluszbevételt hozhat évente a kormányzat reményei szerint.
A plusz pénzre már csak azért is szükség van, mert – a kiszivárgott dokumentumok szerint – az olaj- és gázexportból származó bevételek az idén a korábban várt 8,9 ezer milliárd rubel helyett mindössze 7,6 ezer milliárd rubelt tesznek majd ki.
A pénzügyminisztérium nem is csinál titkot abból, hogy mire kell a pénz: „a büdzsé stratégiai prioritása a védelmi és nemzetbiztonsági szükségletek pénzügyi fedezete, és a különleges katonai művelet résztvevőinek és családjuknak a szociális támogatása.” (Oroszországban hivatalosan továbbra is csak így lehet nevezni a háborút.)
A minisztérium a Euronews szerint nyíltan beszél arról is, hogy „az előirányzott források biztosítani fogják a fegyveres erők ellátását a szükséges fegyverekkel és katonai felszerelésekkel, a védelmi ipari cégek modernizációját, a hadseregben szolgálók havi juttatásainak kifizetését és a családjuk támogatását.”
Ki mennyit költ fegyverkezésre?
Érdemes persze nemzetközi kontextusba helyezni az orosz védelmi költéseket: míg 2025-ben Oroszország a GDP-je 7,5 százalékát fordította katonai célokra a becslések szerint, addig az Egyesült Államok 3,1, Kína pedig feltehetően 1,7 százalékát – derül ki stockholmi székhelyű Sipri tudományos intézet idén tavasszal publikált adataiból. Az orosz költések 2024 és 2025 között 5,9 százalékkal emelkedtek.
A listavezető ebből a szempontból Ukrajna, amely a GDP-je 40 (!) százalékát költötte erre a célra tavaly. A gazdasági teljesítményéhez viszonyítva nagyon sokat fordít honvédelemre Algéria (8,8 százalék), Izrael (7,8 százalék) és Szaúd-Arábia (6,5 százalék), valamint – a top 40 országot tekintve – Lengyelország (4,5 százalék) is.
Abszolútértékben ugyanakkor messze az Egyesült Államok áldoz a legtöbbet – tavaly 954 milliárd dollárt – védelmi kiadásokra a Spiri szerint. Ezután következik Kína (336 milliárd dollár) és Oroszország (190 milliárd dollár), utóbbi két adat ugyanakkor csak becslés. A top 5-be Németország (114 milliárd dollár) és India (92 milliárd dollár) fért még be.
A kutatásból kiderül az is, hogy tavaly reálértéken 2,9 százalékkal 2887 milliárd dollárra nőttek a katonai kiadások globálisan. Tizenegy éve folyamatosan emelkednek, 2016 és 2025 között pedig összesen 41 százalékkal ugrottak meg ezek a költések.
A Nyugat főleg azzal magyarázza mindezt, hogy a védelmi képességek növelése szükségszerű, ugyanis Oroszországot el kell rettenteni a további agressziótól. Ez ugyanakkor a Kremlt is a költések ismételt jelentős növelésére készteti – lényegében tehát egy iszonyatos erőforrásokat felemésztő fegyverkezési verseny szemtanúi vagyunk.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják, podcastunkat az orosz-ukrán háborúról Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel pedig itt nézhetik meg:
Jelentős eséssel zárt a budapesti tőzsde. 
