A központ létrehozásával a Saab és Magyarország közötti együttműködés új szintre lép – mondta Nils-Erik Svangard, a budapesti létesítmény vezetője.
A központ mintegy fél év előkészület után 25 magasan képzett szakemberrel kezdi meg a működését, a létszám a közeljövőben jelentősen bővülhet. Elsősorban az autóipari, informatikai és játékfejlesztési szektorban felhalmozott szakértelemre építenek a kiválasztáskor, a pozíciókra jelentős túljelentkezés volt – tette hozzá.
A tevékenységük egyik fő területe a kiterjesztett valóság (XR) alkalmazása a Gripen karbantartásában és a műszaki személyzet képzésében, ezzel valós környezetben szimulálhatók az egyes eljárások. A technológia gyors fejlődése miatt egyre fontosabb, hogy a szakembereket rövid idő alatt lehessen kiképezni – emelte ki létesítményvezető.
A Saab hosszú távú együttműködési lehetőségként tekint a budapesti repülésfejlesztési központra, amely a jövőben további feladatokkal bővülhet – erről Johan Segertoft, a Saab Gripen vadászrepülőgépekért felelős alelnöke beszélt. Magyarország szerepe így túlmutat a vadászrepülőgépek felhasználásán, a magyar szakemberek és a budapesti központ a jövőbeni fejlesztéshez is hozzájárul – mondta.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Szólt a társaság legújabb fejlesztéséről, a Gripen E/F modelljéről, amely a vadászrepülőgépek új generációját képviseli, és a szoftveres fejlesztés révén alapvetően megváltoztatja a légi hadviselést. Példaként említette, hogy kevesebb mint három hónap alatt integráltak egy külső fejlesztésű mesterségesintelligencia-ügynököt, ez egyedülálló megoldás. Az új modell iránt magas a kereslet, jelenleg 133 repülőgépre van megrendelés, a típust pedig már Svédországban és Brazíliában is hadrendbe állították.
Az utóbbi országban nemcsak gyártási, hanem fejlesztési kapacitással is rendelkezik a Saab, ami ritkaság ebben az iparágban, mert általában ezeket a feladatokat az anyacég országában végzik – mondta.
A vállalat célja, hogy a szoftveres fejlesztéseket akár néhány órán vagy napon belül integrálni és alkalmazni lehessen, mivel a gyors alkalmazkodás önmagában is katonai képességgé vált – emelte ki Johan Segertoft.
Ritli János, a Saab Hungary Kft. országmenedzsere elmondta, hogy a társaság és Magyarország közötti együttműködés egyik legfontosabb pillére a Gripen vadászgépek üzemeltetése, de ezen kívül még fejlett fegyverrendszereket is szállítanak a honvédségnek, és részt vesznek virtuális kiképzési és harcászati repülő képességek fejlesztésében is.
A vállalat a Magyar Honvédség által is használt Airbus helikopterekhez önvédelmi képességeket is biztosít.
Több magyar partnerrel is együttműködnek, többek között a Védelmi Innovációs Kutatóintézettel, a Honvédelmi Minisztériummal, az Óbudai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az akadémiai együttműködés célja egyebek között a fejlesztési és kutatási kapacitások bővítése – tette hozzá.
A budapesti központ beruházási költségei nem nyilvánosak, a projektet a Saab saját forrásból, magyar állami támogatás nélkül valósította meg – erősítették meg a cég képviselői az MTI kérdésére.
(MTI)
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
