Más szelek fújtak 2006-ban: akkor az Egyesült Államok útlevele egy sokak által áhított útiokmány volt, hiszen az amerikaiak a dánokkal és a finnekkel holtversenyben a legtöbb országba utazhattak vízum nélkül vagy érkezéskor igényelhető vízummal. Húsz évvel később azonban jelentősen átalakult a rangsor.
A Henley Passport Index fennállásának huszadik évfordulójára kiadott jelentése szerint az Egyesült Államok jelenleg már csak a 10. helyen áll ezen a téren. Mivel a rangsor az azonos pontszámot elérő országokat ugyanazon a helyen szerepelteti, ténylegesen 36 ország előzi meg az Egyesült Államokat az utazási szabadság tekintetében. A húsz évvel ezelőtt még az USA-val együtt az élen álló Dánia és Finnország jelenleg a negyedik helyen található, öt ország mögött – ez úgy valósulhat meg, hogy egyes országok lehetnek ugyanolyan helyzetben az útlevél erőssége szempontjából, így kialakulhat holtverseny.
Christian H. Kaelin, a londoni Henley & Partners elnöke és az index megalkotója szerint a két évtized adatai azt mutatják, hogy egy útlevél ereje szorosan összefügg az adott ország nemzetközi befolyásával – írja a CNN.
Szerinte a legerősebb útlevelekkel azok az államok rendelkeznek, amelyeket más országok kereskedelmi, befektetési, biztonsági vagy politikai együttműködés szempontjából értékes partnernek tekintenek. Az utazási szabadság így nem pusztán turisztikai kérdés, hanem azt is tükrözi, milyen értéket tulajdonítanak más államok az adott országgal fenntartott kapcsolataiknak.
Az Egyesült Államok nem tudja tartani a lépést?
Fontos megjegyezni, hogy az amerikai útlevél visszaesése a nemzetközi rangsorban nem azt jelenti, hogy az amerikaiak utazási lehetőségei hirtelen jelentősen beszűkültek, a jelenség azonban így is aggasztó. A Newsweek megkeresésére nyilatkozó szakértők szerint sokkal inkább arról van szó, hogy más országok gyorsabban bővítették állampolgáraik vízummentes utazási lehetőségeit, új megállapodásokat és diplomáciai partnerségeket kötve, míg az Egyesült Államok külpolitikájára egyre inkább az elzárkózás a jellemző.
„Az amerikai útlevél továbbra is a világ legerősebbjei közé tartozik” – mondta a lapnak Richard T. Herman amerikai bevándorlási ügyvéd. Kiemelte:
az amerikai állampolgárság továbbra is ajtókat nyit, de már nem többet, mint minden más országé.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai állampolgárok világszerte több száz úti célra utazhatnak vízummentesen vagy érkezéskor megszerezhető vízummal, ami Washington szerint az Egyesült Államok kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét tükrözi.
A visszaesés ettől még tény, annak oka a szakértők szerint a viszonosság hiánya lehet. A Henley Passport Index alapján az amerikaiak körülbelül 180 úti célra utazhatnak előzetesen beszerzett vízum nélkül, miközben az Egyesült Államok Visa Waiver Programja jelenleg mindössze 42 ország állampolgárainak biztosít vízummentes beutazást. Ide tartozik szinte minden EU-s tagállam, köztük Magyarország is, viszont például Bulgária, Románia és Ciprus állampolgárai is kénytelenek vízumot igényelni.
Tom Topol, az úti okmányok történetével foglalkozó szakértő szerint Szingapúr, Japán és több európai ország az elmúlt években folyamatosan új, széles körű vízummentességi megállapodásokat kötött. Az Egyesült Államok ezzel szemben fenntartotta a szigorú, biztonsági szempontokat előtérbe helyező bevándorlási és beutazási politikáját. Ez szerinte hozzájárult ahhoz, hogy Washington fokozatosan veszített pozíciójából, miközben más államok gyors ütemben bővítették kölcsönös vízummentességi rendszereiket.
Fotó: DepositPhotos.com
Trump csak rontott a helyzeten
Bár az amerikai útlevél lejtmenete már Donald Trump elnöksége előtt elkezdődött, az általa képviselt politika több ponton is ráerősített azokra a folyamatokra, amelyek gyengíthetik az amerikai útlevél nemzetközi pozícióját.
Egy útlevél erejét ugyanis nemcsak az adott ország gazdasági és diplomáciai súlya határozza meg, hanem – ahogy arra már utaltunk – a viszonosság elve is. Leegyszerűsítve: az országok nagyobb eséllyel engedik be vízum nélkül az amerikaiakat, ha az Egyesült Államok is hasonló kedvezményeket biztosít az ő állampolgáraiknak.
Ennek hiánya már az amerikai utazók számára is kézzelfogható következményekkel járt. Brazília 2025 áprilisában (az országnak 2023 óta baloldali elnöke van Lula da Silva személyében – a szerk.) ismét vízumkötelezettséget vezetett be az amerikai állampolgárokkal szemben, éppen a viszonosság elvére hivatkozva: miközben az amerikaiak korábban vízum nélkül utazhattak Brazíliába, a brazil állampolgároknak továbbra is vízumot kellett kérniük az Egyesült Államokba.
Trump politikája közben éppen a szigorítás irányába haladt. Második elnöki ciklusának első évében tovább nehezítette több külföldi állampolgár beutazását, szigorította a vízumeljárást, és kiterjesztette a kérelmezők átvilágítását.
Szigorítások egész sora
2025 júniusában 12 ország állampolgárainak beutazását teljesen, további hét országét pedig részlegesen korlátozta. A teljes korlátozás Afganisztánra, Mianmarra, Csádra, a Kongói Köztársaságra, Egyenlítői-Guineára, Eritreára, Haitire, Iránra, Líbiára, Szomáliára, Szudánra és Jemenre vonatkozik. (Az idei foci-vb-re például Afrika egyik sztárbírója, a szomáliai Omar Abdulkadir Artan sem kapott vízumot, ezért lemaradt az eseményről – a szerk.) Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela állampolgárait részleges korlátozások érintik.
A Trump-kormány a vízumkiadás szabályain is szigorított. 2025 októberétől – néhány kivételtől eltekintve – a legtöbb nem bevándorló vízum kérelmezőjének ismét személyesen kellett megjelennie interjún. A 14 év alattiak és a 79 év felettiek sem kaptak többé automatikus mentességet, így több kérelmező számára hosszabbá és körülményesebbé vált az amerikai vízum megszerzése.
Ezzel párhuzamosan a közösségi médiára is jobban ráálltak az amerikai hatóságok. A diák- és csereprogramokra jelentkezők online jelenlétét szélesebb körben kezdték vizsgálni, majd az ellenőrzést további vízumkategóriákra is kiterjesztették. A közösségi médiában elérhető információk így egyre nagyobb szerepet kaptak a vízumkérelmek elbírálásában.
Nem most kezdte Trump
Mindez nem teljesen új irány az amerikai elnök politikájában. Már első elnöki ciklusában, 2017-ben is több ország állampolgárainak beutazását korlátozta, és szigorúbb átvilágítási, illetve információmegosztási követelményeket vezetett be. Második ciklusában lényegében ezt a politikát vitte tovább és terjesztette ki.
2025 októberében az amerikai útlevél a Henley Passport Index történetében először kikerült a világ tíz legerősebb útlevele közül. Ebből önmagában még nem következik, hogy az Egyesült Államok nemzetközi befolyása egyértelműen csökken – az útlevélrangsort számos konkrét vízum- és beutazási döntés mozgatja –, az viszont jól látszik, hogy az elzárkózás politikájának kézzel fogható következményei is vannak.
