Már több mint 600 külföldi állampolgár beutazási vízumát vonták vissza az amerikai hatóságok az elmúlt napokban, miután a tengerentúli konzulátusok és a repülőtéri határellenőrző pontok összehangolt, globális hajtóvadászatot indítottak a gyanús kismamák ellen – írja a South China Morning Post. A drasztikus és látványos szigorítás mögött az amerikai külügyminisztérium újonnan felállított, speciális munkacsoportja (Birth Tourism Prevention Task Force) áll, amelynek egyetlen feladata van: felszámolni azt a nemzetközi iparágat, amely az amerikai állampolgárság tömeges megszerzésére szakosodott.
Trump hadat üzent a jogi kiskapunak
A hatóságok mostani, agresszív fellépése korántsem a véletlen műve. Bő egy hete, augusztus 6-án Donald Trump aláírta a szülési turizmus teljes felszámolását célzó 14419-es számú elnöki rendeletet a Fehér Házban. A kormányzat indoklása szerint a lépésre azért volt égető szükség, mert a jelenség súlyos nemzetbiztonsági rést jelent a védelmi rendszeren, és nyíltan kijátssza a törvényes bevándorlási kereteket.
Donald Trump már korábban is többször hangoztatta, hogy fel akarja számolni ezt a rendszert; a lépés politikai és jogi hátteréről, valamint a születési állampolgárság körüli vitákról a Privátbankár is részletes elemzésben számolt be. A washingtoni érvelés szerint az így szerzett állampolgárság egyfajta „időzített bomba”: a külföldön felnövekvő, de amerikai útlevéllel rendelkező gyermekek felnőttként háttérellenőrzés nélkül utazhatnak be az országba, ráadásul 21 éves koruk után a „láncmigráció” révén az egész rokonságuk számára zöldkártyát igényelhetnek. Mivel a Legfelsőbb Bíróság korábban alkotmányosnak találta a feltétel nélküli születési állampolgárságot (jus soli), a Trump-adminisztráció most adminisztratív úton – a vízumok megtagadásával és a határok lezárásával – próbálja elvágni a folyamatot.
Luxushotelek és sürgősségi osztályok
A szülési turizmus egyre nagyobb problémát jelent, a The Hill cikke szerint a friss becslések alapján már évente 70 ezer gyermek születik meg kifejezetten azért az Egyesült Államokban, hogy állampolgárságot szerezzen. Az országba érkező terhes nők világa élesen kettészakadt a társadalmi osztályok alapján. A babák egy része kimondottan jómódú családból jön, egy másik részük koldusszegény, azaz teljesen nincstelen, nincs semmi pénze, sem vagyona.
A jómódú, elit körökből – főként Kínából, Oroszországból és Nigériából – származó családok számára a szülési turizmus egy jól szervezett, prémium szolgáltatás. Ők dollártízezreket fizetnek olyan illegális ügynökségeknek, amelyek Kaliforniában vagy Floridában luxus „szülészeti hoteleket”, magánorvosi ellátást és jogi asszisztenciát biztosítanak a számukra. Ezek a nők legálisan, magánklinikákon szülnek, és egyfajta jövőbeli biztosítási kötvényként vagy státuszszimbólumként tekintenek a gyermek amerikai útlevelére. A The Hill azt írja: a vagyonos kínai nők akár 30 ezer-100 ezer dollárt is kifizetnek a szolgáltatásért.
Fotó: Klasszis Média
Ezzel szemben a szegényebb, tömegesen érkező – leginkább latin-amerikai – kismamák a szárazföldi határon átsétálva, egyenesen a közkórházak sürgősségi osztályait veszik célba. Mivel az amerikai szövetségi törvények (EMTALA) kötelezik a kórházakat, hogy fizetési képességtől és állampolgárságtól függetlenül minden vajúdó nőt ellássanak, ők a sürgősségi ellátás (Emergency Medicaid) rendszerét használják ki. A szülés után az anyák a babával együtt visszatérnek a szülőföldjükre, maguk mögött hagyva a csillagászati, kifizetetlen kórházi számlákat, amelyeket végső soron az amerikai adófizetők kénytelenek finanszírozni.
Miért nem ülnek repülőre a magyar kismamák?
Miközben a washingtoni intézkedések miatt pattanásig feszült a hangulat a nemzetközi repülőtereken, Magyarországról gyakorlatilag senki sem indul el szülési turistának az óceánon túlra. Ennek legfőbb oka az amerikai magánegészségügyi rendszer csillagászati áraiban rejlik.
Az Egyesült Államokban nincs ingyenes vagy államilag támogatott ellátás a külföldiek számára: egy teljesen komplikációmentes szülés is legalább 10 000 és 20 000 dollár (jelenlegi árfolyamon 3,2-6,3 millió forint) közötti összegbe kerül. Ha a szülés során császármetszésre, vagy a babánál koraszülött-ellátásra van szükség, a végösszeg azonnal elérheti a 100 000 dollárt is, amit a magyar utasbiztosítások jellemzően nem fedeznek.
Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, a magyar gyermekek automatikusan uniós állampolgárként születnek meg, ami szabad mozgást, tanulást és munkavállalást biztosít számukra Európa nagy részén. Így a magyar anyáknak valószínűleg sem anyagi, sem jogi szempontból nem éri meg vállalni az amerikai határellenőrzés megalázó procedúráját és a vízummentesség elvesztésének kockázatát egy tengerentúli útlevélért.
