A Költségvetési Tanács (KT) szerint az idei költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatban szereplő, a korábban tervezett 4,1 százalék helyett 2,0 százalékosra várt gazdasági növekedésre kockázatot jelentenek a külső gazdasági és geopolitikai feszültségek, az energiaár-emelkedés, valamint a súlyos hazai aszály. Ezt a lassulást a lakossági reálbérek emelkedése és az ehhez köthető erős fogyasztás részben ellensúlyozza.
A 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásának évközi helyzetéről és várható alakulásáról, a törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot figyelembe vevő véleményéről az MTI-hez eljuttatott közleményében a KT azt írta, hogy az év eleji magas hiány és a megváltozott makrogazdasági környezet miatt a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékról 7,5 százalékra módosult, amely megegyezik a júliusi várakozásokkal. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánycélja így 7110,1 milliárd forintra nő, az első fél évben elérte a 3382 milliárd forintot. A tanács üdvözli, hogy a megemelt hiánycélt hivatalosan is átvezették a törvényben, mert ez átláthatóvá teszi a teljesülések értékelését.
(MTI)
Rekordmagas szintre emelkedett tavaly az éghajlatváltozás fő mozgatórugóinak tartott üvegházhatású gázok koncentrációja a Föld légkörében. 
