A hazai gazdaság jövőbeli növekedési pályája továbbra is a külső környezettől függ, melynek legnagyobb kockázata a geopolitika, különösen az iráni válság – hangzott el a CIB Bank elemzői háttérbeszélgetésén, melyen Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője és Bukovszki András, a pénzintézet elemzője vázolta várakozásaikat. Trippon Mariann ismertette,
a Hormuzi-szoroson jelenleg a háború előtti forgalom 80 százaléka bonyolódik le,
de az energiahordozók árába egy markáns háborús felár is beépül.
A szakember rámutatott, emellett egy jelentős (bár a 3-4 évvel ezelőttinél jóval alacsonyabb) inflációs sokk is felütötte a fejét, ami a fejlett piaci jegybankok részéről kamatemelést hoz magával. Ez az infláció azonban más-más szerkezetű: az euróövezetben a kínálat, míg az Egyesült Államokban a kereslet generálja – tette hozzá Trippon Mariann, aki szerint a jelenlegi, magas kamatszintek a jövő év második feléig velünk maradnak.
Fotó: DepositPhotos.com
A CIB vezető elemzője arról is beszélt, hogy a kötvénypiacot új éra jellemzi: véget ért az alacsony hozamok korszaka, szinkronizált hozamemelkedés tapasztalható a piacon. A fejlett országok GDP-arányos államadóssága jelenleg is 110 százalék, és ez tovább fog növekedni, mert a növekvő költségvetési hiány finanszírozása egyre nehezebb – figyelmeztetett.
Trippon Mariann a kötvénypiac hazai helyzetéről azt mondta, a választásokkor az ország kockázati megítélése nagymértékben javult, és ez a helyzet így is maradt: a tízéves német kötvényhez képest 400-450 bázispontról 200-250 bázispontra csökkent a hasonló futamidejű magyar papírok felára, míg a lengyel tízéves államkötvényekkel szemben a szpred plusz 200 bázispontról mínusz 100 bázispont környékére csökkent, azaz olcsóbb a magyar államfinanszírozás, mint a lengyel. Ennek oka, hogy az őszi fejlemények, a 2027-es költségvetés megerősítették a piaci várakozásokat.
Később újságírói kérdésre a vezető elemző úgy vélekedett, a fiskális politika és a hozamcsökkenés egymást erősítő folyamatok, és az évtized végére elérhető a német tízéves papírokhoz képest a mindössze 100 bázispontos hozamfelár.
Fotó: CIB Bank
A jövő évre tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiányról Trippon Mariann úgy vélekedett, az „nem irreális”, de két feltétele is van:
- egyrészt a külső környezet ne legyen sokkal rosszabb, mint amire jelenleg a piac számít;
- másrészt maradjon fegyelmezett a költségvetési politika.
A CIB-nél úgy látják, a hiánycél teljesítésének fő kockázata a 1,5 százalékos kiadáscsökkentési csomag. (Ez az egyes koncessziós szerződések felülvizsgálatát, a nem hatékony fejlesztési támogatások kivezetését, a migrációs bírság hatályon kívül helyezését, a kekvák reformját, a média- és propagandaköltségek lefaragását, a felesleges presztízsberuházások leállítását, a közmédia kiadásainak visszafogását, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság hatékonyabbá tételét, valamint a NER-közeli alapítványok és álcivil szervezetek támogatásának felszámolását jelenti.)
A szakértő külön kitért az euróbevezetés kérdésére is. Mint mondta, makrogazdasági pályájuk szerint 2030-ra érhető el a 3 százalék alatti költségvetési deficit, azaz legkorábban 2032-ben kezdhetünk el idehaza is eurót használni. Trippon Mariann megerősítette azt a sokak által hangoztatott álláspontot, hogy
az euró egy eszköz, nem pedig végső cél, azt jól, nem pedig gyorsan kell bevezetni.
A szakember szerint „az euróvonatról nincs leszállás”, most már hozni kell a bevezetés érdekében ígért eredményeket. A bevezetés legnagyobb kockázatát a hiánycél 3 százalékos maastrichti kritériumcéljának nem teljesítésében látja.
Trippon Mariann szerint 2026-ban 1,7 százalék lehet az éves GDP-növekedés, ehhez azonban – a III. negyedévi gyengébb adat után – egy jelentős IV. negyedévi visszapattanás szükséges. A szakértő most úgy látja, jövőre a gazdasági bővülés kettő százalék fölé nőhet.
Termelési oldalon az ipar háromévi zsugorodást követően most már élénkül, ám Trippon Mariann rögtön hozzátette, ezt zömmel csupán két alág, a járműgyártás és az elektronika-optika-számítógép adja. Felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás lesz a növekedés motorja,
a beruházási fordulat továbbra is várat magára.
A vezető elemző szerint az idei évben a választások utáni kivárás, illetve a kormányalakítás utáni átmeneti sokk okozza a mínuszt, de 2027-re a CIB-nél már egyszámjegyű beruházási növekedésre számítanak. A valódi fordulathoz a vállalatoknál a külső és belső keresleti környezet javulása szükséges – emelte ki a szakember.
Az inflációs pályára áttérve a CIB Bank vezető elemzője úgy látja, most elindul egy emelkedés, ami elsősorban a jövedéki adó novemberi emelésének tudható be. A fogyasztóiár-index növekedése a jövő év közepéig tarthat. Az élelmiszerárakban a globális növekedési fordulat már megtörtént, az energiaárakban azonban bármilyen irányú elmozdulás lehetséges.
A vezető elemző szerint jó lenne egy 5-6 százalékos minimálbér-emelésben megegyezniük a feleknek, mert még ez is 2-3 százalékos reálbér-emelkedést jelentene, ez pedig a szolgáltatások áremelkedésében csapódna le.
Lapunk kérdésére Trippon Mariann úgy vélekedett, az élelmiszerárak júliusi globális fordulata a jövő nyárra jelenhet meg a hazai fogyasztói árakban is, azaz a lapunk által havi rendszerességgel elkészített Privátbankár Árkosár indexértéke várhatóan ekkor fordul ismét pozitív tartományba.
Szintén lapunk kérdésére a vezető elemző úgy vélekedett,
az árrésstop eltörlése nemzetgazdasági szinten 0,2-0,3 százalékponttal fogja megnövelni az inflációs mutatót.
Ez szerinte egyszeri áremelő hatás lesz.
A monetáris politikáról szólva Trippon Mariann a jegybank keddi kommunikációs üzenetét emelte ki. Mint mondta, korábban úgy látták, 2026-ban már nem lesz kamatvágás, a keddi „galamb hangvételű” üzenet alapján azonban pillanatnyilag inkább a decemberi lazítást látják esélyesnek.
A pénzintézetnél úgy vélik, a jegybank által kiemelten figyelt pontok közül az országkockázat „pipa”, a költségvetés „pipa”, a forintárfolyam „pipa”, de az infláció kérdőjeles, ami óvatosságra int. Hogy decemberben csökkenti-e a kamatot a jegybank, az nagyban függ attól is, hogy a Fed és az Európai Központi Bank mit lép, ezek a következő, december 15-i kamatdöntő ülésre ismertek lesznek. Abban viszont biztosak a CIB Banknál, hogy 2027-ben folytatódhat a kamatvágás.
A forint erősödéséről szintén újságírói kérdésre Trippon Mariann úgy vélekedett, nemzeti fizetőeszközünk további felértékelődésnek nézhet elébe, ezt azonban normális mederben kell tartani. Saját álláspontja szerint minél kevesebb időt kellene töltenünk az ERM-II. rendszerben, hogy az árfolyamparitás felülvizsgálatát elkerüljük. Úgy vélekedett, a közös devizarendszerhez 340-350 forint közötti euróárfolyammal lenne érdemes csatlakozni.
A következő három pénteken esedékes hitelminősítésekről a vezető elemző úgy látja, felminősítés egyelőre nem lesz, az legkorábban a 2027-es költségvetési év lezárását követő ősszel fordulhat elő, de egy negatívról stabilra történő kilátásjavításra esély van.
A CIB Bank középtávú prognózisa az alábbi táblázatban olvasható:
Fotó: CIB Bank

Gyengült szerdán a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.


