Ez is elhangzott a 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 93. adásában.

Fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire a volt jegybankelnök és a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja.

A Klasszis Média immár 6. évfolyamában járó egyórás élő adásának mai vendége a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, valamint a Monetáris Tanács korábbi tagja lesz. Szokás szerint ezúttal sem csak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.

A Japán Jegybank (Bank of Japan, BOJ) pénteken 30 éve nem látott szintre emelte az irányadó kamatokat, újabb mérföldkőhöz érve a több évtizedes, rendkívül laza monetáris politika és a közel zéró hitelköltségek felszámolásában.

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter szerint is itt az ideje a kamatcsökkentésnek. 

Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 

Meglehetősen borúlátó a Fed döntéshozója.

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

Kamatdöntő ülést tartott a jegybank Monetáris Tanácsa, az új MNB-elnök most először vezette ezt a tanácskozást.

Milyen lehetőségek állnak az új vezetésű jegybank előtt a monetáris politikát tekintve? Várható-e kamatvágás? Ha igen, akkor mikor, ha nem, akkor miért nem? Hová fajulhat a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli, százmilliárdokra rúgó pénzügyi botrány? Kollégánk, Dobos Zoltán a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként emellett arról is beszélt, mi a szerepe az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulásnak, illetve a településeknek a Versenyképes Járások Program keretében keletkező befizetési kötelezettségeinek, és mi állhat az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének ötlete mögött.

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

A Politikai Bizottság korszakváltó döntéséről érkezett a hír a Központi Gazdasági Munkaértekezlet e heti megrendezése előtt.

Soha nem látott mélységben süllyedt az irányadó kamat. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az MBH Bank szakértője szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel.

A Monetáris Tanács keddi ülésén a várakozásnak megfelelően 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők júniusra is ekkora vágással számolnak. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte.

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint korrekt munkakapcsolatban van a kormányfő és jegybankelnök között. 

Az MBH Bank várakozása szerint a félév végére lassabb ütemre válthat a kamatcsökkentés.

Egyelőre tanácstalanság jellemzi a piacokat, másként fogalmazva, billegnek az árfolyamok világszerte. Sok befektető a Fed jegyzőkönyvétől várt iránymutatást, de csak ködös utalásokra futotta az amerikai jegybankároktól. 

A régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Ez a jegybanki szakemberek szerint nem az MNB bűne - derül ki a jegybank két vezetőjének szakmai cikkéből.

Két, egymással ellentétes hatású folyamat, esemény mérlegelésével született meg a Monetáris Tanács kamatvágó döntése. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedvező adatnak értékelte, hogy a maginfláció negyedéves összevetésben 4 százalék alá csökkent, a hazai reálkamatok pedig pozitívvá váltak.

A kamatemeléseknek vége, de egyhamar nem is fognak lejönni arról a bitang magas szintről, ahol jelenleg vannak. A világgazdaság fontosabb jegybankjai a kivárásra álltak be, amit a magyar központi bank is követ. A magas kamatszint egyben korlátja a gazdasági növekedésnek, amire politikai elköteleződéstől függetlenül mindegyik állam kormányának szüksége van.

Ez a kérdés is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel annak apropóján folytatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank éles irányváltást jelentette be. Eszerint a magyar gazdaság versenyképességének javítását, illetve a termelékenység növelését már nem a forintárfolyam alakításával kell elérni, ehelyett stabil fizetőeszközre van szükség. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által figyelt kiemelt tényezők további javulást mutatnak, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 16 százalékról 15 százalékra mérséklődik.

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank csütörtökön kiadott Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 50 bázisponttal 3,00 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén.

A demográfiai hanyatlás és a deglobalizáció miatt az infláció magasabb maradhat, mint amihez a döntéshozók a járvány előtt hozzászoktak. Ez mind a jegybankok, mind a kormányzatok beavatkozási lehetőségét erősen korlátozza majd, így pedig hosszú recesszió jöhet.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az év elején még azt állította, hogy a Federal Reserve nagyobb inflációs problémákkal küzd, mint az EKB. Ma azonban elismeri, hogy az eurózóna nagyobb bajban lehet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben.

Míg az infláció a világ nagy részén az irányadó kamatlábak emelésére kényszeríti a döntéshozókat, addig Kína más ritmusra táncol, és fenntartja a további lazítás lehetőségét.

Az MNB tegnapi intézkedéseivel alaposan megtámogatta a forintot, de az euró nem érte el a 400-at, és újra felfelé indult. Egyes adatok a magyar gazdaság durva lassulását vetítik előre, az ipari termelői árak pedig óriásit emelkedtek. Gyenge volt a HP eredménye, jelentett az AutoWallis.

A piac meglepetésére kamatot csökkentett csütörtökön a török jegybank, amely tavaly december óta először változtatott a kamatszinten.

Az elemzők által vártnál jobban, 150 bázisponttal, 8 százalékra vitte le az alapkamatot. A szakértői várakozások átlagában szerényebb, 50 bázispontú csökkentés szerepelt.

Komoly dilemmában a japán jegybank (BoJ): ösztönözné a gazdaságot és serkentené az inflációt, de erősen gyengül a jen. A BoJ a világ egyetlen központi bankja maradt, amely továbbra is ösztönző monetáris politikát folytat.

Fokozódó várakozás, hogy a Federal Reserve (Fed) 75 bázisponttal emeli irányadó kamatlábát a ma kezdődő júniusi ülésén, hogy megfékezze a 41 éves csúcsra, 8,6 százalékra emelkedő éves inflációt, ami további dollárerősödést hozhat. Az ezt követő agresszívebb lépések ellen szól viszont a recesszió növekvő veszélye.

Az Európai Központi Bank július 1-jén befejezi az APP keretében történő kötvényvásárlásait, és még abban a hónapban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatlábát, melyet további, akár 50 bázispontos emelés követhet, ha az infláció továbbra sem mérséklődik.

"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismét kamatot emelt. Ezúttal az egyhetes betéti rátát vitte feljebb, vagyis azon eszközét, amelybe a kereskedelmi bankok tehetnek pénzeket. A lépés szigorításnak felel meg, ennek hatására a bankok kihelyezései csökkenhetnek, ami a jegybank reménye szerint az e hónapban várhatóan 8,5-9 százalékos inflációra enyhítően hathat. Ez azonban a forintot nem hatotta meg, a kamatdöntés előtti erősödését hamar ledolgozva, az euróval szemben még a reggeli szintnél is lejjebb találta magát.

Ezt találgatják a piacon. Azt követően, hogy az infláció a várakozásokkal ellentétben januárban nemhogy lassult, hanem új erőre kapva immár 14 és fél éves csúcsra ugrott. Így veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei előrejelzése – amit a kormány is a magáévá tett. Szinte csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2022-es éves átlagos fogyasztóiár-index 4,7-5,1 százalék között landoljon. Különösen, ha tényleg kitör az orosz-ukrán háború.

2013-tól a gyenge forint és alacsony kamatok vonzásában mozgott a monetáris politika, de ebben változás jöhet, mert ez a politika nem fenntartható tovább (illetve fenntartható, de az már a török út, ami semmi jóra nem vezet).

Bár ezúttal nem az alapkamat további emeléséről, hanem a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött a Monetáris Tanács.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Negatív környezeti hatásokra figyelmeztetnek.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.