Óriási várakozás előzte meg az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülését. Nem is az volt igazán a kérdés, hogy emeli-e nulla százalékos irányadó kamatát a bank júniusban – nem is tette –, sokkal inkább az arra utaló jelzéseket figyelték a befektetők, hogy a következő hónapban 25 vagy 50 bázispontos emeléssel szakítja-e meg a 2011 óta tartó enyhítési ciklust, elhagyva a mélységi rekordot, emellett kiderül-e, milyen kamatszintig hajlandó emelni a jövőben, a rekordmagas, májusban 8,1 százalékos éves infláció további emelkedésének és szélesedésének megfékezése érdekében.
Az eurót használó 19 ország központi bankja egyértelműen közölte, hogy július 1-jén befejezi az APP keretében történő kötvényvásárlásait (a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program, a PEPP kivezetése már év elején elkezdődött), majd még abban a hónapban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatlábát. A bank szeptemberi ülésén ismét emelni fog, és ha az infláció továbbra is kiugróan növekszik, akkor nagyobb, 50 bázispontos lépést is tehet. Ezt követően a további emelések fokozatos, de tartós pályája valószínű. A jegybanki döntéshozók ugyanakkor fenn kívánják tartani a monetáris politika folytatásának opcionalitását, adatfüggőségét, fokozatosságát és rugalmasságát.
A piacok az EKB hosszú ideje tartó ösztönző intézkedéseinek leépítését árazzák, ezért a hitelfelvételi költségek közötti különbség az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a biztonságos menedéket jelentő Németország és az eladósodott dél-európai államok, például Olaszország és Görögország között.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a monetáris döntést követő sajtótájékoztatón ezért kijelentette, hogy nem fogja hagyni, hogy az egykori euróövezeti adósságválsággal küzdő országok hitelfelvételi költségeit a pénzpiacok ismét túlzóan feljebb tolják. Az EKB szükség esetén új eszközöket vet be annak érdekében, hogy elkerülje az euróövezeti államkötvénypiacok széttöredezését, miközben kötelezettséget vállalt az EKB birtokában lévő 5 billió euró értékű állami és magánadósságból lejáró készpénz újrabefektetése mellett is, szemben például a Fed-del, amely csökkenti mérlegét.
A szigorításra ugyanakkor annak nehézségei ellenére is nagy szükség van, ezt mutatják a friss szakértői előrejelzések is, amelyek jelentősen felfelé módosították az inflációs prognózisukat, többek között a háború hatására megugró energia- és élelmiszerárak miatt. Eszerint az éves infláció 2022-ben 6,8 százalék lesz, szemben a korábbi 5,1 százalékos előrejelzéssel, majd 2023-ban 3,5, 2024-ben pedig 2,1 százalékra csökken – ami szintén magasabb, mint a márciusi előrejelzésben szereplő érték. Ez azt jelenti, hogy az előrejelzési horizont végén a teljes infláció kissé meghaladja a jegybanki célt. Ugyanakkor az EKB attól is tart, hogy az árnövekedés kiszélesedik, és nehezen megszakítható bér-ár spirálba torkollhat.
Ezzel párhuzamosan a növekedési kilátásokat az idei és a jövő évre alacsonyabbra, 2,8 és 2,1 százalékra módosították, míg 2024-re a gazdaság gyorsabb, 2,1 százalékos bővülését jelzik.
Míg a politikai szigorítás kezdete most már megvan, a végpont továbbra is bizonytalan
Lagarde szerint a kamatlábaknak a semleges pont felé kell mozdulniuk, ahol az EKB nem stimulálja, de nem is fékezi a növekedést. Ez a szint azonban egyelőre nem meghatározható, így a befektetők csak találgatni tudnak, hogy az EKB meddig akar elmenni. A piac ugyanakkor Lagarde beszédét követően magasabb, 145 bázispontos emelést áraz 2022-re.
A kötvényhozamok az EKB döntésének hatására Dél-Európában az egekbe szöktek: Olaszország 10 éves kötvényhozama 20 bázispontot is emelkedett a nap folyamán, és 2018 óta a legmagasabb szintre, 3,715 százalékra emelkedett, míg a spanyol, portugál és görög hozamok egyenként 10–16 bázispontot emelkedtek. A német 10 éves kötvényhozamok 2014 júliusa óta a legmagasabbra, 1,47 százalékra ugrottak a korábbi 1,37 százalék körüli értékről.
Lagarde beszédét megelőzően még 1,0771 dollárt adtak egy euróért, míg azt követően 16:20-kor az euró árfolyama 1,0646-ig sokéves mélypontjára gyengült a dollárral szemben, ami arra utal, hogy a piac nagyobb szigorítás bejelentésére számított. Ökölszabály szerint, ha veszik a dollárt, eladják a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot és a zlotyt, amely még az euró keresztben is gyengülésüket okozhatja. Most azonban mind a forint, mind a zloty némi erősödét mutatott az euróhoz képest az EKB döntését követően.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
