Jönnek a választások, letartóztatják az ellenzéki jelölteket az Orbán-kormány türk barátai

A kirgiz hatóságok őrizetbe vettek tíz embert, többségükben ellenzéki politikusokat néhány nappal azelőtt, hogy vasárnap előrehozott parlamenti választások lesznek a Szadir Zsaparov elnök vezette és Oroszország szövetségesének számító közép-ázsiai országban.

A biskeki bíróság döntése értelmében tíz politikust, közöttük volt parlamenti képviselőket és egy volt titkosszolgálati vezetőt vádolnak tömeges zavargások és államcsíny előkészítésének vádjával. A belügyminisztérium szombaton jelentette be a gyanúsítottak őrizetbe vételét azzal az indoklással, hogy a választások utáni napokra nagygyűléseket szerveztek országszerte zavargások szítása céljával. Január 26-ig előzetes letartóztatásba helyezték őket – tette hozzá a minisztérium.

Az előrehozott választásokra azért van szükség, mert a parlament szeptember 25-én feloszlatta magát, arra hivatkozva, hogy a 2026 novemberében esedékes parlamenti választás és a 2027 januári elnökválasztás időben túl közel esne egymáshoz, ami pénzügyileg és logisztikailag megterhelő lehet az országnak.

A politikusok, akik ellen megindult az eljárás, „alkotmányellenes erőszakra szólítottak fel”, „feltehetően közigazgatási épületeket, televízióállomásokat, a biztonsági erők és a büntetés-végrehajtás létesítményeit akarták elfoglalni, valamint fegyvereket zsákmányolni” a rendőrség szerint.

A letartóztatott politikusok többségükben a 2011 és 2017 között hatalmon lévő Almazbek Atambajev volt elnök hívei, akit távollétében júniusban 11 és fél évi börtönbüntetésre ítéltek különböző vádak alapján.

A Szovjetunióból történt kiválása óta Kirgizisztánban három forradalom volt, a legutóbbi után, szintén előrehozott választások révén 2020-ban került hatalomra Zsaparov.

Zsaparov elnöksége alatt több civilszervezet beszámolt arról, hogy a polgári szabadságjogok tekintetében romlott a helyzet az országban, rendszeresen vesznek őrizetbe a rendszert bíráló politikusokat és újságírókat, pedig Kirgizisztánt korábban a legdemokratikusabb volt szovjet tagköztársaságnak tekintették a térségben.

„Mostantól ne is álmodjanak államcsínyekről”

- figyelmeztetett november elején Zsaparov, aki több alkotmányos változtatást is kezdeményezett az elnöki hatáskörök erősítésére és a politikai pártok befolyásának a gyengítésére.