Peru igazságszolgáltatása csütörtökön 11 és fél év börtönre ítélte Pedro Castillo volt baloldali elnököt lázadás és az állam elleni összeesküvés miatt, amiért 2022 végén sikertelenül próbálta feloszlatni a Kongresszust és rendkívüli hatalmat magához ragadni – számol be róla a Reuters.
Castillo ítélete egy nappal az után született, hogy egy másik korábbi elnököt, Martín Vizcarrát 14 év börtönre ítélték, miután bűnösnek találták abban, hogy évekkel hivatalba lépése előtt kenőpénzeket fogadott el.
Castillót, akit a per ideje alatt fogva tartottak, 2022 decemberében távolították el hivatalából, miután megpróbálta feloszlatni a Kongresszust. A lépés erőszakos tiltakozásokat váltott ki az őt követő kormány ellen, amelyekben több tucat ember halt meg, főként a szegényebb térségekben, ahol Castillo nagyobb támogatottsággal bírt.
Fotó: Presidencia Perú, Flickr.com, CC BY-NC-SA 2.0)
A per múlt heti záróvédőbeszédében a volt elnök visszautasította a lázadás vádját, és azt mondta: amikor megpróbálta feloszlatni a Kongresszust – amit az ország biztonsági erői sem támogattak –, valójában „egy következmények nélküli dokumentumot olvasott fel”.
Az ügyészség 34 év börtönbüntetést kért Castillóra.
Castillo és Vizcarra neve egyre hosszabb azon korábbi perui vezetők listáján, akiket börtönbe zártak: az országban eddig öt volt elnököt ítéltek szabadságvesztésre. Peru 2018 óta hat elnököt fogyasztott el sorozatos vádemelések és lemondások miatt, amelyeket gyakran korrupciós botrányok váltottak ki.
Castillo eltávolítása után akkori alelnöke, Dina Boluarte vette át a hatalmat. Őt október elején mozdította el a Kongresszus, miután „erkölcsileg alkalmatlannak” nyilvánították az ország irányítására.
Boluartét José Jeri váltotta, aki 2026 júliusáig tölti be az elnöki tisztséget.
Peru következő elnökválasztását a jövő év áprilisára tűzték ki.
Növekedett a Tisza előnye a felmérés szerint. 
