A tavalyi egész éves adatokra még egy hónapot várni kell, de már most látszik, hogy 3 százalékot megközelítő lehet az éves növekedés. Az előző évi 7,7 százalékos zsugorodás után tehát pluszba lendül a fő mutató, ám ez javarészt a bázishatásnak és a 2024-es év elején látott fellendülésnek köszönhető. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést. Míg a bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, addig a nettó reálbérek növekedése továbbra is 9 százalék felett alakult októberben, így a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben, emiatt 2025-ben 3,4 százalékos forgalom növekedéssel számolnak az MBH Banknál.
„Ebben az előrejelzésben ugyanakkor felfelé mutató lehetőségeket érzékelünk a legutóbbi két hónap pozitív adatai után. Negatív kockázatot jelenthet az, ha folytatódik a foglalkoztatottság nemrég kezdődött romlása folytatódna” – írták.
Fotó: Depositphotos
A novemberi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal növekedett az előző hónaphoz képest. Ebben a Black Friday, valamint a karácsonyi ajándékok vásárlása is szerepet játszhatott.
Éves alapon 2024. novemberében a kiskereskedelem forgalmának volumenében a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékos növekedés történt, amit segít egy enyhe bázishatás, de így is beleillik az idén tapasztalt növekedési trendbe. Január-október időszakban a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, ezzel a kumulált forgalom ismét növekedett. A novemberi növekedéshez döntő részben (5,3 százalékponttal) az élelmiszer kereskedelem járult hozzá.
A novemberi esést folytatva decemberben is jelentősen csökkent a fogyasztói bizalom, jelenleg 18 hónapos mélyponton áll. Továbbra is a kereskedelem a legkevésbé, és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene éves szinten, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,3 százalékkal bővült.
A nem-élelmiszer kategóriában a bútor-, műszakicikk-üzletekben teljesítettek e legjobban, (+13 százalék y/y). A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,7 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,5 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, 4,3 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 3,5 százalékkal, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,1 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,7 százalékkal emelkedett.
Novemberben 1,3 százalékkal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene. Az ágazat kiskereskedelmi forgalomból való részesedése 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 9,8 százalék. Az év utolsó két hónapjában a Black Friday-hez és az ünnepekhez köthető vásárlások növelik ennek a kategóriának a forgalmát, ugyanakkor a Kínából érkező nagy mennyiségű és elaprózódott csomagok komoly fennakadásokat okozhatnak az egyéb csomagok kézbesítésében.
A kereskedelem meghatározó folyamatai
A GKI konjunktúraindexe az idei második félévben folyamatosan esett, decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le. A GKI üzleti bizalmi indexe decemberben 1 ponttal csökkent novemberhez képest, így a mutató 39 havi mélypontjára süllyedt. Az ipari bizalmi index 2 ponttal csökkent az előző felméréshez képest, míg az építőiparban, illetve a kereskedők és az üzleti szolgáltatók körében mért indexek csak hibahatáron belül változtak. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése november után decemberben is sokat romlott, s ezzel e mutató 24 havi mélypontjára esett. Decemberben – három hónapnyi csökkenés után – végre 2 ponttal emelkedni tudott a GKI fogyasztói bizalmi indexe az előző hónaphoz képest. Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzet megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó kilátás is javult novemberhez képest. Emellett az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetére vonatkozó várakozás is kedvezőbb lett.
A novemberi adatok alapján folytatódik a munkaerőpiaci helyzet oldódása. A következő hónapokban a szokásos szezonalitás és a gyenge konjunkturális helyzet miatt a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékpontos emelkedése várható. 2025-ben azonban várakozásaink szerint magára találhat a gazdaság, melyet némi késéssel követhet a munkaerőpiac is, ami a kiskereskedelmi forgalom várt növekedéséhez szükséges.
A reálbérek esetében továbbra is jelentős emelkedés figyelhető meg (+9,4 százalék októberben), és a bérdinamika vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait. Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhetett 2024 év végén ill. 2025 elején is.
A novemberben és decemberben is tovább emelkedő üzemanyagárak lefelé mutató kockázatot jelentenek a gépjármű-üzemanyag forgalmára az év utolsó két hónapjában és ahogy arra számítani lehetett, tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak januárban is, köszönhetően a forint további gyengülésének.
Az éves növekedés visszatért a 3 százalékos sávba, ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index jelentős csökkenése, a lakosság inflációs érzékelése és a kereskedelem ágazat áremelési tervei komoly lefele mutató kockázatot jelentenek – közölte az MBH Bank.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
