A Medián a HVG-ben közölt kutatása szerint Orbán Viktort és Magyar Pétert egyarán a megkérdezettek 48 százalék tartja alkalmasnak az ország vezetésére. Szeptemberben még 52-45 volt ez az arány a Tisza Párt elnökének javára.
Mi több, Orbán Viktort a 48 százalékból 30 tartja „teljesen alkalmasnak” és csak 18 „inkább alkalmasnak”, míg Magyar Péter esetében szinte fordított az arány, csak 19 százalék tartja „teljesen alkalmasnak” az ország vezetésére.
A Tisza elnökének pártja szavazói körében sem makulátlan a megítélése: Magyar Pétert a tiszások 44 százaléka tartja teljesen alkalmasnak, szemben Orbán Viktor a kormánypárti szavazók körében mért 76 százalékos értékével. (Igaz, Magyar szeptemberhez képest e tekintetben 37-ről javított 44 százalékra.)
A felmérés az igazán nagy elmozdulást a kisebb pártok szavazóinál és a bizonytalanoknál mérte: körükben a Magyar Pétert miniszterelnöki posztra alkalmasnak gondolók aránya 12 százalékponttal (43-ról 31-re százalékra) csökkent, a regnáló kormányfő megítélése 14 százalékponttal (37-ről 51 százalékra) javult, ráadásul az őt teljesen alkalmasnak tartók aránya is jelentősen (7 százalékponttal) emelkedett.
A Medián egyébként legutóbbi pártpreferencia-mérésében továbbra is Tisza-előnyt mért, de Magyar Péter párjtának előnye 5 százalékpontra csökkent náluk a Fidesz-KDNP előtt.
A hangulatváltozást a kormányfői alkalmasság kérdésének megítélése mellett az is jelzi, hogy A Medián adatai alapján jelenleg többen vannak azok, akik arra számítanak, hogy a Fidesz nyeri meg a 2026-os választásokat. A múlt héten a cég azt is közölte, hogy a korábbiakhoz képest többen érzik úgy az országban, hogy jó irányba mennek a dolgok.
A Medián ügyvezetője, Hann Endre a lapnak úgy fogalmazott:
„Itt egy nagyon erős kampány indult be, és nem lehet figyelmen kívül hagyni, tudomásul kell venni, hogy ennek hatása van. És ez egy nagyon fontos jelzés, megint nem előrejelzés.”
Török Gábor politikai elemző csütörtök reggeli posztjában a jelen trendek alapján szűk Fidesz-győzelmet jósolt a választásokra.
Dél-Korea elnöke tárgyalásokat javasolt északi szomszédjával a két ország közötti, technikailag még mindig aktív háború hivatalos lezárásáról. 
