Áprilisban jelentették be.

Ledobja az atombombát, átlépi a Rubicont, kinyírja a demokráciát –  elfogytak a jelzőink a kormánypárt legújabb tervével kapcsolatban. Ha az „átláthatósági” törvényjavaslatból valóban törvény lesz, akkor a kormányzati gépezet kénye-kedve szerint hallgattathatja el a neki nem tetsző médiumokat, civil szervezeteket, és ezáltal alapjaiban rengetheti meg a nyilvánosság jelenlegi szerkezetét. A félelem már beköltözött a szerkesztőségekbe.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Újabb szankciókat helyezett kilátásba az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban, a gyülekezési jog magyarországi korlátozásáról tartott vitán. A lengyel uniós elnökség képviselője szintén azt hangoztatta, hogy az EU-nak megvannak az eszközei az értékei megvédésére. A vitán magyar politikusok is összecsaptak.

Egy bizottsági állásfoglalást szavaztatna meg a parlamenttel egy fideszes politikus, hogy a kormányzat ne támogassa a közös védelmi hitelfelvételt.

Magyarországon 2006 óta nem áll ki Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti vitára a rivális pártok vezetőivel, a kormánypárt kommunikációs vezére pedig ma már tegezi és „kicsizi” a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Németországban ez a hangnem elképzelhetetlen ezen a szinten, a választások előtt a kancellár pedig számos televíziós vitát bevállalt – ez nem is volt kérdés. Nagyító alatt ezúttal egy politikai kulturális szakadék.

Egyre jobban inog a magyar kormányfő szlovák és szerb szövetségesének a hatalma – de mennyire biztos a széke Orbán Viktornak?  A Tisza Párt növelte előnyét a Fidesszel szemben, Majka klipje pedig rátapintott a közhangulatra. A recesszióból kimásztunk, de a plusz 0,6 százalékot azért nem tesszük ki az ablakba. A mini-Dubajról pedig akkora a vita, hogy könnyen bedőlhet az egész projekt. Erről is vitatkoztak a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában újságíróink, Bózsó Péter, Vég Márton és Wéber Balázs.

A Tisza Párt nem indított jelöltet.

Miközben az ukrajnai háború kritikus szakaszánál tart, Magyarország 400 milliárd forintnyi uniós pénzt veszített, a Fideszt pedig a közvélemény-kutatásokban már ledöntötték a trónról, az ország miniszterelnöke, egyben a kormánypárt elnöke két hét szabadságra ment. Tényleg csak pihenni akart, vagy teljesen más ok áll a háttérben? Van egy olyan érzésem, hogy lehetnek még nagyobb meglepetések is az idei évben. Jegyzet.

Hadházy Ákost, Bánki Eriket, Novák Elődöt, Arató Gergelyt és Tordai Bencét kérdeztük arról, hogy milyen volt 2024 a parlament falain belül. Miközben a legerősebb ellenzéki párt a falakon kívül van.

A biztos pártválasztók körében hat százalékponttal vezet Magyar Péter pártja. A bizonytalanok főleg a Tiszához csatlakoztak. 

Ezt a Medián ügyvezető igazgatója mondta egy interjúban.

A Medián után a Századvég is kiadott egy kutatást.

Kérdés, mennyire lehet megoldás a közgazdász, közlekedési és városmobilitási szakértő, az októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés tagja azon javaslatának megvalósulása, hogy kvázi állami források híján magántőke bevonásával kéne fejleszteni a fővárost. A beszélgetés során Vitézy Dávid nemcsak az építési és közlekedési miniszterrel való ádáz viszonyáról beszélt, hanem arról is, hogy az ő személyével változhat-e az Orbán-kormány Budapesttel szembeni ellenséges alapfelállása. Valamint arról is, hogy Budapest lehet-e egyfajta lakmuszpapír a 2026 tavaszán esedékes országgyűlési választásokra, ahol ugyanis a mostani állás szerint nagyon könnyen előfordulhat a fővárosihoz hasonló patthelyzet a Fidesz és a Tisza Párt között. És természetesen az „örök téma”, a budapesti olimpiarendezés is terítékre került. A Klasszis Klub Live 4. évfolyamának 63. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Noha Trump lépéseit nehéz megjósolni, mély kapcsolatok vannak kampánya és támogatói, valamint a Project 2025 támogatói és közreműködői között. Ennek kidolgozásában a magyar kormányzat is részt vett. A projekt sötét víziót kínál Amerika felemelkedéséről a „lángokban álló világban”. Káncz Csaba jegyzete.

A bevándorlás ügyéről van szó.

Kis történelemóra. Jegyzet.

Érdekes, vagy nem érdekes módon, a Nézőpont Intézet teljesen mást mért, mint az elmúlt hetekben nyilvánosságra került felméréseket végző intézetek. 

Még akkor is fontos folyamatokat indíthat el, ha valójában nem is előzte meg a Tisza a Fideszt.

Bepereli a kormánypárt EP-képviselője az Európai Parlamentet - tovább nő a feszültség az európai intézmények és a magyar kormány között?

Végig tud csinálni Magyar Péter két évet úgy, hogy nem veszik össze mindenkivel? Lehet Brüsszelből pártot építeni? A magyaroknak vezér kell? De mi kéne az országnak? És mi a helyzet Amerikában? Megpuccsolták Joe Bident és egyáltalán, hogy jutott idáig a világ legerősebb demokráciája. E témák is előkerültek az Ez Viszont Privát legújabb adásában, amelyben Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton beszélgettek kötetlenül.

Ha igazak a pletykák, akkor valóban fajsúlyos szereplője lehet az európai politikának a magyar miniszterelnök új pártszövetsége. De a Fidesz már nem lenne vezető ereje annak a formációnak.

Eddig úgy tűnt, hogy egyetlen frakcióba sem tudnak betagozódni a Fidesz képviselői az új Európai Parlamentben. Most viszont újabb fordulat közeleg: a magyar kormánypárt lengyel elvbarátaival alakítana egy közép- és kelet-európai képviselőcsoportot.

Megszólalt a román AUR EP-képviselője arról, hogy beülhetnek-e melléjük a Fidesz képviselői.

Az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsoportja (ECR) több tagpártja is kinyilvánította, kifejezetten nem szeretnék a Fidesz belépését a pártcsaládjukba.

Csak 12 százalék a különbség a Fidesz és a Tisza között, de mi lett a DK-val és a többiekkel?

Az IDEA Intézet május végén végzett felmérése szerint a választási kampány hajrájára fordulva a Fidesz-KDNP támogatottsága határozottan növekedett, és a TISZA Párt szavazótábora is tovább bővült. E két párton, továbbá a DK, az MSZP és a Párbeszéd szövetségén kívül csak a Mi Hazánk érte volna el az 5 százalékos szintet, ha május legvégén került volna sor az európai parlamenti választásra.

A kormánypárt plakátkampánya Tolsztoj világhíres művét idézi – valójában persze egy olyan manipulációs technikát követ, amiről maga Orbán Viktor beszélt még ellenzéki politikusként.

A Political Capital szociológus társalapítójával a Klasszis Klub május 23-ai adásában beszélt arról, hogy mi a különbség Magyar Péter és a két éve ugyanígy exfideszesként Orbán Viktort legyőzni próbáló Márki-Zay Péter között. Emellett még szóba került az is, miért van a szokásosnál nagyobb eltérés most a közvélemény-kutatások között, hogyan működik majd az önkormányzati kettős rendszer, amit az idézhet elő, ha a június 9-ei választásokat nem a jelenlegi polgármester nyeri meg, így az ő ötéves mandátuma lejártáig, azaz októberig még a helyén marad, illetve, hogy Budapesten mire lehet számítani?

A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. A második fordulóban a hivatalban lévő, baloldali Sztevo Pendarovszkival mérheti össze az erejét május 8-án.

Elsöprő többséggel szavazták meg az újabb állásfoglalást a magyarországi helyzetről.

Ez alapján nem az a kérdés, hogy szerez-e európai parlamenti helyet a TISZA Párt, hanem az, hogy Fideszt meg tudja-e verni.

Most már biztos, hogy megméretteti magát Magyar Péter régi-új pártja az EP-választáson. De vajon hogy fog teljesíteni. Ön is véleményt nyilváníthat!

A kegyelmi botrány, illetve az elmúlt hónap egyéb, jelentős belpolitikai eseményei március elejére jelentősebb arányú felnőtt politikai gondolkodását mozgatták meg – ez derül ki az IDEA Intézet 2024 március elején, tehát még Magyar Péter mozgalmának alapítása előtt elvégzett felméréséből. Az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy a pártoktól eltávolodó szavazók jellemzően a bizonytalanok táborát növelték, 2024 márciusában ez hosszú idő után nem így volt. Az „egyéb” (a kérdőív szavazólapján nem szereplő kisebb, vagy még nem is létező) pártokra szavazók aránya a korábbiakban szokatlan módon, legalább 100-150 ezer fővel növekedett. 

Választások nélküli parlamenti éven van túl a Tisztelt Ház, ennek ellenére a képviselők nem kímélték magukat és egymást. A parlamenti szócsaták pozitív és negatív rekordereit ebben az évben is összeszedte laptársunk, az Mfor. 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke annyira elszigetelődött az Európai Unió vezető köreiben, hogy ezen várhatóan a jövő júniusi európai parlamenti választás sem fog javítani.

A német szélsőjobb egyik vezető politikusa beszélt az AfD és a Fidesz kapcsolatáról is.

Legalábbis jelenlegi formájában nem hagyná tovább működni.  

Legalábbis ma pont úgy néz ki, ahogy a másnaposok szoktak.

A Fidesz győzelme minden jel szerint Magyarország további elszigetelődéséhez vezet a modern világban és térségünkben. Az orosz agresszió gyakorlatilag ellehetetlenítette Orbán Viktor „pávatáncát” a Nyugat és az eurázsiai tengely között, így még a hazai konzervatív politikai köröket is megdöbbentve Lengyelország faképnél hagyta hazánkat. Káncz Csaba jegyzete.

A Financial Times elemzése szerint a háború megosztja a Fidesz-szavazókat, ami még a választások eredményét is befolyásolhatja.

Az idegesítően túltolt „Miniferi” kampány talán megszakad. A Warner Bros. Entertainment szerzői jogi követelése miatt a Youtube törölt egy ilyen videót.

A párt nem kért engedélyt, így jóváhagyást sem kapott a Roxette elhíresült dalára. Ezért most letiltotta a videóját a Facebook.

A Fidesz tisztújító kongresszusán az újraválasztott elnök, Orbán Viktor is beszédet mondott.

Giró-Szász András szerint nincs kormányváltó hangulat Magyarországon, és ha racionális térben folyik a politikai vita, az ellenzéknek nincs esélye a győzelemre. Úgy véli, hogy Márki-Zay Péternek gúzsba van kötve a keze. Orbán Viktor volt főtanácsadója szerint Mészáros Lőrincet sokan egyoldalúan ítélik meg, a nemzeti tőkésosztály létrehozása pedig nem öncélú folyamat, hanem egy egészséges egyensúly létrehozását célozza.

A közös nyilatkozatban kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot.

Ha ma lennének az EP-választások, a jobbközép pártcsalád már csak jóval kisebb előnnyel nyerne, mint két évvel ezelőtt – derül ki egy aktuális felmérésből. Ebben jelentős szerepe van a Fidesz távozásának.

A Fidesz előremenekült azzal, hogy bejelentette kilépését a néppárti EP-frakcióból. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor ez még nem jelenti automatikusan távozását a pártcsaládból. Az EP-ben két frakció jöhet szóba új partnerként a magyar kormánypárt számára, de új frakció alakítása sem kizárt. Egy német kormányközeli forrásunk szerint Berlin most visszafogott volt az ügyben, a német napirendet jelenleg más témák uralják.