Új közvélemény-kutatás adatai érkeztek. 

Novemberben a kormány és médiája történelmi sikerként tálalta Orbán Viktor látogatását a Fehér Házban. Mostanra azonban nemcsak az derült ki, hogy az amerikai mentesség az orosz energiaimportot sújtó szankciók ügyében csupán egy évre vonatkozik, hanem az is, hogy Donald Trump nem vagy nem úgy ígért pénzügyi védőpajzsot Magyarországnak, ahogy ezt a miniszterelnök beharangozta – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga ismerte el, hogy írásbeli megállapodás semmiről sincs. Bár csőd nem fenyeget, a növekvő költségvetési hiány, a választási osztogatás és a besült „repülőrajt” miatt alighanem méretes megszorításokra lehet szükség jövő április után – bárki is alakít majd kormányt.

Hogyan lehetünk nettó befizetők az Európai Unióban, az egyik legfejletlenebb országként? Bár kezdetben Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs főnöke tiltakozott, mégis az egyik legnagyobb összegű hitelt veszi fel Magyarország az EU közös védelmi keretéből. Morális dilemmák az orosz-ukrán háború kapcsán. Egymásnak adják a Kreml kilincseit a tárgyalódelegációk Putyinnál – mindenről szó esik, csak a békéről nem? Áradás után apadás, avagy mi történik a Tisza támogatottságával?

Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 

A bizonytalanok és a kisebb pártok szavazói körében aratott a leginkább a regnáló miniszterelnök.

Így áll a küzdelem a választók kegyeiért.

Miről szól az Index újabb „leleplező” cikke? Milyen állapotban van a hazai közbeszéd? Miért zárkózik fel a Fidesz a Tisza Párthoz? Mitől javulhat a hangulat, és miért fontos, hogy  működőképes-e az ország? Mire jó a forint amerikai védőpajzsa? A magyar válogatott és Budapest csődjének okai. A süllyedő hajón is van luxus mentőcsónak? Miért váltott Kósa Lajos? Ezt is megvitatta szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Csabai Károly főszerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.

Novemberi pártpreferencia-mérése szerint a Fidesz profitálni tudott a javuló hangulatból, miközben a Tisza továbbra is hibahatáron túl vezet a pártok versenyében.

A Tisza tábora nem nőtt az elmúlt négy hónapban, a Fidesz 9 százalékponttal növelte biztos szavazóinak körét a nyár óta – állapítja meg a Minerva Intézet legújabb kutatása.

Az osztrák köztelevízió (ORF) híradója, a Zeit im Bild (ZIB) szerint Orbán Viktor miniszterelnök korszaka a jövő tavaszi választásokkal „véget érhet”. 

Januárban, várhatóan a hónap elején dönthet a Fidesz arról, kik lesznek a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjei az áprilisi választáson. A Tisza jelöltjeinek kihirdetéséig már csak egy hét maradt.

A legfrissebb felmérés szerint a Tisza 48, a Fidesz 39 százalékon áll – közölte a Publicus Intézet.

Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.

A Tisza előnye csökkent a Fidesszel szemben, és a DK bejutna a parlamentbe a november eleji felmérés szerint.

A héten bizonyossá vált, hogy stagnált a magyar gazdaság az első háromnegyed évben – a miniszterelnök által vizionált repülőrajtból semmi sem lett. A Fidesz hamisított Magyar Péter-videókkal és a májkrémre kiterjesztett árréstoppal kampányol, de egyre inkább leszakad a Tiszától. És miközben Lázár János ferihegyi vasutat vizionál, az általa felügyelt vasúti cégek csaknem egy éve képtelenek helyreállítani egy nemzetközi fővonalat Veszprém közelében.

A Tisza Párt 6 százalékponttal vezet a Fidesz-KDNP előtt októberben a teljes népességben, 30 százalék szavazna Magyar Péter pártjára. A pártválasztók körében 2 százalékpontot erősödött a Tisza, így az előnye a kormánypártokkal szemben immár 8 százalékpont, az állás 43-35.

A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.

Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.

Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.

A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 

A Political Capital szociológus alapítója 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!

Egyelőre tovább futnak a politikai hirdetések a Google-nél a tiltás ellenére. Keresik a kiskapukat?

Ezt a Digitális Polgári Körök szombati országos, Digitális Honfoglalásra keresztelt találkozóján jelentette be a kormányfő.

A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője is választási kampányindító beszédet tartott a hétvégén Kötcsén. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondolnak e beszédekről, valamint hogyan vélekednek a Fidesz és a vezető ellenzéki párt között kibontakozó adóvitáról. Milyen legyen a személyi jövedelemadó, és legyen-e milliárdosokat terheló vagyonadó?

Nem volt vitáktól mentes a Klasszis Média szubjektív műsorának, az Ez Viszont Privátnak az e heti adása sem. Kell-e félnünk a Lengyelországot ért orosz provokáció miatt? Miért elfogadhatatlan, ami Gázában történik? Volt-e nyertese Kötcsének?  Ki járna jól és ki rosszul a Tisza adóterveivel?

Jelentős a Tisza előnye egy friss közvélemény-kutatás szerint.

Kik tudják előteremteni az Otthon Start hitel önerejét? Kik az államilag támogatott hitel célcsoportja? Leállíthatják majd? Miről tárgyalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Londonban? Mi a helyzet Nagyecseden? A Tisza adótervei és annak megítélése. Közvélemény és adófizetés. Felzárkózik a Fidesz. Bizalmi versus szakemberek. Budapest esetleges csődje, szolidaritás. Mit keresett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingben?

A legújabb kutatás szerint népszerűbb a Tisza elnök, miniszterelnöknek is többen látnák szívesen, de Orbán Viktor is találhatott reményt kelőt adatot.

A 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése szerint mintha nyáron megmerevedtek volna az erőviszonyok.

Ismét közeledik a Kötcsei Találkozó. Jelentőségét érzékelteti, hogy a fő szervező alapítvány – mely kuratóriumának tagja többek között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke – vagyona már nagyobb, mint a Tusványost vagy Tranzitot rendező szervezetekéi.

Augusztusban hibahatáron belül változtak a pártok közti erőviszonyok.

Nem tudott nyáron új szavazókat szerezni Magyar Péter pártja?

Az Idea Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása azt is kimutatta, hogy amennyiben a nyár közepén parlamenti választásokra került volna sor Magyarországon, akkor valószínűleg hárompárti parlament alakult volna, mert a két „nagy” párton kívül csak a DK érte volna el a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Ezúttal a Publicus Intézet mért.

A világ legnagyobb fogadási tőzsdéjének előrejelzéseit a közvélemény-kutatásoknál is pontosabbnak tartják. De mekkora esélyt adnak most a Tisza elnökének a fogadók?

Egymás után jelenti be az otthonteremtést szolgáló támogatási és hitelprogramok indítását a kormány, amelyet bukás fenyeget a jövő tavaszi választáson. A közszolgák például évi egymillió forint támogatást kapnak lakáshitel-törlesztésre vagy kifizetésre. De mi a hátulütője gazdaságilag az új intézkedéseknek? Miért maradt el a nagy repülőrajt? Mit üzent Orbán Viktor Tusványosról, és mit Magyar Péter Székesfehérvárról? Miért tartozik alvállalkozóinak az éppen a Riviérán lazító Mészáros Lőrinc egyik nagy cége?

Ha a Tisza Párt megnyeri a jövő tavaszi parlamenti választást, akkor sem lesz egyszerű feladat hazahozni az összes uniós pénzt – erről Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt ljubljanai nagykövet és egykori európai parlamenti képviselő, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke beszélt lapcsoportunk, a  Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klub Live-ban.

Egy korábbi kormánypárti fellegvárban, Nagykanizsán tartott a Tisza Párt múlt hétvégén kampányindítónak is beillő kongresszust, amelyen a jelöltállítási procedúráról is lerántotta a leplet. Az eseményen egyik munkatársunk is részt vett. Mit tudtunk meg, és mit nem? Kik azok a szavazók, akik eldönthetik a jövő évi választást? Milyen tartalékai vannak a Fidesznek, és miért váltott hirtelen fapadosra?

A Pride betiltása felsült, a gazdaság repülőrajtja elmaradt, miközben a Tisza már utcahosszal vezet a közvélemény-kutatásokban. Már a Fideszen belül is is reális lehetőségként kezelik a választási vereséget, és Orbán Viktor helye sem sziklaszilárd. De lesz-e csere a kormányrúdnál? El lehet-e csábítani a szavazókat az újabb osztogatásokkal? Mit várnak hívei Magyar Pétertől: jobb életet, normálisabb országot vagy elszámoltatást?

A kormánypárt győzne és csak a Tisza és a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe egy vasárnapi választáson – közölte a Nézőpont Intézet friss eredményeit az MTI-vel pénteken.

A héten újabb, a vártnál rosszabb adat látott napvilágot a magyar gazdaságról, amelynek romló állapota lassú vízként mossa alá Orbán Viktorék hatalmát. Miért nem működik a kormány gazdaságpolitikája, és miért botrányos a külpolitikája? Mit üzent a héten Zelenszkij Magyarországnak? Lehet-e még Orbán-Lázár csere a finis előtt?

Áprilisban jelentették be.

Ledobja az atombombát, átlépi a Rubicont, kinyírja a demokráciát –  elfogytak a jelzőink a kormánypárt legújabb tervével kapcsolatban. Ha az „átláthatósági” törvényjavaslatból valóban törvény lesz, akkor a kormányzati gépezet kénye-kedve szerint hallgattathatja el a neki nem tetsző médiumokat, civil szervezeteket, és ezáltal alapjaiban rengetheti meg a nyilvánosság jelenlegi szerkezetét. A félelem már beköltözött a szerkesztőségekbe.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Újabb szankciókat helyezett kilátásba az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban, a gyülekezési jog magyarországi korlátozásáról tartott vitán. A lengyel uniós elnökség képviselője szintén azt hangoztatta, hogy az EU-nak megvannak az eszközei az értékei megvédésére. A vitán magyar politikusok is összecsaptak.

Egy bizottsági állásfoglalást szavaztatna meg a parlamenttel egy fideszes politikus, hogy a kormányzat ne támogassa a közös védelmi hitelfelvételt.

Magyarországon 2006 óta nem áll ki Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti vitára a rivális pártok vezetőivel, a kormánypárt kommunikációs vezére pedig ma már tegezi és „kicsizi” a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Németországban ez a hangnem elképzelhetetlen ezen a szinten, a választások előtt a kancellár pedig számos televíziós vitát bevállalt – ez nem is volt kérdés. Nagyító alatt ezúttal egy politikai kulturális szakadék.