A gazdaságért aggódnak, és nem érdekli a háborús narratíva a bizonytalanokat

Magyarországon a felnőtt korú magyar lakosság mintegy 23 százaléka bizonytalan a pártválasztását illetően, ez nagyjából 1,8 millió embert jelent. A bizonytalanok és a pártválasztók között demográfiai és politikai jellegű törésvonalak is húzódnak – derül ki a Republikon Intézet új elemzéséből, melynek adatfelvétele a februári pártpreferencia-kutatásukkal egyidőben zajlott.

A kutatás főbb megállapításai

• A bizonytalanok körében felülreprezentáltak a 40 év felettiek, a vidéki városokban élők, a szakmunkások. 
• A bizonytalanok fele szinte biztosan nem vesz részt a választáson és mindössze egyötödük részvételében lehetünk biztosak. 
• A bizonytalanok körében láthatóan több tartaléka van Magyar Péternek, mint Orbán Viktornak, ugyanakkor némileg többségben vannak azok, akik szerint nem fog sikerülni a kormányváltás.
• A bizonytalanok körében alulreprezentáltak a jobboldaliak és felülreprezentáltak a magukat baloldalinak vallók, ami rámutat a megfelelő baloldali alternatíva hiányára és a jobboldali választók „bőségzavarára” a most kialakuló pártrendszerben. 
• A bizonytalanok a gazdasági és megélhetési problémákat tartják a legsúlyosabbnak.

Nők és középkorúak

A bizonytalanok nemi eloszlás tekintetében kevéssé térnek el a pártot választani tudók csoportjától, de a nők némileg felülreprezentáltak a bizonytalanok között. Életkori eloszlás tekintetében a bizonytalanok körében alulreprezentáltak a 40 év alattiak, sőt a bizonytalanok csoportja idősebb, mint a pártválasztóké. A bizonytalanok négyötöde 40 év fölötti, míg a pártválasztóknak „csak” kétharmada tartozik ebbe a korosztályba. 

Iskolai végzettségüket tekintve a bizonytalanok körében felülreprezentáltak a szakmunkások és alulreprezentáltak az érettségivel rendelkezők, tehát a pártválasztók átlagos iskolai végzettsége magasabb, bár a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya a két csoportban megegyezik. Lakóhely kapcsán az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a vidéki városok lakói felülreprezentáltak a bizonytalanok körében.

A bizonytalanok fele valószínűleg nem vesz részt a választáson, és mindössze minden ötödik bizonytalan állítja, hogy biztosan voksolni fog. Mivel a bizonytalanok a felnőttkorú lakosság negyedét teszik ki, és csak egyötödükre számíthatunk az urnáknál, ez azt jelenti, hogy a pártok reálisan még kb. 370 ezer megszólítható, mozgósítható szavazóval számolhatnak országosan, nem is beszélve arról, hogy a kutatásokban a válaszadók rendszeresen aktívabbnak vallják magukat, mint amilyenek valójában.

Ezek alapján nem mondható, hogy a bizonytalanok döntik el a választást, legalább is nem a jelenlegi bizonytalanok, hiszen mostanra nagyon kevés olyan bizonytalan maradt, akinél még benne van a pakliban a választási részvétel.

Ezzel együtt szoros verseny esetén még fontos szerepet kaphat ez a szűk csoport is, a kormányalakítás és a kisebb pártok bejutása szempontjából is.

Magyar Péter szimpatikusabb nekik, de nem várnak kormányváltást

A bizonytalanok 35 százaléka Magyar Pétert, 20 százalékuk Orbán Viktort szeretné látni a miniszterelnöki poszton, vagyis ebben a közegben a Tisza elnökének tartaléka több mint másfélszerese Orbánénak. A pártválasztók körében Magyar előnye 5 százalékpont.

A bizonytalanok 28 százaléka szerint kormányváltás lesz 2026-ban, egyharmaduk szerint nem, tehát itt némileg többségben vannak, akik a Fidesz győzelmére számítanak, annak ellenére, hogy egyébként Magyar Péter felé húz a szimpátiájuk. Ezzel szemben a pártválasztók körében a többség kormányváltásra számít.

Világnézetek tekintetében éles különbség figyelhető meg a pártválasztók és bizonytalanok között. A bizonytalanok körében jelentősen alulreprezentált a jobboldali konzervatívok aránya, a bizonytalanok között feleakkora részt tesz ki ez a világnézeti csoport, mint a pártválasztóknál. A baloldali, szocialista válaszadók ezzel szemben felülreprezentáltak a bizonytalanok körében, ami a megfelelő baloldali alternatíva hiányát sugallja, és azt, hogy jobboldaliként könnyebb politikai képviseletet találni a mai Magyarországon, mint baloldaliként.

A gazdasággal elégedetlenek, a háború nem érdekli őket

A problémaérzékelés szintén jelentős eltéréseket mutat a két csoport között. A bizonytalanok kiugró, 38 százaléka a gazdasági és megélhetési, azaz a materiális jellegű problémákat emelte ki elsőként, a pártválasztók körében jóval kevesebben, 28 százalék választotta ezt az opciót. A pártválasztók körében a háború Ukrajnában kiemelt jelentőségű problémaként jelent meg, egynegyedük ezt választotta legfontosabbnak, míg a bizonytalanoknak mindössze 9 százaléka jelölte a háborút.

Amennyiben a kormánypártok építkezni szeretnének a bizonytalanok körében, ezen eredmények alapján nem a háborús megfélemlítés a megfelelő taktika, bár az adatfelvétel óta a fokozódó külpolitikai feszültség eredményeképpen nőhetett a Fidesz kommunikációs mozgástere. A problématérkép második helyén a demokrácia és jogállam leépülése szerepelt a bizonytalanoknál, a pártválasztók körében is dobogós helyen állt, az örök favorit egészségügyet is megelőzve. Az elmúlt évek jogállami eróziója láthatóan az átlagos választóhoz is eljut, számára is érthetővé és érezhetővé válik. Az oktatás és a migráció megint leghátul végeztek mindkét csoportban, 2-2 százalék választotta ezeket a problémákat.